Öttusa kamu

ÖTTUSAA versenyek időpontja: 2004. augusztus 26–27.HELYSZÍNGudi Olimpiai KözpontBefogadóképesség: 2000 fő (úszás), 5000 fő (lovaglás), 5000 néző (futás), 4500 fő (vívás és lövészet) Távolsága az olimpiai falutól: 18.3 kmTovábbi sportágak: tollaslabdaKIOSZTANDÓ ARANYÉRMEK SZÁMA2: női egyéni (agusztus 26.), férfi egyéni (augusztus 27.)A LEBONYOLÍTÁSI FORMAAthénban a férfiaknál és a nőknél is 32-32 versenyző indulhat, de országonként legfeljebb kettő-kettő. A résztvevők reggel a lövészettel elkezdik csatájukat az érmekért, majd sorra következik a többi szám, egymáshoz közel fekvő létesítményekben. A záró futásnak az a versenyző vág neki elsőként, aki az előző négy számban a legtöbb pontot szerezte. Az élen állót a mezőny többi tagjától elválasztó pontokat átszámítják másodpercre, és ennek alapján indulnak a többiek. Ennek az úgynevezett hendikepes indításnak köszönhetően azonnal tudni lehet a végeredményt: aki elsőként halad át a célvonalon, az az olimpiai bajnok. VISSZATEKINTÔA Pierre de Coubertin által megálmodott és életre hívott összetett sportág az 1912-es olimpia műsorán szerepelt először, akkor még csak egyéniben hirdettek bajnokot, és a svéd Gösta Lilliehöök lett az első. A svédek uralma sokáig jellemezte a sportágat. Mérföldkő volt az 1952-es helsinki olimpia, amikor az egyéni mellett (a svéd Lars Hall nyert) már csapatversenyt is rendeztek, amely a Benedek Gábor, Szondy István, Kovácsi Aladár összetételű magyar válogatott sikerével ért véget. Négy év múlva, Melbourne-ben új eredményszámítást használtak. Ezt az 1954-es világbajnokságon vezették be, és ma is életben van. Addig helyezéses pontszámítással állapították meg a sorrendet, vagyis a versenyző egyes számokban elért helyezési pontjait összeadták, s a legalacsonyabb összpontszámú nyert. Az 1954-ben bevezetett dekatlonféle pontozás alapja az, hogy minden tusában meghatároztak egy átlagosnál jobb teljesítményt, ez jelent 1000 pontot, ehhez adnak, illetve ebből vonnak le pontokat egységenként. Újabb határ az 1992-es olimpia, amikor utoljára rendeztek egyéni és csapatversenyt. 1996-ban Atlantában már csak 32 férfi – országonként legfeljebb három – indulhatott, majd 2000-ben színre léptek a nők is. Eredetileg 16-16 férfi és nő szerepelhetett volna Sydneyben, ám az 1999-es margitszigeti vb hatására a létszámot 24-24-re emelték. Athénban már ugyanúgy 32-32 versenyző szerepelhet, mint a világ- és Európa-bajnokságok döntőjében – vagyis az olimpia sem "lóg ki" a sorból. Magyar aranyérem egyéniben négyszer született: Németh Ferenc (1960), Török Ferenc (1964), Balczó András (1972), Martinek János (1988) állhatott a dobogó tetejére, és csapatunk 1952 után 1960-ban (Németh, Nagy Imre, Balczó), 1968-ban (Balczó, Móna István, Török Ferenc) és 1988-ban (Martinek, Mizsér Attila, Fábián László) tudott győzni. AZ OLIMPIÁK LEGNAGYOBB CSILLAGAI VOLTAKBALCZÓ ANDRÁS (1938. augusztus 16., Nyíregyháza)Az olimpiai örökranglista első helyezettje 3 arany- és 2 ezüstéremmel. Mindössze három éve öttusázott, amikor 1958-ban az aldershoti világbajnokságon bemutatkozott, s a mezőny legfiatalabb tagjaként hatodik lett, csapatban pedig ezüstérmes. Olimpián 1960-ban szerepelt először, amikor is egyéniben 4., csapatban pedig aranyérmes lett. Az 1968-as olimpiára a legnagyobb esélyesként érkezett, de "csak" csapatarannyal távozott, mert egyéniben 11 ponton múlott a győzelme. Világbajnokságon öt egyéni aranyérmet szerzett (1963, 1965, 1966, 1967, 1969), és ezt a teljesítményt azóta sem szárnyalta túl senki, és valószínűleg nem is fogja. Nem túlzás, hogy 1972-ben az egész világ azért drukkolt, hogy a bámulatos pályafutásra felkerüljön a korona, és Balczó András egyéni olimpiai bajnok legyen. Sikerült!LARS HALL (1927. április 30., Karleskrona–1991. április 27., svéd)A II. világháború utáni idők első nagy egyénisége. Az öttusasport máig egyedüli kétszeres (1952, 1956) egyéni olimpiai bajnoka. Emellett 1950-ben és 1951-ben egyéni világbajnok lett, hét világversenyen összesen kilenc érmet szerzett, ebből nyolc az arany. TÖRÖK FERENC (1935. augusztus 3., Csillaghegy)1964-ben egyéniben a dobogó tetejére állhatott, csapatban bronzérmet vett át. Az 1968-as olimpián Balczó András és Móna István társaként tagja volt az aranyérmes válogatottnak, és az "aranycsapatban" 1963 és 1967 között négy világbajnoki címet szerzett – a triót világversenyen senki sem tudta legyőzni. Egyéniben szerzett érmeinek számát egy vb-ezüst és három vb-bronz egészíti ki. Pályafutása befejezése után 1977 és 1989 között a felnőttválogatott vezetőedzője, ezalatt versenyzőink 7 arany-, 10 ezüst-, és 4 bronzérmet szereztek világversenyen. 1993 és 1996 között a nemzetközi szövetség elnökhelyettese. MARTINEK JÁNOS (1965. május 23., Budapest)Első és egyetlen felnőttbajnoki címe (1987) után szerepelt első világversenyén, és Mizsér Attila, valamint Fábián László társaként a világbajnok csapat tagja volt. A trió a következő évben győzött az olimpián, Martinek egyéniben is a dobogó tetejére állhatott. Az 1996-os atlantai ötkarikás játékokon bronzérmet vehetett át, előtte két évvel a vb-n volt egyéni bronzérmes. Csapatban és váltóban négy vb-aranyat gyűjtött.ÖSSZESÍTETT OLIMPIAI ÉREMTÁBLÁZAT A E B Svédország 9 7 5 MAGYARORSZÁG 8 8 4 Szovjetunió/FÁK 5 6 6 Lengyelország 3 – – Nagy-Britannia 2 – 2 Olaszország 2 2 3 Oroszország 1 1 – Németország 1 – 1 Kazahsztán 1 – – Egyesült Államok – 6 3 Finnország – 1 4 Csehszlovákia – 1 1 Franciaország – – 2 Fehéroroszország – – 1CÍMVÉDÔKFérfiak: Dmitrij Szvatkovszkij (orosz)Nők: Stephanie Cook (brit)AZ ESÉLYEKMivel a sportágban az európaiak játsszák a főszerepet, Athénban is ők vihetik a prímet. A férfiaknál a magyarok legnagyobb ellenfelei a litvánok (Andrejus Zadnieprovskis, Edwinas Krungolcas) lehetnek, de beleszólhat a harcba egy-egy német, cseh vagy svéd versenyző is. A nőknél brit, lengyel, olasz és magyar csata várható. Magyar aranyérem: 50%Magyar érem: 90%Magyar pontszerzés: 99%MAGYAR INDULÓK (május 20-i állapot)BALOGH GÁBOR KÁLLAI ÁKOS VÖRÖS ZSUZSANNA FÜRI CSILLA