"Európa újra respektál bennünket" - hangzik az általános vélekedés a német férfiválogatott háza táján. Ezt merésznek tűnhet már az első Eb-középdöntős találka után leszűrni.
Ugyanakkor az tény, hogy a valamelyest megtépázott renoménak - a két évvel ezelőtti vb-bronz után gyengécske kontinensbajnoki szereplés, majd távollét az olimpiától - jól jött az ukrajnai fölényes diadal. Nem csoda hát, hogy Braunschweigben most mindenki Dirk Nowitzki nevét harsogja (29 pontjával tisztességesen megadta az alaphangot a dallasi), s az itteniek még azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy vezére segedelmével Németország makulátlan teljesítménnyel veszi a csoportmeccsek jelentette akadályt.
Egy szó, mint száz, a 81-61-es juzsniji győzelem után nagyot fordult a világ a derék németekkel, bár Nowitzki azért utalt rá, hogy nem is olyan rég még igencsak fagyos volt a légkör. ("Ha nem tudjuk megcsinálni, vagyis ha nem harcoljuk ki a továbbjutást, akkor tényleg legalul vagyunk…") Ennyit a szombati riválisról, nézzük inkább, mi újság a mieinknél. Általános vélekedés szerint a belgák elleni paksi diadal (főleg a mutatott játék) feldobta a társaságot, s noha a hangulat messze nem idézi a Matthäus-féle focicsapatunk Zágráb előtti hurráoptimizmusát, mindenki bízik a remek folytatásban. Ilyen légkörben szinte meg sem kottyant az amúgy kissé fárasztó Budapest-München-Hannover-Braunschweig túra, még Sabáli Balázs vérsűrűségével sem volt gond a repülőút során, ami nagy szó az ifjú tréner tavaly szilveszteri trombózisa után.