Miközben néhány futballból meggazdagodott fiatalember milliókat követelve, szentségelve hagyta ott a legatyásodott, tönkretett Vasast, a klubhoz évtizedek óta tartozó Illovszky Rudolf nyugdíjas a nyolcvanegyedik születésnapjára készül. Nem tervezett semmilyen csinnadrattát, hiszen a szóban forgó fiatalemberekhez képest nem lett belőle gazdag ember, a Móricz Zsigmond körtérhez közeli polgári lakás, no meg a tisztelőitől kapott RUD-100 rendszámú picinyke olasz autó aligha emelte őt a milliomosok közé.
Az ő világa amúgy is messze van az ilyen-olyan vállalkozásokból megtollasodott újgazdagokétól. Illovszky Rudolf nyugdíjas régi svádájú ember, az élet megtanította őt örülni a kis dolgoknak. Micsoda boldogságot jelentett neki egy saját priccs a háború viharában, a szabadság mámorító illata, egy ormótlan futballcsuka, vagy egy fakó Vasas-mez – de réges régen volt mindez, Illovszky Rudolf nyugdíjas rendszerint csak akkor mereng a múlton, az idő múlásán, amikor éppen ott áll valamelyik barátjának, kortársának a sírjánál, és a könnyeit dörzsöli a szeme sarkából.Hanem most muszáj lesz neki megállnia egy kicsit.Az a nyolcvanegy esztendő ripsz-ropsz elolvadt, és az ilyesmit illik megünnepelni február 21-én. Mondom, nem lesz utcabál, tűzijáték, csak a barátok veszik majd körbe, egy-egy pohár pezsgővel, s neki századszor, ezredszer is el kell mesélnie, hogyan tudta megfegyelmezni a két nevelhetetlen csibészt, Farkas Jánost és Mészöly Kálmánt. Aztán arról is kérdezik majd, hogy melyik bajnoki címre a legbüszkébb a négy közül, amelyet a Vasassal edzőként szerzett (de micsoda badarság: hogyan is lehetne különbséget tenni, amikor egyik siker emlékezetesebb volt mint a másik…), és szóba kerül a válogatott, hogy az ő vezetésével jutottunk az Eb négyes döntőjébe még 1972-ben. Sokat tudna mesélni, de erre nem lesz túl sok idő.Ôt már nem zavarja, hogy előbb-utóbb összeomlik a róla elnevezett stadion klubháza, hogy a szúette fagerendákkal aládúcolt épület éppen olyan helyzetben van, mint szeretett klubja, csak a csapat, az ne szűnjön meg. Pedig néhány futballból milliomossá vált fiatalember, aki néhány hónapot, évet játszott itt, és csupán érdekes munkahely és kalandos szabadidős tevékenység volt számára a Vasas, a feljelentésével, mi több teljesítményével gyakorlatilag halálra ítélte az angyalföldi klubot.Talán Illovszky Rudolf nyugdíjas az egyetlen, aki mindezt nem hajlandó tudomásul venni.Ô rohan és dolgozik minden nap azért, hogy… Megmentse a Vasast. Az lenne az igazi születésnapi ajándék, ha mindez sikerülne neki.