Mindenki harcolhat az igazáért

– Elnök úr, önnek nincs szerencséje a nyaralásokkal és a hosszabb külföldi utakkal!
– Miért? – kérdezett vissza Bozóky Imre, az MLSZ elnöke.
– Amikor a válogatott körül forrt a levegő, éppen Trinidadon járt, most pedig, amikor a labdarúgóliga és a Ferencváros szinte háborúban áll egymással, Porecben nyaralt.
– Nézze, én egy évben összesen két hetet vagyok együtt a családommal, a többi időmet a labdarúgásnak és az ügyvédi irodámnak szentelem. A nyaralás a családdal előre lekötött időpontokban zajlik, és ez most éppen erre az időszakra esett. Hozzáteszem: én ezért nem tartozom magyarázattal, ráadásul semmiről sem maradtam le. Az iratok, amelyek alapján az MLSZ rendkívüli elnökségi ülésén döntünk az említett ügyben, csak ezekben a napokban érkeztek meg hozzánk, tehát ha itthon vagyok, akkor sem tehettem volna korábban semmit.
– A nyaralása nyilván a legteljesebb mértékben magánügy, a gond az, hogy hetek óta tart az adok-kapok, és a szövetség részéről senki sem fogalmazott meg egyetlen mondatnyi határozott véleményt.
– Ezt értem, de ön is értse meg, hogy az MLSZ részéről nem is szólalhat meg senki addig, amíg az eljárás egy ügyben tart. Nem lenne egészséges, ha minden első- és másodfokú döntést én kommentálnék, ugyanakkor az MLSZ elnökségének megvan az a jogosítványa, hogy ha egy ügy eljut hozzá, akkor pontot tegyen a végére.
– Berzi Sándor főtitkár azt nyilatkozta, hogy a szövetségnek nem is volt szerepe egészen addig, amíg a Ferencváros nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Igaza volt?
– A szabályaink szerint az MLSZ csak akkor kapcsolódhat be egy eljárásba, ha már megszülettek az első- és másodfokú határozatok, azaz a szövetség a végső fórum. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha mindenki tudomásul veszi a döntést, és nem kér felülvizsgálatot, akkor nekünk nincs semmi dolgunk. A ligák előtti időszakban az elnöknek volt jogköre fellebbezni, ha a szabályokkal ellentétes ítéleteket hoztak az illetékes bizottságok.

"Értem, hogy konkrétumokat szeretne hallani, de ma még ez nem lehetséges. Nekünk majd el kell döntenünk, hogy az eddigi ítéletek jogszerűek, szabályszerűek voltak-e, a büntetés arányos-e az elkövetett cselekménnyel, a kiszabott büntetés más csapatokat előnyös vagy hátrányos helyzetbe hoz-e."

– Most nem feladata a szövetség elnökségének felügyelni a törvényességet, és ha bárhonnan információt szerez arról, hogy szabálytalanság történt, nem kell azt automatikusan kivizsgálnia?
– A versenyszabály szerint az elnökségnek joga van a felülvizsgálatra. Konkrétan szólva az ügyről, ez újdonság mindenki számára, mert szerencsére eddig hasonló eset nem fordult elő magyar pályán. Éppen ezért is vált ennyire fontossá, központi kérdéssé és roppant érdekessé.
– Így viszont tisztáznunk kell egy kulcskérdést. A törvények szerint milyen a szövetség és a ligák viszonya, hétköznapiasabban fogalmazva: ki az úr a háznál?
– A szabályok teljesen egyértelműek: minden ügyben a Magyar Labdarúgó-szövetségé a végső szó. Az MLSZ a sporttörvény felhatalmazása alapján létrehozta a hivatásos- és az amatőrtagozatot, és megbízta őket különböző feladatokkal. A szabályokat a szövetség hozza, a vitás ügyekben végső esetben is az MLSZ dönt. Ez teljesen tiszta rendszer, ami kiválóan működik sok más olyan országban is, amelyek labdarúgása sokkal fejlettebb a miénknél.
– Tényleg beszéljünk már a konkrét esetről: a csütörtöki rendkívüli ülésen milyen megoldások közül választhat az elnökség?
– Az összes irat átvizsgálása után dönt abban a kérdésben, hogy a liga fegyelmi bizottságának és az elnökségének a határozatai mennyire törvényesek, mennyire születtek a szabályok szerint és mennyire nem. Ha ezt tudjuk, akkor a korábbi döntéseket megerősíthetjük, hatályon kívül helyezhetjük, de arra is van lehetőségünk, hogy az ügy végére pontot tegyünk.
– Ez azt jelenti, hogy esetleg nem kötelezik a bizottságot új eljárásra, hanem maga az elnökség hoz jogerős fegyelmi határozatot?
– Ez is benne van a pakliban. Én úgy vélem, hogy az elnökség a rendkívüli ülésén csütörtökön végleg lezárja ezt az áldatlan ügyet.
– Egyébként a Ferencváros azt is vitatja, hogy a liga elnökségének volt-e joga megsemmisíteni a fegyelmi bizottság határozatát. Ez, gondolom, a szabályok szerint feketén-fehéren eldönthető, vagy tévedek?
– Most ugyanott vagyunk, mint amikor azt kifogásolta, hogy az MLSZ nem szólalt meg ebben az ügyben. Csütörtökön ezt a felvetést is vizsgálnunk kell, de nem lenne szerencsés, ha az ülés előtt én a sajtón keresztül állást foglalnék olyan kérdésekben, amelyek megválaszolása a testület dolga.
– Ön jogász, így vélhetően van markáns véleménye.
– Természetesen van, és az elnökségnek el is fogom mondani. Ám az enyém is csak egy szavazat, és testületi döntésnek kell születnie.
– Ha az elnökség úgy zárja le az ügyet, hogy maga hoz fegyelmi határozatot, milyen döntéseket fogalmazhat meg?
– Értem, hogy konkrétumokat szeretne hallani, de ma még ez nem lehetséges. Nekünk majd el kell döntenünk, hogy az eddigi ítéletek jogszerűek, szabályszerűek voltak-e, a büntetés arányos-e az elkövetett cselekménnyel, a kiszabott büntetés más csapatokat előnyös vagy hátrányos helyzetbe hoz-e. Ez utóbbi is fontos, hiszen bizonyos alapelveknek mindig érvényesülniük kell, és ezek egyike, hogy egy fegyelmi döntés csak azt a csapatot érintse, amely vétett valamelyik szabály ellen.
– Ha a jelenleg érvényben lévő büntetéseket végiggondoljuk, akkor nyilvánvaló, hogy a Ferencváros pályaválasztói jogának a felfüggesztésére céloz.
– Így van, ez is egy roppant fontos kérdés.
– Tegyük fel, hogy a Ferencváros a csütörtöki döntésbe sem törődik bele, és beváltja azt a fenyegetését, hogy akár a sporton kívüli fórumokon is keresi majd az igazát, ha erre kényszerítik. Érdekes helyzet lehet, hiszen ha a bíróság valamikor igazat ad neki, talán már véget is ér ez a bajnokság, tehát sokra nem megy az ítélettel, ugyanakkor valóban méltánytalanság érte…
– Ez így van, de tudomásul kell venni, hogy olyan világban élünk, amelyben mindenkinek joga van harcolni a maga igazáért. Ugyanakkor a futball speciális világ, a bajnokság nem állhat le egy bírósági döntésre várva, és a letöltött szankciókat jóvátenni nem lehet, ha azok, ne adj isten, igazságtalanok. A FIFA kongresszusa is foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a labdarúgásban mennyire megengedhető a polgári bíróságok szerepvállalása. Tudomásom szerint a lausanne-i bírósággal kötött megállapodást, és az lesz az egyetlen fórum, amelyhez a nemzetközi vitás esetekben fordulni lehet. Ám hadd tegyem hozzá, hogy a futballt, a futball biztonságát, a játékba vetett bizalmat tönkretenné, ha a belső döntéseket az érintettek minduntalan perre vinnék. Ráadásul azt tisztán kell látni, hogy az Üllői úton az utolsó fordulóban történt valami, ráadásul olyan események zajlottak le, amelyeket muszáj szankciókkal lezárni. A lényeg az, hogy ezek a szankciók mindenben megfeleljenek a törvényességnek és a szabályoknak. Ha ez így lesz, gondolom, a Ferencváros is beletörődik.

"Egy biztos. Azon el kell gondolkodnia a labdarúgóligának, bevezethető-e nálunk az a gyakorlat, hogy a rendező klub átadja a vendégegyesületnek a jegyeket, az adja tovább a saját szurkolóinak, és a meccs napján a pénztárakban már nem lehet kapni belépőt."

– Abban a fordulóban Siófokon is történt hasonló, bár jóval kisebb mértékű rendbontás. A Balaton FC jócskán meg is bűnhődött érte, ugyanakkor a Győr ellen nem indult eljárás, holott a győri szurkolók támadtak a hazaiakra. Ez igazságos és következetes?
– A Győr ellen a liga nem indított fegyelmi eljárást. Én is úgy tudom, hogy a botrányt a győri szurkolók robbantották ki, de nyilván jobban és alaposabban kellene ismernem a részleteket ahhoz, hogy erről véleményt fogalmazhassak meg. Egy biztos. Azon el kell gondolkodnia a labdarúgóligának, bevezethető-e nálunk az a gyakorlat, hogy a rendező klub átadja a vendégegyesületnek a jegyeket, az adja tovább a saját szurkolóinak, és a meccs napján a pénztárakban már nem lehet kapni belépőt. Tudom, hogy ez nálunk még nem menne maradéktalanul, de ebben az esetben mindig pontosan lehetne tudni, hogy melyik szektorban kik ülnek, és ha botrány van, kik okozták.
– Azért most sem kellett a titkosszolgálatokat mozgósítani ahhoz, hogy nyilvánvalóvá váljon a győriek kezdeményező szerepe…
– Ez igaz, de ha a szurkolók nem szervezetten mennek, akkor nehéz a klub felelősségét kimondani.
– Amikor legutóbb a Megyeri úton az Újpest–Fradi meccsen a vendégek is balhéztak, a klub is büntetést kapott, és senki sem tudta, hogyan vették a garázdák a jegyet.
– Nézze, egyetértek önnel abban, hogy a Győr felelősségét körültekintőbben kellett volna kivizsgálni.
– Tóth Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke nyíltnak szánt levélben mond le posztjáról. Ebben a levélben meghökkentő állítások sorakoznak. Az egyik szerint Szieben László, a liga ügyvezető igazgatója megfenyegette a Ferencvárost is, ha fellebbezni mer, de megfenyegette a bizottság tagjait is, hogy ha nem neki tetsző döntést hoznak, szélnek eresztik őket. Ez szó szerint be is következett, a tényt pedig maga az igazgató el is ismerte egy televíziós interjúban. Ezt hogyan minősíti?
– Korrekten akkor válaszolhatnék erre, ha mindkét fél véleményét ismerném. Ha tényleg így történt, akkor az nyilvánvalóan nem jó. Nem jó a futballnak, nem jó a ligának sem, ez nem lehet gyakorlat.
– Mivel – mint említettem –, az igazgató elismerte, hogy ezt mondta a bizottság tagjainak, véleménye szerint ettől fogva a fegyelmi és a fellebbviteli bizottság autonómiájának mekkora hitele lesz?
– Nagyon bízom benne, hogy a bizottságok mindenkori tagjai korrekt és a szabályoknak megfelelő döntéseket hoznak, az autonómiának pedig léteznie kell. Ha ez nem így lesz, akkor az hamar kiderül, és arra lépnünk kellene. Az is biztos ugyanakkor, hogy komoly összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotnunk a jövő évi közgyűlésen. Ha egy testületben olyan ember ül, aki valamilyen módon érdekelve van egy klubban, egy megyei szövetségben vagy bárhol, akkor feltételezhető, hogy nem a magyar labdarúgás, hanem a saját miliőjének az érdekeit nézi, és ezt mindenféleképpen el kell kerülnünk.

"A fegyelmi ügyeknél az a törekvés az új, most fogalmazódó sporttörvényben, hogy ezek minél rövidebb idő alatt véget érhessenek. Ne legyen egy-egy fegyelminek négy fóruma, az eljárást is idomítani kell az élethez. A törvény most határidőket szab meg, amelyek a polgári életben tarthatóak, de a futballban nem."

– Tudomásom szerint az MLSZ fegyelmi szabályzata nincs tökéletesen összhangban a hatályos sporttörvénnyel. Nem ad ez némi teendőt?
– Nemcsak a fegyelmi, hanem például az átigazolási szabályzat sincs összhangban. Ezek változtatásra is szorulnak. Itt van például a szerződtetett amatőrök kérdése, ezt a státust a sporttörvény ismeri, de hiába van valakinek mondjuk ötéves szerződése egy magyar klubhoz, ha el akarja vinni egy osztrák csapat, nyugodtan mehet, mert a szerződése a nemzetközi szabályok szerint – amelyek erősebbek a mieinknél – a határokon túl semmit sem ér. A fegyelmi ügyeknél az a törekvés az új, most fogalmazódó sporttörvényben, hogy ezek minél rövidebb idő alatt véget érhessenek. Ne legyen egy-egy fegyelminek négy fóruma, az eljárást is idomítani kell az élethez. A törvény most határidőket szab meg, amelyek a polgári életben tarthatóak, de a futballban nem. Gondoljon bele: hogyan lehet itt nyolc napot várni bármire is, amikor szombaton kiállítanak valakit, és szerdán újabb forduló következik? Mindez tisztább helyzetet teremtene, és most mi sem beszélhettünk volna ennyit augusztus elején a május végi botrányról, és az újságok már csak az új bajnoksággal foglalkozhatnának. Azt hiszem, mindenki egyetért velem abban, hogy ez lenne a kívánatos.