Az elmúlt esztendők PécsSopron rangadói után meglepetést keltett, hogy most nem volt telt ház, amibe persze alighanem a rossz időjárás is jócskán belejátszott. Azért vagy háromezren mégis összejöttek, a hűség városából azonban csupán néhányan érkeztek le a kalappal az ő elszántságuk előtt, figyelembe véve az ónos eső miatti borzasztó útviszonyokat.
Érdekesség, hogy két fiatal csapat lépett pályára vasárnap a Lauber Dezső Sportcsarnokban, a vendégek átlagéletkora ugyanis 25, a pécsieké pedig 26 év volt. Előbbieknél egy, utóbbiaknál négy saját nevelésű játékos kapott helyet a keretben, míg az Euroleasing-Orsi Sopronban négy, a MiZo-Pécsi VSK-ban pedig három idegenlégiós szerepelt. Nagy rohanás jellemezte az első negyedet, amelyben szusszanásnyi ideig akkor pihenhettek a kosarashölgyek, amikor a parketten egy helyen elengedett a reklámfelirat ragasztása, és helyre kellett állítani. Ez hamar sikerült is, így folytatódhatott a mérkőzés, amelyen eleinte nem volt különösebb különbség a két együttes között: 15–15-ig együtt haladtak a felek, utána viszont általában Iványiék vezettek. Seres és Veszel nagy "homályt" dobott, erre felhördült a közönség, miközben nyolc ponttal meglépett a PVSK. A szerb erőcsatár mindezt nehezen bírta idegekkel, egy őt sújtó játékvezetői ítélet után dühösen kirúgta a labdát a zsűriasztal mellett a partvonalon túlra, amiért technikai hibát ítéltek ellene. Kosárhiányban szenvedtek a második tíz percben a vendégek, mindössze hat pontot értek el ebben a játékrészben, ennek is köszönhető, hogy a nagyszünetet Károlyiék kezdték előnyösebb helyzetből, ugyanis nyolcpontos vezetésre tettek szert a mérkőzés felére. A találkozó második félidejének elejére összehozott 11 pontos pécsi vezetés megnyugtató volt ugyan Rátgéber László tanítványai számára, de biztosra egyáltalán nem mehettek. El is bizonytalanodtak, aminek soproni felzárkózás (48–46) lett a vége, úgy, hogy a harmadik negyedet meg is nyerték a vendégek. Kovacsevics vezérletével szárnyalt ekkortájt az Orsi, és az ő nevéhez fűződött az a kosár is, amivel 48–48-nál kiegyenlített együttese. Az utolsó hét percnek úgy vágtak neki a nagy riválisok, mintha akkor kezdték volna a meccset, csak persze fáradtabbak voltak a játékosok, ez érezhető volt az elkövetett hibák sokasága és a találatok minimális menynyisége láttán. A lepattanózásban is jeleskedő Zakaluzsnaja hosszú idő után újra előnyhöz juttatta a csapatát, majd felváltva estek a kosarak, így nem volt meglepő, legfeljebb kicsit mulatságos, hogy 29 másodperccel a vége előtt 56–56-nál – amikor levegőben lógott a hosszabbítás – mindkét edző egyszerre kért időt. Egymásra is nevettek emiatt a mesterek, belül azonban mindketten nagyon feszültek voltak, akárcsak tanítványaik. Aztán Tranquilli 18 másodperccel a vége előtt csak egy büntetőt értékesített, Zakaluzsnaja viszont az ellentámadásnál bedobott egy ziccert, és 57–58-nál csupán három másodperce maradt a baranyai együttesnek arra, hogy fordítson.
Vasárnap a fehér mezes pécsiek voltak a kicsik, és a zöld-sárga soproniak a nagyok (Fotó: Laufer László)
Ez azonban már túl kevés volt ahhoz, hogy kiénekelje a sajtot a legfontosabb mutatókban, így a dobáspontosság és a lepattanózás terén is hajszálnyival többet nyújtó soproniak szájából. Ezzel a pécsiek elvesztették veretlenségüket a bajnokságban – pont az alapszakasz legutolsó fordulójában.
Hogy érzi magát Pécsett és hogy tetszett a rangadó hangulata? – kérdeztük a PVSK-nál próbajátékon lévő fehérorosz válogatott centert, Marina Klesszt. – Nagyon jó a csapat, kiváló a közönség, kedvesek a pécsi emberek. Remélem, hogy maradhatok, és akkor minden rendben lesz. Legutóbbi csapatomnál, a francia Lille-nél két-három órás edzéseket tartottak nekünk, Pécsett viszont rövidebbek, de pörgősebbek a foglalkozások. Mindezt három gyakorlás után mondom, ugyanis eddig ennyin vettem részt itt.