A fehérvári kapcsolat

Székesfehérvárott más volt a helyzet. Még akkor is, ha Kovács Henrik és Györök Tamás személyében valóban felbukkantak újoncok a Videoton aznapi edzésén…
Csertői Aurél egyébként mindenkit megelőzött: a néhány hete még Siófokon, néhány napja meg Pápán működő Balaton FC edzőjét nyolc órai teára várta Gál László ügyvezető, s a pontosságra kínosan ügyelő szakvezető már a megbeszélt időpont előtt negyedórával leállította gépjárművét a sporttelep parkolójában (na persze, mert volna elkésni a jövőjét érintő, végül eredményesnek bizonyuló tárgyalásról…).

Csank János: emlékek a szatyorban

Aztán érkezett Csank János. "Akkor most kipakolok" – gondolta magában, ám ahelyett, hogy kígyót-békát kiáltott volna az őt elbocsátó vezetőkre, fogta személyes tárgyait (így a németek legendást kapusát, Sepp Maiert egy mentési akció közben, valamint a két, mesés példánynak számító vaddisznót ábrázoló fotót), bedobálta azokat egy Videoton-címeres nejlonszatyorba, majd csendben kisétált a klubházból.
"Most hangoskodtam, kiabáltam volna a velem szórakozókkal? Ugyan már…" – legyintett egyet a szakember.
A Gál Lászlóval való találkozást elmulasztó "Talán jobb is, hogy elkerültük egymást" Csank János azért volt játékosaival kezet rázott a kijáratnál.
"Ôk jöttek az edzésre, én meg mentem haza. Zsebemben a felmondólevéllel nem volt kellemes búcsút mondani nekik, hiszen az elmúlt évben azért összenőttünk valamennyire, de biztos vagyok benne, összefutunk mi még. Különben nem is bánom, hogy elmaradt az össznépi nyakba borulás, mert egyesek még kitalálták volna a végén, hogy manipulálni akarom a srácokat…"
Az eddigi ideiglenes otthonából, Székesfehérvárról szűkebb pátriájába, Ózdra autózó szakember végezetül annyit jegyzett meg, ezennel átadja a terepet az ügyvédeknek… ---- Fájdalom, Csank János segítője, a vele együtt búcsúzó Vass László már nem beszélhet békés (dehogy békés, legföljebb szó nélküli…) válásról.
A tragikomédiába illő történet a következő: a Gál László irodáját elhagyó Csertői Aurél, Ulbert Tibor edzőpáros a szakemberek számára fenntartott öltözőbe iparkodott, hogy öltönyét sportszerelésre cserélve levezényelje a délelőtti átmozgatást, csakhogy a helyiség már foglalt volt. Vass László és Csató Sándor tudniillik szintúgy arra készült, hogy a pályára masírozzon a fejüket, mint a lelkes teniszdrukkerek, ide-oda kapkodó futballistákkal. Mivel négy szakembert talán még a Barcelona sem foglalkoztat egyszerre, logikus volt, hogy valakinek mennie kell…
"Hallottam, persze hogy hallottam a kirúgásunkról szóló híreket, azonban péntek reggelig senki sem nyújtotta át nekem a felmentésünkről szóló iratokat, így a szerződésemben rögzítetteknek eleget téve, gondoltam, megtartom az edzést. Komolyan mondom, éppen indultam volna a játékosokhoz, amikor az utolsó pillanatban a kezembe nyomták a papírokat. Kellemetlen volt, na. Az pedig már-már megalázó, hogy azt megelőzően az egyik elöljáró alig akart beengedni az öltözőbe…"
Hiszik vagy sem, történt ennél rosszabb is az 54. születésnapját a hét elején ünneplő szakemberrel.
"Midőn kiderült, hogy az érvényes megállapodásomra hivatkozva részt kívánok venni a tréningen, Gál László felszólította a létesítmény rendjéért felelős őrt, tessékeljen ki a helyiségből, sőt, azzal toldotta meg mondandóját, ha kell, nyugodtan alkamazzanak erőszakot velem szemben – számolt be a balkáni állapotokat idéző incidensről Vass László. – Meglehet, elcsodálkozott kissé, hogy az őr nemmel felelt neki, mindenesetre gyorsan cselekedett, és már tárcsázta is a biztonsági szolgálat főnökének számát. Érdekes, tőle is kosarat kapott…"
Miután a másodedző karcolás nélkül kilépett a székházból, első útja az ügyvédjéhez vezetett.
"Sajnálom, hogy így alakult, de ezek után talán érthető, hogy perre megyünk – magyarázta. – Előre szólok, a Videoton vezetőinek helyében kicsit félnék, mert az ország egyik legjobb ügyvédje, Kőhalmi Alfréd képvisel majd engem, és bár nem az a célom, hogy »legomboljam« a kft.-t, ami jár nekem, azt szeretném megkapni."
Csank Jánossal ellentétben Vass László az utód szemébe nézhetett, de azon kívül, hogy "Szevasz!", mást nem mondott neki.
"Szerintem Aurélnak nem lett volna szabad vállalnia az edzőséget ebben a helyzetben, de hangsúlyozom, ez az én véleményem – folytatta a tréner. – Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a Magyar Labdarúgóliga, a Magyar Labdarúgó-szövetség, illetve az edzőtestület milyen álláspontra helyezkedik. Úgy vélem, az említett szervezeteknek most kellene a sarkukra állniuk."
Vass László amúgy "angolosan" vett búcsút a labdarúgóktól:
"Á, nem csaptunk nagy felhajtást. Az edzéseken, főként az idegenlégiósokra tekintettel, gyakran beszéltünk angolul, ezért ahelyett, hogy viszlátot mondtam volna a srácoknak, mosolyogva közöltem: »Keep in touch!«, vagyis »Tartsuk a kapcsolatot!«. A viszonyunkat ismerve nyugodt vagyok afelől, hogy tényleg kapcsolatban maradunk."
Más kérdés, hogy az immáron biztosra vehető bírósági randevúknak "köszönhetően" a vezetőkkel is kapcsolatban marad… ---- Csank János és Vass László után Csertői Aurél szájából is elhangzott a "kellemetlen" kifejezés…
"Kellemetlen a számomra is, hogy így alakultak a dolgok, de higgyék el, erről én tehetek a legkevésbé – kezdte némi keserűséggel a hangjában a hivatolosan péntek délután kinevezett szakvezető. – A kissé faramuci történethez semmi közöm, ezt jelzi, hogy én csak akkor bólintottam rá a fehérváriak ajánlatára, amikor az elöljárók kijelentették: nincs már edzője a Videotonnak. Én Csank János kollégájának tekintem magam, ezért eszemben sem volt a helyére pályázni. Különben sem szokásom másokat hátulról betámadni, eddigi karrierem során kizárólag abban az esetben vállaltam el az edzőséget, amikor tisztában voltam vele: nem más kenyerét veszem el."
A reggeli káosz miatt a 9 órára kiírt gyakorlásnak hatvanperces késéssel nekivágó Csertői Aurél az öltözőben mutatkozott be a labdarúgóknak, noha a keretben akadtak olyanok, akikkel nem kellett "névjegykártyát" cserélnie.
"Egy-két játékossal dolgoztam már együtt, ez valamelyest könnyíti a helyzetemet – jelezte a papírok szerint 2006-ig Székesfehérvárhoz kötődő edző, hogy nem csak nehézségekkel szembesült a pénteki nap során. – Az viszont gondot okoz, hogy a rajtig csupán két hét van hátra, s ennyi idő alatt kellene egyrészt felrázni, másrészt összerakni a csapatot. Ebben nagy támaszom lehet két segítőm, Németh Zoltán és Ulbert Tibor, ugyanakkor a sikeres szerepléshez a vezetők támogatása is szükségeltetik: néhány futballistát még igazolnunk kell."
A Veszprém elleni edzőmérkőzésre induló szakvezetőhöz még egy kérdésünk volt: találkozott-e Csank Jánossal?
Végezetül álljon itt az őszinte válasz: "Székesfehérvárott nem, de talán nem is baj, mert bizonyára ideges lett volna…" ---- Egy pecséten bukott ki az egész.
A székesfehérvári vezetők tudniillik arra hivatkozva mondták fel Csank János és Vass László szerződését, hogy arról hiányzik a polgármesteri hivatal bélyegzője, holott a megállapodás egyik pontja rögzíti, "az önkormányzat részéről ellenjegyzés szükséges". Tény, az egyezségről hiányzik a pecsét, ez tehát az elöljárók mellett szól.
Az ellenben az elbocsátott kettős igazát bizonyítja, hogy egy másik pont kimondja: amennyiben akár csak egy forint átutalása is megtörténik, a szerződést már hivatalosnak kell tekinteni. És mivel az elmúlt évben nem egy, hanem több forinttal díjazták Csank Jánost és Vass Lászlót a fehérváriak, nincs miről beszélni – egyszerűsíthetnénk le a dolgot.
Persze, a helyzet nem ilyen egyszerű, de hát ezért vannak az ügyvédek…
Ja, és még valami: az ellenjegyzés nélküli szerződésekkel egy éve dolgozott az edzőpáros, mi több, információink szerint nyolc, azaz nyolc labdarúgó okmányairól is hiányzik az a bizonyos pecsét… ---- Péntek délután a székesfehérvári városházán sajtótájékoztatót tartott Szeiler András, aki bevezetőjében elmondta, szerinte Csank Jánosnak nem volt érvényes a szerződése. Az alpolgármester hozzátette, jó ütemben halad a többségi tulajdonos, vagyis az önkormányzat üzletrészének eladása. Megjelentek a pályázattal kapcsolatos kiírások, és bíznak benne, hogy július 31-ig a 231 millió forintot érő üzletrészre megfelelő ajánlatok érkeznek; várják például a Kispestről Fehérvárra "igazoló" befektető, Kocsis György jelenkezését is.
Felvedődött a kérdés, hogy a kisebbségi tulajdonosok miért nem fizették be a múlt évi és az idei pénzügyi vállalásaikat, hiszen ha ez időben megtörtént volna, akkor a csapatot működtető kft. vezetőinek nem azon kellene rágódniuk, miként törlesztik október 31-ig azt a több mint százmillió forintot, amiért az önkormányzat vállalt kezességet…