Mintha mi sem történt volna

Ám mégis, ha a sportág szereplői igazán komolyan vennék magukat, még nem lenne vége a történetnek, márpedig a legtöbb jel arra mutat, hogy minden megy tovább, mintha mi sem történt volna.Nem a Fradira gondolok, az a bajnokság végéig nyögni fogja az eset következményeit. Ugyanakkor szó sem esik már azokról a nyilvánvaló jogsértésekről, etikai vétségekről, amelyek szinte az egész ügyet végigkísérték. A liga elnöke és igazgatója büszkén hangoztatta, miután megsemmisítette az MLL elnöksége a fegyelmi és a fellebbviteli bizottság határozatait, hogy nem fognak jogászkodni, épeszű emberek pedig nem is értették, miről beszélnek. A jogászkodást, a csűrés-csavarást sohasem várta tőlük senki, de az, hogy tartsák be az érvényes szabályokat, minimális követelmény minden kulturált társadalomban. Bár az MLSZ-ben született döntéseket követő nyilatkozatokban az érdekeltek kínosan vigyáztak egymás presztízsére, azt azonban csak a vak nem látja, hogy a fegyelmi bizottság sorrendben második határozata mellett a liga elnökségét is lesöpörték az asztalról, ami az MLL vezetőire nézve igen csak lehangoló minősítés…Nem beszél már senki arról sem, hogy ha a szolgaian viselkedő fegyelmi bizottság első fokon képes lett volna a szabályokkal nem ellentétes döntést hozni, ez az ügy nem fullad bohózatba. A bizottság tagjai azóta is változatlan felállásban dolgozhatnak. Ellentétben a fellebbvitelivel, amelyet szélnek eresztettek, az elnöke pedig lemondott. Nem azért, mert hibát követtek volna el, az ő bűnük éppen az volt, hogy nem akarták a nevüket adni szabálytalanságokhoz. A liga igazgatója megfenyegette őket is, a fellebbezni készülő Ferencvárost is, és alighanem ez is a feledés homályába merül, holott magára valamit is adó közegben egy vezetőnek az ilyen lépésért felelnie kellene. Ugyanebben a közegben nem menne el senki sem szó nélkül a lemondott bizottsági elnök egyéb vádjai mellett sem, amelyek között nemcsak az eljárásjog durva megsértése, hanem például egy okirat-hamisítási ügy eltussolása is szerepel!Bármennyire is kellemetlen, a hatalom – rövid ideje – nálunk is együtt jár a demokrácia nyűgeivel, és úgy illene, hogy ezt még a labdarúgóliga vezetői is kénytelenek legyenek lenyelni. Ha pedig ezt nem teszik meg, akkor az nem maradhatna következmények nélkül – még egyszer hangsúlyozom: magára valamit is adó közegben. Jogászkodni tényleg nem kell. Sőt, például nem ártana végre rendet teremteni a sok jogászkodás, a számtalan jogi csűrés-csavarás közepette, amikor a profibajnokságokban több csapat is megkérdőjelezhető módon indul, ahol jogok körbeadásával, átpasszolásával próbálnak egyesületek korábbról származó követelések teljesítése alól kibújni. Persze valahol igazuk van, hiszen éppen a liga volt az, amely kiskapukat keresett a rendőri biztosítás ingyenessé tételére, azaz az éppen hatályos – amúgy vitatható! – törvény kijátszására.És az ilyen példák roppant veszélyesek. Ugyanis ragadósak.