Seprűre nincs szükség, beindult a Detroit

Vágólapra másolva!
2005.06.15. 21:01
Címkék
Természetesen Detroitban is Phil Jackson és a Lakers újbóli egymásra találása volt a fő téma kedd este - de csak addig, amíg Ben Wallace orkánszerű zsákolással nem tudatosította mindenkiben: emberek, megkezdődött a nagydöntő harmadik mérkőzése!
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja
Ben Wallace, a címvédô centere (balra) egy gyerekkori barátját gyászolja, játékában a szokásosnál is több volt az érzelmi töltet – ezt Manu Ginóbili is igazolhatja

Ha jobban belegondolunk, detroiti szemszögből maga a nagydöntő is csak most kezdődött meg… Az első két meccsen erőtlennek mutatkozó Pistons végre ütött-vágott, márkahű "motorvárosi kosárlabdával" rukkolt ki, és bár a San Antonio egy ideig tartotta magát, a végén úgy csuklott öszsze, ahogyan mostanában az ellenfele szokott.

"Végre rájöttünk, milyen keményen kell játszanunk. Eddig mintha nem fogtuk volna fel, hogy a döntőben vagyunk, és a másik oldalon nagyszerű ellenfél sorakozott fel" - mondta Larry Brown, a Pistons vezetőedzője. Tény, a címvédő a mérkőzés egyes szakaszaiban egészen kiválóan játszott, különösen az utolsó 14 percben, amikor végleg meglépett ellenfelétől. Tíz perccel a változatos (20 fordítást hozó!) csata vége előtt a Spurs feljött négy pontra, ám a tavalyi döntő legjobbja, Chauncey Billups 11-0-s rohamot indított el a triplájával. (A hárompontosokról annyit, hogy az első két mérkőzés alapján a Spurs 45-3-ra vezetett ebben a műfajban, sőt most is megnyerte a párharcot - csakhogy a Pistonsnak ezúttal sikerült ezt ellensúlyoznia).

A mérkőzés statisztikáinak megtekintéséhez kattintson a képre!
A mérkőzés statisztikáinak megtekintéséhez kattintson a képre!
A mérkőzés statisztikáinak megtekintéséhez kattintson a képre!


Mint jeleztük, a meccs hősének bizonyuló Wallace-nak volt egy irányadó triplája az elején, de az első percben történt még egy kulcsfontosságú esemény: az első két felvonásban a Spurs lelkének bizonyuló Emmanuel Ginóbili egy ütközésnél akkorát kapott a combjába, hogy le kellett cserélni. Az argentin hamarosan visszatért, de nem volt az igazi - nem is lehetett az, hiszen Tayshaun Prince éhes kopóként üldözte, dobási lehetőséget is alig hagyott neki. De nem csak Ginóbilire hegyezte ki védekezését a keleti bajnok: a harmadik játékrész végén egymás után hat olyan Spurs-akció futott (…), amelynek során Tim Duncan hozzá sem tudott érni a labdához…
Eközben a Pistons emberei önzetlenül és hatékonyan osztoztak meg a labdán, mindenkinek jutott rész a támadásokban, mindkét hátvéd szórta a pontokat - Richard Hamilton például tízet a harmadik negyedben. "Kimentünk, összekaptuk megunkat, és elvégeztük a munkát. Remélem, senki sem hitte, hogy lefutott a párharc" - mondta az álarcos. Ma este ismét rajta lesz a világ szeme.

Szavazás

NBA, 2004-05: melyik csapat nyeri a bajnokságot?

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik