Pofonok – számlára plusz áfa

A honi hivatásos futball érdekképviseleti szervezete, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) vezetői ugyanis éppen az ágazat gazdasági jövőjét meghatározó egyeztetéssorozat kellős közepén vannak, s kell-e mondani, az Üllői úti ámokfutás (amelynek árnyékában szinte eljelentéktelendett a siófoki rendbontás) a legkevésbé sem erősítette a tárgyalási pozícióikat. A tévékamerák jóvoltából ország-világ előtt lezajló miniháború – szinte már menetrendszerű – következményeként vizsgálóbizottságok alakulnak, egyre-másra jelennek meg a történteket elítélő nyilatkozatok, és persze javában folyik a felelősök időnként bűnbakkereséssel átszőtt felkutatása, no meg az egymásra mutogatás. A példastatuálást sürgető közhangulatban erős nyomás nehezedik a ligára is, amely a jelek szerint elérkezettnek látja az időt arra, hogy életet leheljen saját, majd' egy évvel ezelőtt elfogadott, a szurkolói erőszak megfékezését célzó csomagtervébe, és Gyurcsány Ferenc sportminiszter mögé felsorakozva keresztülvigye a sporttörvény a futball számára kedvező módosítását.
– A jogalkalmazó napjainkban magánterületen rendezett magánrendezvényként könyveli el az élvonalbeli futballcsapatok mérkőzéseit, ami megítélésünk szerint alapvetően téves értelmezés – kezdte beszélgetésünket Szieben László, az MLL igazgatója. – Először is a sportlétesítmények a győri stadiontól eltekintve állami tulajdonban vannak, a pályákat az állam vagy az önkormányzatok tartják fenn. Amikor tehát az egyébként látványosan alulfinanszírozott stadionrekonstrukciós program keretében a sportminisztérium tizenkétmilliárd forintot költött, illetve költ a pályák rendbetételére, akkor saját, évtizedeken át pusztulni hagyott ingatlanjait fejleszti. A sportvállalkozások e létesítmények használatáért díjat fizetnek, sőt, bizonyos fenntartói, működtetői kötelezettségeik is vannak. Csak összehasonlításként: a színházak újjáépítésére negyvenmilliárd forintot költött, nagyon helyesen, a Nemzeti Színház nélkül is az állam…

Társadalmi esemény a futball

– A sportcégek alapvetően mégiscsak magánvállalkozások, amelyek tényleg magánrendezvényeket szerveznek…
– Ez az egyik lehetséges olvasat, de gondoljuk tovább a történetet. Bár egy olyan programsorozat, mely kéthetente egy-egy város lakosságának tíz-tizenöt százalékát is megmozgathatja, megítélésem szerint tipikusan társadalmi esemény, márpedig ez esetben biztonsági szempontból az egyéb más társadalmi eseményeknek kijáró védelem illetné meg. Ha mégis magánrendezvény a futballmeccs, akkor adódik a kérdés: miként fordulhat elő, hogy az állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. a sportvállalkozásokkal történő egyeztetés nélkül, térítésmentesen veszi fel a különböző játékkínálataiba a labdarúgó-mérkőzéseket; az ebből származó fogadási árbevétel utáni játékadó, amit az rt. a költségvetésbe befizet, 2.6 milliárd forint évente. No, de lépjünk tovább: a napokban az egyik televíziós műsorban, szolid csúsztatásként, elhangzott, hogy állami forrásból állami támogatásként húszmilliárd forint jutott az utóbbi években a futballba. Ehhez képest a sportminisztérium és a liga 2000-ben kötött megállapodása éppen arról szól, hogy a sportágak közül elsőként és ma is egyedülálló módon az állami konszolidációk helyett egy reorganizációs programmal tegyük rendbe vállalkozási alapon a futballgazdaságot. A 8.3 milliárd forintos hitelkeretből, ami visszafizetendő kölcsön, a liga 5.2 milliárdot visszaadott a sportminisztériumnak, e pénzből tudniillik hét esztendőn át lehet finanszírozni az utánpótlásneveléssel kapcsolatos projekteket. E forrásból az első évben, a kormányhatározat ellenére, csak az ígért pénz fele érkezett meg az utánpótlás számlájára.
– Arra céloz tehát, hogy a hivatásos futball szórakoztatóipari üzletágként is több mint magánbiznisz?
– Ha csak azt vizsgáljuk, mennyi érdeklődőt mozgat meg még manapság a csökkenő nézőszámok mellett is a futball, akkor nem túlzás kijelenteni: társadalmi eseményről van szó. Ugyanakkor – és itt kapcsolódhatunk a múlt pénteki eseményekhez – a futballmeccsekkel kapcsolatos biztonsági kívánalmak jócskán túlmutatnak a hagyományos magánrendezvényekhez kapcsolódó felelősségi határokon. Amíg ugyanis a rendőrség az egyéb rendezvényeket saját költségvetése terhére felügyeli, az alapvetően hibás sporttörvény a futballmérkőzések esetében arra jogosította fel, hogy a meccseken csak külön jogszabályban meghatározott szerződésben foglalt díj ellenében legyen jelen. Megjegyzem, amíg egy utcai tüntetés biztosítását házon belül iksz költséggel kalkulálja a rendőrség, ugyanez az ár a futballtalálkozók esetében valami miatt ennek éppen a duplája… S még egy apró adalék: elő-előfordult, hogy amikor, mondjuk, a sportvállalkozás harminc rendőrt kért egy bizonyos meccsre, akkor a válasz úgy hangzott, a biztosításhoz legalább ötven egyenruhás szükségeltetik, amit az alulfinanszírozott rendőrség bevételi kényszere szül. Ilyen "különadóként” 2002-ben 224 millió forintot fizettek a rendőrségnek a liga tagjai. A sporttörvény tudniillik csak egyeztetési kötelezettséget ír elő a sportvállalkozásnak és az illetékes rendőrkapitányságnak arra az esetre, ha a sportrendezvényre kibocsátott belépőjegyek, bérletek száma alapján a nézőszám a háromezer főt eléri vagy meghaladja. A megállapodás elmaradásának ma sincs automatikus szankciója.

Feléledhet a csomagterv

– Nem lesz könnyű elérniük, hogy a rendőrség újra hivatalból tartsa fenn a pályákon a rendet. Legalábbis ezt sejteti Salgó László országos rendőrfőkapitány nyilatkozata, aki azt mondta: nem lehet megoldás, hogy készenléti rendőrök álljanak a futballpályák mentén és ott kényszerítőeszközöket alkalmazzanak. A rendőrség tehát elhárítja magától a felelősséget, mondván, a társadalmi problémák kezelése nem feladata…
– Nem tudunk azonosulni Salgó László álláspontjával, a belügyi tárca szűkös költségvetését szerintünk nem igazán illendő megoldás az államkasszába a nettó befizető sportvállalkozások, játékosok, vezetők pénzével kipótolni. Ha egy moziban vagy egy vendéglőben a látogató elvárhatja – márpedig elvárhatja –, hogy biztonságban legyen, és amennyiben atrocitás éri, védelmet kapjon, ugyanezen jognak meg kell illetnie a stadionokban dolgozókat, vagyis az edzőket, a sportolókat, a játékvezetőket és a sajtó munkatársait is. A rendőrségi törvény kötelezően írja elő az intézkedést a rendőr számára, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, ami beavatkozást igényel. Ezért is rejtély számomra a ferencvárosi rendőrkapitány nyilatkozata, aki azt mondta, a pénteki beavatkozás árát leszámlázzák az FTC-nek, hiszen az Üllői úton köztörvényes bűncselekményeket kellett volna hivatalból is megakadályozni.
– Nem menti a rendőrséget, de úgy tudni, a sportvállalkozások egy részétől hiába várja a leszámlázott pénzét, a tartozások összege immár tizenhárom millió forint.
– A liga közbenjárása e tartozásokat a futballcégek időközben rendezték, még akkor is, ha nem értettek vele egyet. Amikor másként nem ment, a normatív ligatámogatást tartottuk vissza.
– Bárándy Péter igazságügyminiszter a jogalkalmazó felelősségét hangoztatta az Üllői úti botrány kapcsán, ugyanakkor sokan jogszabályi változtatásokat is sürgetnek.
– Fontos célunk, hogy legalább a kiemelt kockázatú mérkőzéseket olyan társadalmi eseménnyé minősítse a jogalkotó, amelyek biztonságának garantálása törvényi kötelezettsége a rendőrségnek. Egyébként egy hatpontos csomagtervet dolgoztunk ki, melynek megvalósításával tartósan kezelhető lesz a kialakult helyzet. Olyan jogszabályok kidolgozását szorgalmazzuk, amelyek nem sportvállalkozás-ellenesek. Szeretnénk elérni a hatályos törvények egységes alkalmazását, tehát az a cselekedet, ami, mondjuk, egy színházi előadás közben garázdaságnak számítana, és így bűncselekmény, az a futballpályán elkövetve se minősíttethessen csupán rendzavarásnak, tehát szabálysértésnek. Az új évadra elkészülnek a szurkolói kártyák; az ultraszektorokba bizonyosan, de meglehet, a stadionok egyéb más lelátórészeire is csak ezekkel az azonosítólapokkal lehet majd belépőt venni. Elindítjuk a központi jegyértékesítést, akkreditációhoz szeretnénk kötni a civil biztonsági szolgálatok alkalmazását, és úgy módosítjuk a sportfegyelmi szabályokat, hogy súlyosabban büntethessük a játékosok és a vezetők sportszerűtlen magatartását.
– Szinte szóról szóra ezt a programot hirdette meg a liga tavaly szeptemberben is, igaz, még Muszbek Mihály irányítása alatt. Az MLL akkor például 2003 február elsejét szabta határidőnek a szurkolói kártya bevezetéséhez…
– Én a magam ígéreteiért szeretnék felelősséget vállalni, azokat viszont nyugodtan számon lehet kérni rajtam. Ami a szurkolói kártyát illeti, annak bevezetése áttörést hozhat a futballhuligánok azonosításában, kiszűrésében, hiszen egy olyan adatbázis áll majd a kártyák mögött, ami eddig hiányzott, és a büntethetőség akadálya volt. A rendszer kiépítése várhatóan több lépcsőben zajlik majd, a stadionrekonstrukciós forrás negyven százalékát felemésztő, azaz hiperköltséges, jelenleg raktárakban porosodó beléptetőrendszer teljes telepítésére tudniillik egyelőre várni kell.

Kemény büntetés várható

– A ligától e rövid és hosszú távú programok mellett azért azonnali intézkedéseket is követel a közvélemény. Mire számíthatnak a pénteki botrányban érintett csapatok, legfőképpen a Ferencváros, hiszen a tippadók a Fradi kizárását is elképzelhetőnek tartják?
– A fegyelmi szabályzat ezt valóban lehetővé teszi, ám a fegyelmi eljárást végigvinni a fegyelmi bizottság joga és kötelessége, az MLL igazgatója semmilyen módon nem befolyásolhatja a határozatok tartalmát. Annyit azonban elmondhatok: a ligában mindenki tisztában van azzal, hogy – miként Amerikának szeptember tizenegyedike – mit is jelent a magyar futball életében május harmincadika…