Vita az eltűnt milliókról

Az ártatlanság vélelme azonban természetesen a jogerős bírósági ítélet megszületéséig mindenkit megillet. Ami tehát a Bognár György kontra Matáv Sopron ügyben egyelőre tény: a soproni labdarúgó-vállalkozás és az ügyvezető igazgató közötti szerződés váratlanul felbomlott. A zuhanyhíradóban terjedő hírek szerint azért, mert az egykori kitűnő középpályás jogosulatlanul vett fel pénzt, tartozik a játékosoknak, mégpedig azért, mert eluralkodott rajta a játékszenvedély, kaszinózik, és adósságokba keveredett.

Bognár György úgy határozott, eljött az idő, hogy ő is megszólaljon…
– Több cikk is megjelent ezzel az ügygyel kapcsolatban, és úgy érzem, meglehetősen egyoldalú volt a tájékoztatás – kezdte Bognár. – Eddig egy szó sem esett arról, hogy van egy bizonyos prémium vagy jutalék, ami megítélésem szerint jár nekem, és azt gondoltam, hogy ha ebből nézeteltérés van, azt kulturáltan megoldjuk. De a jelek szerint a kft. ezt a pénzt nem akarja kifizetni.

– Finoman fogalmazva, hiszen a Matáv a rendőrséghez fordult… Miért jár önnek ez a pénz?
– A történethez tudni kell, hogy amikor tavaly szeptemberben ügyvezető lettem, száztizenhét milliós hiánnyal küszködtünk. Hetvenöt embert fizetett a kft., többeket, nem tudni, miért, így át kellett alakítani a pénzügyi szerkezetet. A különböző költségcsökkentő intézkedések bevezetésével igyekeztünk spórolni. Csak az alapfizetéseken nyertünk havonta másfél millió forintot, ami éves szinten jelentős összeg. A játékosokkal is megegyeztünk, átütemeztük a tartozásokat, de fizettünk, még ha esetenként hitelt is kellett felvennünk. A lényeg, hogy átláthatóvá vált a gazdasági háttér, sikerült anyagilag rendbe tenni a céget, de közben erősíteni is kellett.
– Az pedig nem éppen klasszikus költségcsökkentő tényező…
– Nem, noha télen és most is úgy igazoltunk, hogy sem átigazolási díjat, sem aláírási pénzt nem fizettünk, tehát pénzmozgás nélkül tudtunk futballistákat szerezni. A mostani helyzetben talán nem árt elmondani, hogy ezért járt volna nekem prémium, de nem fogadtam el, hiszen azért ne fizessenek, mert elértem, hogy másnak kevesebbet adjunk.
– Térjünk vissza ehhez a bizonyos jutalékhoz, mert a jelek szerint emiatt van konfliktus ön és a kft. között. A Matáv szerint az ön irányítása alatt tizenhárommillió forint hiány keletkezett a cégnél.
– A helyzet az, hogy mindenki tudta: a szponzorok csak akkor támogatják a csapatot, ha egy valódi tulajdonost, befektetőt találunk. A kft. felügyelőbizottságának tagjai tárgyaltak is a lehetséges partnerekkel, de úgy láttam, ezekből az üzletekből nem lesz semmi. A BVSC-nél és az MTK-nál szerzett korábbi tapasztalataim abban a hitben erősítettek meg, hogy egy kívülállót, a futballban kezdőnek számító üzletembert vagy vállalatot nem tudunk magunk mellé állítani. Ezért azt gondoltam, hogy a futballban már járatos, a viszonyokat ismerő befektetőt kell keresni, így jutottam el Antók Zoltánhoz, aki korábban már a Pápa és a Celldömölk együttesét támogatta.
– Ez is az ügyvezető feladata?
– Nem, nincs benne a szerződésemben, a munkaköri leírásomban. Azonban mindenki tudta, ha nem találunk befektetőt, a szponzorok elfordulnak, és a csapat nem tud elindulni az első osztályban. Én pedig a közös munka során nagyon megszerettem a csapatot és a várost is, s úgy éreztem, kár lenne veszni hagyni az eddig elért eredményeket.
– Ezért afféle magánakcióba kezdett?
– Dehogyis! A felügyelőbizottságtól felhatalmazást kértem és kaptam, hogy tárgyaljak. Úgy voltak vele, hogy mindegy, csak találjunk megoldást. A kft. korábban megállapodott egy céggel, amelynek az lett volna a feladata, hogy befektetőket keressen, de nem járt sikerrel. Hozzáteszem: ezzel az ügylettel nem értettem egyet, mert az a Matáv Sopron számára rendkívül előnytelen volt, hogy mást ne mondjak, akkor is fizetnünk kellett, ha a cég senkit nem tudott hozni. De azt mindenki tudta, hogy aki befektetőt talál, annak jár a jutalék, és az fb tagjaival külön-külön és közösen is abban maradtunk, hogy ez az én esetemben is így van. Leegyszerűsítve: Antók úr nélkül a kft. nem tudott volna nevezni, a befektetőt pedig én találtam – és ami nem mellékes, hosszú hónapok kimerítő munkája nyomán.
– A Matáv Sopron szerint ön jogtalanul vett fel pénzt, még egy bankkártyáról is hallani, hogy onnan emelt le különböző összegeket.
– Miután úgy hiszem, hogy tizenötmillió forint jutalék jár nekem, azért én megdolgoztam, előleget vettem fel belőle, egész pontosan tízmillió-négyszázezer forintot. Volt, hogy a pénztárban, azaz erről a pénztáros és a gazdasági vezető pontosan tudott, aláírtam az átvételi elismervényeket, semmit sem tettem titokban. Valóban van egy bankkártya, amit használhattam, de a banki kimutatást egy pénzkivétel után napokon belül postázzák, tehát az is követhető, ellenőrizhető. Nem titkolóztam tehát, de miért is tettem volna? Korábban teljhatalmú vezető voltam, ha sikkasztani akarok, talán találtam volna megoldást, hogy úgy szerezzek pénzt, hogy arra senki ne jöjjön rá.
– Szóbeli megállapodásra hivatkozik, ami a mai világban nem sokat ér. Magyarul nincs papírja arról, hogy önnek jár a jutalék, abból előleget vehet fel, ha befektetőt talál.
– Nincs. Beszéltem jogi szakemberekkel, akik szerint a szóbeli megállapodás is kötelez. Nem mondom, hogy nem aggódom, de a csapatnál mindenki tudta, hogy mennyit dolgoztam, hogy nélkülem nem lett volna befektető. Talán naiv vagyok, de ki van zárva, hogy ezt ne tudjam bizonyítani. A kft. azt szeretné, hogy válaszszuk ketté az ügyet, az előleget fizessem vissza, utána beszélhetünk arról, jár-e nekem a tizenötmillió.
– Úgy tudjuk, alá is írta, hogy visszafizeti az előleget.
– Valóban volt egy ilyen megállapodás, de én mellé tettem a követelésem, arra azonban nem kaptam választ.
– Az említettek alapján ön a futball-kft. egyik megmentője, mégis sikkasztással vádolják, bűnüggyé alakítva a történetet. Ez azért jelentős különbség, és aligha hihető, hogy a Matávnak érdekében állna, hogy egy kft. életében nem kimondottan jelentős összeg miatt rá nézve is súlyos felelősséggel járó vádat fogalmazzon meg. És ha a cég a rendőrséghez fordult, gyaníthatóan van valami, amiről feltételezi, hogy az ő igazát bizonyítja.
– Ez elképzelhető, de én nem értem, hogy lehet ezt az ügyet másként látni.
– Arról hallani, hogy önnek a kaszinózáshoz kellett a pénz. No meg arra, hogy másoknak tartozik.
– A kaszinó nem lehet kifogás arra, hogy ne fizessenek. Tény, hogy tíz éve játszom, hol többet, hol kevesebbet, de ezt magánügynek tartom. Ha megdolgoztam a pénzemért, akkor azt költhetem autókra, elihatom, utazgathatok, én az idegileg rendkívül megterhelő munka után a kaszinóban, a rulettasztal mellett tudok kikapcsolódni. Ez nem titok, ezt, aki ismer, tudja rólam, most már az is, aki nem. Azt is magánügynek tekintem, hogy kitől kértem kölcsön.
– Mihez kezd most?
– Nem tudom. Sajnálom, hogy így alakult a helyzet, mert a családommal hoszszú távra terveztünk Sopronban, jól éreztük magunkat, elégedettek voltak a munkámmal, ez többször is megjelent, éppen ezért eszembe nem jutott volna ártani a kft.-nek, elsikkasztani, ellopni a csapat pénzét. Az utóbbi hetekben, hónapokban gyakran reggel nyolctól este tízig azért dolgoztam, hogy életben maradjunk, és ez a munka felőrölt, olyannyira kimerültem, hogy a közelmúltban két autóbalesetem is volt. Azt hiszem, a profifutballban egy ideig nem vállalok munkát, pedig ez az életem, és azt hiszem, értek is hozzá.
– Ahogy most fest a helyzet, nem is számíthat túl sok megkeresésre.
– Mondom, még én sem tudom, mihez kezdek.

Kell-e mondani, a Matáv Sopronnál teljesen másként értékelik a történteket, mint Bognár György. A Matáv Futball Sportszolgáltató Kft. az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe: "A Matáv Futball Sportszolgáltató Kft. 2003. július 11-én azonnali hatállyal megszüntette Bognár György ügyvezető munkaviszonyát, mivel tudomására jutott, hogy az ügyvezető pénzügyi visszaéléseket követett el. A klub az okozott kár megtérítésére részletfizetési megállapodást kötött Bognár Györggyel. Mivel a július 18-ai első határidő eredménytelenül telt el, a klub a megállapodásban foglaltak szerint eljárva feljelentést tett a soproni rendőrkapitányságon, és az okozott kár megtérítése érdekében minden szükséges jogi lépést megtett. Miután Bognár György az elszámolási kötelezettséggel felvett beszerzési előleg felvételét írásban elismerte, a klub a továbbiakban az üggyel a sajtó nyilvánossága előtt nem kíván foglalkozni. A továbbiak az igazságszolgáltatás útjára tartoznak.”

A sportvállalkozás korábbi százszázalékos tulajdonosa, a Matáv SC elnöke, Cserich Zsolt azért vállalta, hogy röviden kommentálja a volt ügyvezető állításait.
"Bognár Györgynek csupán annyi köze volt a kft. privatizációjához, hogy ő volt az, aki telefonon felvette a kapcsolatot Antók Zoltánnal – mondta Cserich Zsolt. – A befektetővel a tárgyalásokat azonban már kizárólag Gőbl Gábor menedzser, Bodnár László tiszteletbeli elnök, valamint jómagam folytattuk le, ehhez szinte semmit sem tett hozzá Bognár György. Ügyvezető igazgatóként az ő feladata lett volna a labdarúgó-kft. működtetése, ám ezt is csupán a tulajdonosok segítségével tudta elvégezni. Ami pedig a tizenötmillió forintos követelését illeti; nos, erre azt tudom mondani, hogy sem szóbeli, sem pedig írásbeli megállapodás nem született erről az állítólagos jutalékról, következésképp Bognár György egy fillért sem követelhet a Matáv Soprontól. Most ezzel próbálja semmissé tenni a Sopronnak okozott kárt, mi azonban megtettük a szükséges jogi lépéseket.”

Megkerestük Antók Zoltánt is, a Matáv Sopronhoz alig másfél hónapja érkezett befektetőt, aki húszszázalékos tulajdonrészt vásárolt a labdarúgó-kft.-ben.
"Mindössze egy-két alkalommal találkoztam a privatizációs tárgyalások során Bognár Györggyel – mondta Antók Zoltán. – Főként Bodnár Lászlóval és Gőbl Gáborral, valamint Cserich Zsolttal egyeztettem, de a lényeg, azt hiszem, mégsem ez. Sajnálom, hogy idáig fajultak a dolgok, hiszen mi szerettük volna egymás között elrendezni a történteket. Gyurinak határidőt adtunk a pénz visszafizetésére, ám nem tudta törleszteni az adósságát, ezért a továbbiakban a rendőrség veszi át az ügyet. Az igazság úgyis kiderül.”

Úgy tudjuk, Bognár a múlt pénteken újabb haladékot kért a soproni vezetőktől a törlesztésére (akkor 24-ére ígérte volna a pénz előteremtését), ebbe azonban a Matáv vezetői már nem egyeztek bele.