Ahogy az elmúlt években megszokhattuk, ismét a soproni zöld-sárgák voltak azok, akik a leghamarabb keretet hirdettek a következő évadra a hölgyek élvonalának csapatai közül.
Miután megszerezték a legutóbbi Európa-bajnokság legjobbját, a cseh Lucie Blahuskovát Vigóból, valamint a hasonlóan reményteljes centert, a szerb Ivana Matovicsot Prágából, befoltozták a lyukakat csapatukban, és a vezetőség nyugodt szívvel mehet(ett) szabadságra. Így kell ezt csinálni – mondhatják az Euroleasing-Orsi szurkolói, de mondják más együttesek drukkerei is, mert bizony sokan irigylik a soproni háttér profizmusát. – Árulja el: hogyan sikerült elhappolni Európa talán legkeresettebb kosarasnőjét a klubvilágbajnok szamaraiak és az Euroliga-győztes valenciennes-iek orra elől? – kérdeztük Török Zoltánt, az Euroleasing-Orsit működtető Raabersport Kft. ügyvezetőjét. – Nagyon sok összetevője van, és én azt gondolom, hogy a sok apró részlet alatt a csapatunknál folyó szakmai munkát, az elmúlt években elért eredményeinket és ezen keresztük a presztízsünket, a megbízhatóságunkat, a céljainkat, továbbá nem utolsó sorban a földrajzi elhelyezkedésünket lehet érteni. De a tény ettől még tény marad: nagy klubok által rendkívül keresett játékost sikerült megszereznünk, és nem mellékesen olyat, aki a mi szakmai elképzeléseinkbe tökéletesen beleillett. – Ez jelentheti azt, hogy most már nemcsak a játékospiacon, hanem a pályán is legyőzhető az Euroleasing-Orsi számára bárki?
Az ifjú Honti a legtehetségesebb (Fotó: Pluzsik Tamás)
– Az elmúlt idényben ezt néhányszor már megmutattuk: az Euroliga-győztes Valenciennes-t egyszer, az ugyanott harmadik Pécset pedig három alkalommal is sikerült megvernünk, de azt hiszem, hogy ezek a sikerek egyelőre csak a meglepetés kategóriájába sorolhatók, hiszen az olyan gazdag klubokkal, mint az USVO vagy magyar vonatkozásban a PVSK, anyagi lehetőségek tekintetében még nem tudjuk felvenni a versenyt. De az a tervszerű, átgondolt építkezés, amely alapján a csapatot formáljuk, egyre inkább alkalmassá tehet bennünket arra, hogy idővel kiélezett helyzetekben is méltó partnerei legyünk a legnagyobbaknak. Idővel, hiszen a mi játékosaink többsége, az én megfogalmazásomban a mi tinikommandónk alig lépte át a nagykorúság határát… – Tavaly talán nem volt túl szerencsés, hogy többször is azt nyilatkozta: nem tűzött ki célokat az együttes elé. Most azért módosult ez az álláspont, ugye? – Az előző szezonban is voltak célok, hiszen szakmailag nem kisebb feladatot tűztünk magunk elé, mint a már korábban emlegetett fiatalok csapatba építését, és voltak olyan elvárások is, amelyeket megfogalmaztunk házon belül, a nyilvánosság előtt azonban nem akartuk a terhet a lányok vállaira tenni. Szakmai céljaink továbbra sem változtak, a tavaly megkezdett úton akarunk tovább haladni, azzal a kiegészítéssel, hogy az eredmények tekintetében szeretnénk egy-két fronton kicsit előrelépni. Gondolok itt elsősorban arra, hogy a magyar bajnokságban jó lenne újra döntőt játszani. – Mindenesetre ezek az erősítések tényleg jelentős erősítések. A teljesség kedvéért végigsorolná, kik alkotják ősztől az Euroleasing-Orsi Sopront? – Kezdjük a szakmai stábbal: továbbra is Natália Hejková, Székely Norbert és Laczó Jenő, edző. Van a csapatnak három, mondjuk úgy, hogy rutinos játékosa Iveta Bieliková, Gordana Kovacsevics és Seres Éva személyében, mellettük tizenkét szerződtetett fiatalunk van, és valamennyien korosztályos, illetve felnőttválogatottak. Név szerint: Lucie Blahusková, Honti Kata, Horváth Zsuzsanna, Ivana Matovics, Sena Pavetic, Marie Ruzicková, Somogyi Andrea, Szentkirályi Réka, Szlimák Hajnalka, Tajkov Georgina, Vajda Anna és Zsovár Orsolya. – Nem említette Török Szilvia, Szanja Veszel, valamint Okszana Zakaluzsnaja nevét. – Ôk máshol folytatják pályafutásukat. Török Szegedre, Zakaluzsnaja Brnóba igazolt, Veszel pedig befejezte a pályafutását. – Az, hogy erősödött a keret, a külső szemlélő számára azt jelenti: erősödött a gazdasági háttér is. Ezek szerint felhajtottak egy újabb tehetős szponzort? – Az erősödésünk elsősorban a csapat helyzetének megszilárdulásában tükröződik, amely annak köszönhető, hogy az előző évadban csak annyit költöttünk, amennyire fedezetünk volt. Nagyon fontos számunkra az, hogy az Euroleasing névadó szponzori támogatásán túl a menedzsmentünk munkáját is segíti, másik névadónk, az Orsi, Sopron városa, valamint az újra izmosodó szponzori körünk pedig egyre stabilabb, a korábbi évekéhez hasonló hátteret teremt, Blahusková megszerzése például egyértelműen az Euroleasing plusz áldozatvállalásának tudható be. Szóval fogalmazhatunk úgy is, hogy a holtponton túljutottunk. – A gazdaságin? – A gazdaságin és szakmain is, úgy érzem. – Évek óta az egyik legstabilabb, ha nem "a" legstabilabb anyagi helyzetű női klub itthon az önöké, pedig érték veszteségek a támogatói körben is az együttest, gondolok itt főleg a GYSEV távozására. Mi a megoldás a mindenki mást utolérő problémák elkerülésére? – Mint mindenkinek, így nekünk is vannak nehézségeink, de a tervszerű gazdálkodás és a sok munka a recept. Jobbat nem tudok. – De mégis, hogyan sikerül ebben a kis városban évről évre hiánytalanul összekalapozni a működéshez szükséges pénzt? – Sopronban imádják a kosárlabdát, de szerencsére a város határán túl is akadnak tehetős támogatóink. És ahogy már korábban is említettem, a mindenkit elérő válság idején hozzá tudtunk nyúlni azokhoz a fiatalokhoz, akik az elmúlt évek tervszerű utánpótlásnevelő munkája következtében már nálunk nevelkedtek. Ôk segítettek át bennünket a nehézségeken, és ma már újra közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor a városban szinte presztízskérdés volt a csapat támogatása. – Végezetül: mikor lesz presztízskérdés újra a meccsre járás is? Merthogy az elmúlt hónapokban néha bántóan kevesen lézengtek a Sportcentrum lelátóin… – Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy kijelentsem: hónapokon belül.