A világbajnok is üdvözölte

Igen, a 2001-es év brazil bajnokának, az Atlético Paranaensének a legújabb szerzeményét, a szombathelyi Lombard FC-től Dél-Amerikába távozó támadót zavartuk volna, ám hangjából érződött, örült a hívásnak.

"Jókor telefonált, mert amúgy nem sokat vagyok a szobámban –mesélte kevéssel repülőgépe landolása után Tüske Roland. –Sűrű a program: megérkezésem után azonnal egy rögtönzött sajtótájékoztatón vettem részt, majd jött az orvosi vizsgálat, este pedig egy befolyásos üzletemberrel kellett vacsoráznom, aki, mondanom sem kell, hatalmas Atlético-szurkoló.”
Az említett pénzmogul nincs ezzel egyedül, s ezt már a csapat magyar tagja is megtapasztalhatta.

"A repülőtérről útba ejtettük klubom otthonát, a Baixana-stadiont is. A klub népszerűségéről csak annyit: a pálya körül most U-alakban áll a lelátó, de jelenleg bővítik, hiszen 42 ezer bérletet adtak el –többet azért nem, mert gyakorlatilag ennyien férnek be a nézőtérre.”

Az első komoly élmény egyébként még megérkezése előtt érte Tüskét: a Budapest–Zürich–Sao Paolo–Curitiba útvonal utolsó szakaszán a légióséletet választó labdarúgó két új ismerőssel gazdagodott. "Az egyik az a menedzser, aki a következő fél évben mellettem lesz, a másik pedig újdonsült klubtársam, a világbajnok Kléberson. Ô egyébként Kínából jött, ahol a válogatott szerepelt, és kiszőkített haja miatt még a menedzser is alig ismerte fel. Képzelheti, milyen jól- esett, amikor odajött hozzám, üdvözölt, megemlítette, örülnek, hogy itt vagyok, és azt is mondta, hogy már nagyon vártak…”

Ennél nagyobb elismerés egyelőre aligha érhette honfitársunkat, ám hamarosan eljön az idő, amikor bizonyítani kell. Erre február utolsó napjaiban, vagy március elején kerülhet sor, várhatóan ekkorra érkeznek meg ugyanis a támadó papírjai Magyarországról. Addig viszont egy másik "sportágat” kell megtanulnia.

"Ez pedig a mosolygás tudománya… Félre ne értsen, nincs nekem gondom, remekül érzem magam és igyekszem állandóan vigyorogni, de az ittenieknek még ez is kevés. Az egyik tévéstáb riportere, miután fél pillanatig nem nevetgéltem, azonnal megkérdezte, mi bajom van.”
Nos, "Rolandónak” semmi baja, sőt!

Persze, amilyen körülmények közé került, magyar futballistának nem is lehet problémája… "Látszik, hogy van pénze az egyesületnek, hiszen ha a Fradiból érkeztem volna, akkor is csodálkoznék a profi körülmények láttán.

Egy sofőr, egy tolmács, egy menedzser, valamint az Atlético két alkalmazottja csak velem foglalkozik, és én csupán egy játékos vagyok a keretben… A telefonomat természetesen fizetik, és már szóltak, ha van kedvem, nézzek magamnak lakást annál a három ingatlanközvetítő irodánál, amelyekkel a klub szerződésben áll. Nem tudom, erre mikor kerül sor, mert a szállodában is remek körülmények vannak: a "segítőim” a szomszéd szobában laknak, ráadásul amikor szóltam, hogy szeretnék internetezni, félóra alatt elintézték a hozzáférést.”

Gond egy szál se –mondhatnánk, bár a magas páratartalom (Tüskét érkezésekor a huszonöt fokos hőmérséklet mellett egész napos esőzés fogadta a városban) a jövőben némi problémát okozhat. Ennél nagyobb akadály azonban már ne legyen Tüske Roland pályafutásában…
Most már nincs más hátra, viszonoznia kell az emberek szeretetét. Jelenleg a szurkolók és a város lakói kényeztetik őt, márciustól viszont már Tüskének kell örömet szerezni a drukkereknek. Például a góljaival…