Rátgéber és a játékszabályok

Hozzá kell tenni, túl sok szerencse nem kísérte Károlyiékat a középdöntő előtt és alatt, mentség tehát akad a gyenge szereplésre, de hallgassuk inkább a szövetségi kapitányt, elvégre a szakmai értékelés az ő feladata.
- Én azzal kezdeném, hogy egyrészt a többihez képest nagyon erős csoportba kerültünk, másrészt önmagunkhoz képest nagyon gyenge csapatot állítottunk ki - foglalta össze Rátgéber László, szerinte mi is a lényeg a szombaton véget ért Eb-középdöntővel kapcsolatban.
lemondás és sérülés:
a balszerencse szerepe

- Az elsőről nem tehetünk…
- …a másodikról viszont igen, éppen ezt akartam én is mondani. Voltak játékosok, akik lemondták a szereplést, voltak, akiket a klubjuk nem engedett el időben, és voltak sajnos sérültjeink is. Például a már csonka csapatunkból is négyen kidőltek: Eördögh, Keller, Szakács és időszakosan Papp.
- A sérüléseket sorolhatjuk a balszerencse kategóriájába, a lemondásokat viszont nem. Nem gondolja, hogy a jól vagy legalábbis elfogadhatóan csengő indoklások mögött néhány esetben az húzódik meg: az illető játékos valójában önnel nem akart együtt dolgozni?
- Amit gondolok, az az, hogy ez a ciklus befejeződött, és előre kell tekintenünk. Azt kell megállapítanunk, hogy jó úton haladva tévedtünk, avagy eleve rossz úton haladunk-e.
- Mit akar ezzel mondani?

- Azt, hogy ha mondjuk, jövő nyáron összeszedjük a legjobbjainkat, szerintem nevetve kijutunk az Európa-bajnokságra, és akkor ez azt fogja jelenteni, hogy nincs nagy baj. De ha a pótselejtezőn újból sok hiányzó lesz, végleg rossz útra kerülünk. Annak érdekében pedig, hogy ne kerüljünk rossz útra, meg kell szabni a játékszabályokat.
- Éspedig?
- Először is el kell dönteni, hogy kié ez a válogatott. Mondok egy példát: tavaly ígéretet tettem, hogy az esetleges problémákról nem beszélek a nyilvánosság előtt, és én eszerint is cselekedtem. De remélem, lesz, aki szembenéz a valósággal, és lesz bátorsága beszélni a problémákról, miután én ezt úriember módjára nem tettem meg, probléma ugyanis akad bőven. És akkor most ezekről a bizonyos játékszabályokról. Mindenekelőtt a szövetségnek financiálisan ügyesebben kellene bánni a játékosokkal, és meg kellene oldania a biztosításukat, gondoskodnia kellene számukra a megfelelő szerelésről, valamint jobban is megszervezhetné az utaztatásukat. A másik vezető testületnek, a profiligának meg véleményem szerint az lenne az egyik legfontosabb dolga, hogy megoldja, a versenyrendszer jobban alkalmazkodjon a válogatott programjához. Ez azért is bír nagy jelentőséggel, mert a következő évben augusztus első felében elkezdődik a pótselejtező, ami azt jelenti, hogy június végén, vagy legkésőbb július elején neki kell vágni az edzőtáborozásnak, miközben a jelenlegi tervek szerint majdnem június közepéig tartana a bajnokság.
- Úgy hallottam, van is olyan a mostani együttesből, aki a válogatottságról való lemondást fontolgatja emiatt.
- Ezt én nem tudom pontosan, azt viszont igen, hogy ez nagy igazságtalanság a játékosokkal szemben. De ha így lesz, könnyen megtörténhet, hogy még gyengébb csapatunk lesz, mint az idén, és ezt semmiképpen sem szabad megengedni.
visszatérő probléma
az igazi center hiánya

- Visszakanyarodva a középdöntőhöz, mik voltak a szakmai okai a vártnál gyengébb szereplésnek?
- A magyar női válogatott évek óta ugyanazzal a szerkezeti problémával küszködik: a centerposzt gyengeségével. Ezzel együtt Kajdacsi Judit például egészen elfogadható teljesítményt nyújtott a palánk alatt, de ha mi komoly eredményt akarunk elérni, akkor nem lehet ő a csapat első számú középjátékosa.
- Hanem kinek kellene annak lennie?
- Vannak játékosok, akik most hiányoztak, például Cserny, Béres és Keller - velük már mindjárt másképp nézett volna ki a belső sorunk. Mindemellett természetesen tudom, hogy a honosítás nem a legnépszerűbb húzás mifelénk, de a cél szentesíti az eszközt, és ha újból Európa élvonalához akarunk tartozni, erről sem szabad megfeledkezni. Részemről ez is a korábban említett játékszabályok közé tartozik.
- A Pécsett edző kétméteres orosz tehetségre, a még mindig csak tizenhét esztendős Jekatyerina Lisinára utal?
- Ô az, aki a kézenfekvő megoldás lenne. És mivel kosárlabdában az a szabály, hogy aki játszott egy ország bármilyen korosztályú együttesében, másikéban már nem szerepelhet, Lisina pedig még egyszer sem lépett pályára a saját nemzeti válogatottjában, szabadnak számít, ezenkívül Európa, sőt a világ egyik legfejlődőképesebb centerét látom benne.
- A magasak mellett a kisemberekkel is volt problémája?
- Annyiban igen, hogy ha több bevethető kosárlabdázónk lett volna mezőnyben, mindenképpen acélosabb lett volna a csapat, mert Iványi, Fürész, Károlyi, no meg Englert mögött már a több hetet kihagyó Horváth, valamint a fiatal Fegyverneky és Bujdosó következett.
hogyan tovább, avagy
ki lesz a kapitány?

- A játékosokat tehát kiveséztük. Az edzői stábot mennyire érheti kritika?
- Úgy érzem, elvégeztük a munkát, amit elterveztünk, a lányok felkészülten fognak visszamenni a klubjaikba, és a hat középdöntős mérkőzésből talán csak egy-két olyan akadt, amely sikeresebb lehetett volna a mi szempontunkból. De ez sem változtatta volna meg a továbbjutók kilétét.
- Önben változott valami a folytatást illetően? Hogy egészen konkrét legyek: a pótselejtezőn is Rátgéber László irányítja majd a magyar női válogatottat, vagy valaki más?
- Bennem is lassan érlelődnek a dolgok, nem szeretek rögtön a verseny után elgondolkodni… A héten, egészen pontosan szeptember harmincadikán lejár a szerződésem, és felvetődik a kérdés, hogy bíznak-e bennem a szövetség elöljárói, vagy hogy kell-e nekem ezt tovább folytatnom.
- Szeretné?
- Erre a kérdésre nem szeretnék válaszolni.