A kispadról sohasem mond le

A sportember tavasszal még a Videoton szakmai stábjának volt a tagja, de minden bizonnyal arra is sokan emlékeznek, hogy Bicskei Bertalan szövetségi kapitánykodása idején ő készítette fel a nemzeti tizenegyben a kapusokat. Azt már valószínűleg kevesebben tudják, hogy a tréner a székesfehérvári munkavállalása előtt az NB II-es Budafok vezetőedzője volt, és az őszi idényt követően annak ellenére távoznia kellett a kispadról, hogy az általa irányított gárda első helyen állt a bajnokságban. Szokványosnak aligha nevezhető, hogy egy edzőt akkor váltanak le, amikor a rábízott csapat vezeti a bajnokságot, azonban hétről hétre tapasztalhatjuk, a magyar futball képes furcsaságokat produkálni…
– Néhány hónappal ezelőtt még Bicskei Bertalan segítőjeként Székesfehérvárott dolgozott, azonban ha jól tudom, nem mindennapi körülmények között került a Videotonhoz.
– Tavaly ősszel még Budafokon edzősködtem, és ha csak az eredményekre gondolok vissza, akkor semmi sem mutatott arra, hogy a csapat a tavaszi idényben ne velem próbálja meg kiharcolni a feljutást – válaszolta Gáspár József. – A cél ugyanis a felkerülés volt, mi pedig a bajnokság felénél az első helyen álltunk két pont előnnyel.
– Az eredményekkel ezek szerint nem lehetett probléma, ám mint tudjuk, az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen viszonyt alakított ki a labdarúgókkal, illetve a vezetőkkel.
– Jó helyen kapisgál… A bajnokság után az elnök, Schnepf József magához hívatott, és közölte, hogy csalódott bennem emberileg, valamint elmondta, hogy nem tud együtt dolgozni velem, mert nem értek a futballhoz. Ha most azt hiszi, hogy derült égből a villámcsapásként ért a bejelentése, akkor téved, ugyanis egy közös ismerősünk már az ősz kellős közepén a tudtomra adta, csakis az idény végéig maradhatok. Képzelje el azt az állapotot, amikor a tréner tudja, hogy mennie kell, az eredményeket mégis fordulóról fordulóra szállítja a csapattal…
– Nos, a szakvezetői múltat összehasonlítva nem lehet kérdéses, hogy ki ért a futballhoz, és ki csinál úgy, mintha értene… Mit mondott arra felvetésre, hogy a klub elnöke önben emberileg csalódott?
– Az elnök ebben az osztályban tisztességesnek mondható összeget fizetett a futballistáknak, ám idővel szerette volna csökkenteni a kiadásait, és ezt úgy szerette volna elérni, hogy olyan meghatározó játékosokat, mint Kozma István vagy Süveges Zoltán elküld a klubtól, és ehhez nekem asszisztálni kellett volna. A mesterkedésében azonban nem voltam partner, végig kiálltam a labdarúgók mellett, az eredmények pedig bennünket igazoltak.
– Egyetlen emberben csalódott csak, vagy a történtek bizonyos mértékben kiábrándították a futballból?
– A futballból nem ábrándultam ki, hiszen imádom. Az elnökben és a közvetlen kollégáimban viszont csalódtam, nekik jelentős részük volt az eltávolításomban. Budafokon még ma is sokan úgy tudják, hogy a Videoton hívása miatt jöttem el bajnokság közben, holott ez nem így történt. Első helyen álltunk a bajnokságban, szerettem volna befejezni a megkezdett munkát. Az a szomorú, hogy a gárda végül tizenhárom pont hátránnyal az ötödik helyen végzett, vagyis sem a csapat, sem pedig a fiatal játékosok nem kapták meg az NB I B-s szereplés lehetőségét.
– A Videoton tavaszi szereplése némileg feledtethette a gondokat, valamint az sem lehet rossz érzés, hogy a csapat akkori kapusa, Végh Zoltán újra válogatott lehetett.
– Székesfehérvárott nagyon jól éreztem magam, motivált, hogy az első osztályban dolgozhatok. Az pedig a munkám elismerése, hogy Végh Zoltán hoszszú idő után visszakerült a válogatottba, valamint az, hogy a gárda másik kapusa, Milinte Árpád is stabilan véd Sopronban.
–Tévedek, ha azt mondom, a budafoki affér nem vette el a kedvét az edzősködéstől?
– Jelenleg azon dolgozom, hogy külföldi befektetők segítségével egy labdarúgó-akadémiát hozzak létre. Ugyanakkor önállóan is szeretnék edzősködni, ezért jelentkeztem az A-licences oktatásra. A kispadról nem mondtam le…