Simon-per: újabb fordulatok

A Fővárosi Bíróságon hétfőn a perbeszédekkel folytatódott a G. János és társai ellen immár társtettesként elkövetett emberölés miatt zajló büntetőper. Miután a tárgyalásra tanúként megidézett egyik biztonsági embert másodjára sem sikerült a rendőrséggel előállíttatni, a bíróság pedig elutasította a védők új indítványait, következhettek a perbeszédek. Az ügyésznő elmondta: az eljárás során bebizonyosodott, hogy a Matáv Sopron néhai vezetőedzőjét, Simon Tibort 2002. április 20-án a budai Café Allure bárban kirobbant perpatvart követően – miután a tréner kimenekült az utcára – négyen bántalmazták. A fejét ütötték és rúgták, s noha a sértett az életéért könyörgött, a verés folytatódott. A tragikus 15-25 másodperc a térfigyelő kamerák felvételén nem látszik, ám a vádhatóság bizonyítottnak látta, hogy a négy vádlott között szándékegység volt a bántalmazás kapcsán. Azt pedig tudniuk kellett, hogy a fej támadása miatt halálos sérülések keletkezhetnek. Mivel az efféle erőszakos cselekmények elszaporodtak, az ügyész az emberölésért minimálisan kiszabható öt évet jelentősen meghaladó, letöltendő börtönbüntetést kért.A védők frontális támadást intéztek a vádirat ellen. Szerintük a bírósági szakban az ügy vitás részleteit nem sikerült tisztázni, sőt még zavarosabb lett a kép. S ennek az az oka, hogy az amúgy szakszerű nyomozás ellenére az eset kulcsmozzanatai felderítetlenek maradtak. Nem bizonyosodott be – állították –, hogy éppen a négy vádlottnak kellene a vádlottak padján ülnie, mert a biztonsági kamerák legalább hat üldözőt rögzítettek. Fontos szereplőket azonban még tanúként sem hallgatott meg a bíróság. A Simon Tibor testén – a jobb szem környékét ért brutális csapás, illetve az úttesthez csapódó fejen keletkezett koponya- és agysérüléseken kívül – a boncolásnál nem találtak külsérelmi nyomokat. Ez viszont kizárja, hogy négyen bántalmazták volna a trénert, mert az valószínűtlen, hogy mindenki egyazon ponton ütötte vagy rúgta volna meg a fejét. A tanúk is ellentmondásos nyilatkozatokat tettek, így nem lehetett kideríteni, ki vitte be a végzetes ütést.Az elsőrendű vádlott, G. János ügyvédje – mivel védence beismerte, hogy a szórakozóhelyen, majd az utcán megütötte, illetve egyszer hátba rúgta a sértettet, ám tagadta, hogy halálos ütést mért volna rá – garázdaság minősített esete, esetleg súlyos testi sértés kísérlete miatt kérte a vádlott elítélését; O. Roland, H. János és H. Attila védője viszont, bizonyítottság hiányában, felmentést indítványozott.A dr. Szebeni László vezette bírói tanács szerdán hirdeti ki az elsőfokú ítéletet.