Kívülről nézve óriási sportélmény volt a csütörtöki mérkőzésük a Valencia ellen. És belülről? tettük fel a kérdést Iványi Dalmának, a MiZo-Pécsi VSK női csapata válogatott irányítójának, akit a játékhét legértékesebb játékosának (MVP) választottak a női Euroliga legutóbbi fordulójában.
Iványi Dalmáénál nem akadt jobb teljesítmény a legutóbbi Euroliga-fordulóban (Fotó: Laufer László)
Iványi Dalmáénál nem akadt jobb teljesítmény a legutóbbi Euroliga-fordulóban (Fotó: Laufer László)
– Belülről is. Azt hiszem, nem sok ilyen összecsapás adódik az ember pályafutása során. Annyira akart, küzdött a csapat, és anynyira felspannolta magát, hogy szinte eksztázisban játszottunk a pályán. Olyannyira, hogy még vissza kell néznem videón a mérkőzést, hogy minden egyes mozzanatára emlékezni tudjak. – Vajon tud ennél jobban játszani a pécsi külső sor? – Az az igazság, hogy ez a mostani egy teljesen különleges összecsapás volt abból a szempontból, hogy nagyon kevés centerünk volt, és sok esetben a négyes poszton is mezőnyembernek kellett játszania. Ezért azt mondom, ebből a felállásból talán nehezen lehetne kihozni többet, de ha teljes csapattal vághatunk neki egy hasonló mérkőzésnek, talán tud mindenki még ennél is jobban játszani a maga feladatkörében. – És Iványi Dalma? Ô képes lehet ennél jobb produkcióra? – Én úgy érzem, hogy én is. Most a pontdobás került előtérbe a játékommal kapcsolatban, egy-két hárompontos olyan lehetetlen szituációból és olyan kritikus pillanatban esett be, hogy az ilyesmi megismétlésére kevés az esély, viszont más játékelemekben látok lehetőséget a javulásra. – Nincs megállás, vasárnap bajnoki vár a PVSK-ra Szegeden. Mennyi energiát emésztett fel ez a fantasztikus csata? – Mindenki elfáradt, de maga az élmény és az, hogy összejött ez az óriási siker, óriási pluszt ad, és talán kicsit feledteti a szervezetünkkel a fizikai fáradtságot. De semmiképpen sem szabad túl sokáig örülni vagy a babérjainkon ülni, igenis minden meccsre oda kell figyelni, már a soron következőre is! – Végül árulja el, legyen szíves, a receptjét annak, hogyan lehet fordulásból hárompontost dobni? – Így megy ez, amikor egy csapat extázisban kosárlabdázik… Talán az volt a lényeg, hogy nem erőltettem a dobásokat, hanem csak akkor engedtem el a labdát, amikor már muszáj volt. De ez egy ilyen nap volt, kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a hátamról is majdnem a kosárba pattant a labda, ami szerintem amiatt volt, hogy a sors is kedves volt velünk egy picit, mert látta, hogy mennyire akartuk ezt a sikert, és mennyi mindent tettünk érte.