A szurkoló is tulajdonos lehet

Mint arról beszámoltunk, januárban megalakult a Ferencváros labdarúgócsapatát működtető részvénytársaság, melyet a cégbíróság 2003. január 31-én FTC Rt. néven jegyzett be. Az egyelőre zártkörűen működő, 153 millió forintos alaptőjékű rt. a sikeres átalakulást követően tőzsdei bevezetést tervez (ám már ezt megelőzően bekerülhet azon tőzsdeképes cégek társaságába, amelyek tervezik, hogy megjelennek a speciális piacon). Az FTC Rt. igazgatóságának tagjai: Várszegi Gábor, a Fotex Rt. elnöke, Kenedi Róbert, a Fotex Rt. vezérigazgatója, Sugár András, a Westel Rt. vezérigazgatója, Albert Flórián, a Ferencváros tiszteletbeli elnöke, Sárközy Tamás egyetemi tanár. Kedden eldőlt az is, hogy Sugár András lesz az igazgatótanács elnöke, bekerült az igazgatóságba Erdei Tamás, az MKB elnök-vezérigazgatója, és döntés született az alaptőke emeléséről is. Míg az üzleti életben jártasak számára egyértelműnek tűnhetnek a Ferencváros labdarúgócsapatánál bekövetkezett átalakulások, addig a csapat szurkolói közül talán kevésbé tudják értelmezni a történéseket. Ezért nem haszontalan, ha elmondjuk: a 153 millió forintos alaptőke emelése azért vált szükségessé, mert a csapat éves költségvetése eléri vagy meg is haladja a 800 millió forintot, és az emelt alaptőke jelenti a finanszírozás fedezetét. Ennél sokkal érdekesebb, hogy mi történik abban az esetben, ha az FTC Rt. a tőzsdére kerül? Jó tudni, a részvények értékesítésekor a tulajdonjog cserél gazdát, amit maga a részvény testesít meg. A labdarúgócsapat bevételei azonban továbbra is a jegyek, bérletek, reklámszerződések vagy éppen a játékosok eladásából származnak majd, vagyis az rt. eredményét az határozza meg, hogy az említett bevételekből mennyit költenek az üzemeltetésre (a játékosok bérére, az utazásra, a szerelésre és egyebekre). Amennyiben az rt. gazdálkodása nyereséges, a részvénytulajdonosok – a részvények után – osztalék formájában juthatnak jövedelemhez. Ez azonban minden esetben a részvényesek közgyűlésének döntésétől függ, természetesen a többség akaratának megfelelően. Itt kell megjegyezni: valamennyi részvényes tagja a közgyűlésnek, ám csupán annyi szavazati joga van, amennyi értékű részvénynek a tulajdonosa. Szinte kizárt, hogy a szurkolóknak több szavazatuk lesz majd, mint az rt. irányítóinak. Abban az esetben, ha rendre nyereségessé válik a FTC Rt., és ezért év végén osztalékot fizet, emelkedik a részvények forgalmi értéke is. Vegyünk egy példát: ha beteszünk a bankba 10 ezer forintot, az a jelenlegi kamatok mellett éves szinten körülbelül ötszázaléknyi pluszt hoz, tizenkét hónappal később tehát 10 500 forintot kasszírozhatunk. Ha viszont, tegyük fel, a Fradi Rt. által kiadott részvény névértéke 10 ezer forint, és nincs osztalék, a befektető nem nyer, hiszen ugyanúgy 10 ezer forintja maradt. Ám, ha a 10 ezer forintos részvény a tőzsdén 25 ezer forintért lesz kapható, nő az rt. összértéke, így az osztalék is magasabb lesz, mintha valaki a bankban fialtatná a pénzét. Ezért aztán a vélt haszon és a Ferencváros népszerűsége bizonyára növelheti a vásárlási kedvet – ez a magyarázata annak, hogy a kevesebb szurkolót vonzó MTK Hungária tőzsdei bevezetését nem tervezik. Nem árt tudni: ha Fradi-részvényt vesz majd valaki a tőzsdén, a pénz nem a társasághoz vándorol, hanem a részvény korábbi tulajdonosához; a részvény megvásárlásakor a kifizetett összeg tehát nem a futballcsapat bevételét növeli, hanem a korábbi befektetőt gazdagítja.A tőzsdére kerülésre egyelőre várni kell, a csapat megerősítése azonban elodázhatatlan. Ahhoz, hogy a Fradi megállja a helyét a nemzetközi kupában, a mostaninál is erősebb keret kell. Híreink szerint a csapat irányítói a jelenleg a görög Panathinaikoszban futballozó válogatott horvát csatárra, Goran Vlaovicra vetettek szemet. A világbajnokságon is futballozó Vlaovic nem kevés pénzbe, úgy tudjuk, 300 és 500 ezer euró közötti összegbe, kerülne. Az egyre jobb anyagi háttér következményeként talán a nyáron már nem lesz elérhetetlen álom a horvát játékos szerződtetése sem.