Induljon az aranycsata!

Mert, aki eljut, annak arany lesz a jutalma! A meccsek eldöntésére hivatott főszereplők mellett a kevésbé látványos célfeladatokat végrehajtó, ezért nélkülözhetetlen szakiparosok produkciója sorsdöntő lehet a párharc során. A két finalista szakmai erejét jelzi, hogy e feladatkörökre amerikai kosárlabdázókat alkalmaznak. A kaposvári Ronnie De Gray és a körmendi Ryan Hainje profikhoz illő óvatossággal, mégis fölöttébb bizakodva várja a párviadalt.
"Sokan kérdezik tőlem, nem jelent-e hátrányt, hogy vasárnap még kőkemény mérkőzést vívtunk az Albacomppal a döntőbe kerülésért, de mindenkinek csak azt mondhatom, három nap bőségesen elegendő a regenerálódásra – mondta a Klíma-Vill KK 27 esztendős, 202 centis erőcsatára, aki a nyáron a finn Kotkától került az egyszeres magyar bajnokhoz. – Az pedig egészen bizonyosan mellettünk szól, hogy az alapszakasz győzteseként nálunk a pályaelőny. Hogy mennyire nehéz idegen csarnokban nyerni, azt mi tudjuk csak igazán, hiszen a rájátszás során sem Szolnokon, sem Székesfehérvárott nem tudtunk győzni, Kaposvárott ellenben veretlenek vagyunk. A körmendiekkel ebben az évadban már négyszer is szembekerültünk – hiszen a Magyar Kupában a négy közé jutásért velük meccseltünk, sajnos mindkét kupatalálkozón ki is kaptunk –, azaz jól ismerjük egymást. Lendületes, jól védekező, gólerős csapat az ellenfelünk, nem lesz könnyű dolgunk. Ami az én szerepemet illeti, a védekezésben és a lepattanószerzésben biztosan lesz majd bőségesen teendőm, de nem szeretnék a pontgyártásból sem kimaradni. Kosárlabdáztam már a Colorado együttesével az NCAA egyetemi bajnokságban, légióskodtam Boszniában, Tajvanon, legutóbb pedig Finnországban, ám még sohasem nyertem bajnoki aranyérmet; nagyon remélem, most új fejezet kezdődik a pályafutásomban. A feleségem, aki a fő szurkolóm, néhány hónapot Magyarországon töltött, de már hazautazott, az azonban biztos, hogy a meccsek előtt felhív, és lélekben végig velem lesz. Meg nem mondom, miként alakul majd a győzelmi arány, de nagyon bízom benne, hogy kaposvári sikerrel zárul a sorozat.”
A Körmend 23 esztendős, 198 centis vendégjátékosa, Ryan Hainje számára mozgalmasan alakult a 2002–2003-as évad, hiszen a felkészülést a Roanne gárdájával kezdte, ám még a bajnokság rajtja előtt elköszönt a franciáktól. Január 3-án csatlakozott a kétszeres bajnok, hatszoros kupagyőztes piros-feketékhez, s noha néhány hétbe beletelt, míg megtalálta a helyét új csapatában, a playoff során már a vasiak egyik legjobbja volt.

"Szerintem egy ilyen nehéz sorozatban nagyon fontos, kinek hány alkalommal kell pályára lépnie, márpedig mi már múlt pénteken lezártuk a Debrecen elleni párharcot, a Kaposvár ellenben vasárnap is csatázott – fejtegette Hainje. – Ugyanakkor kétszer biztosan el kell utaznunk Kaposvárra, éppen ezért jó lenne már az első összecsapáson elorozni a Klíma-Vill pályaelőnyét. Valami azt súgja, hogy öt meccsen dől el az aranyérem sorsa; őszintén remélem, hogy a mi javukra. Elsősorban a védekezésen múlhat, melyik együttes nyeri a finálét, és a saját palánkunk alatt nekem is jól kell dolgoznom ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Biztosan lesz majd jó néhány különpárbajunk a kaposváriak legrutinosabb játékosával, Sztojan Ivkoviccsal, de gondolom, egyszer-kétszer szembekerülök honfitársammal, Dwayne Archbolddal is. Apropó, Ivkovics: az alapszakasz körmendi meccse után a szövetség pénzbüntetéssel sújtott, mert a találkozó lefújását követően úgymond volt egy kis nézeteltérésünk. Nos, ez részemről már lezárt történet, s bár a döntőben is bizonyosan felfokozott lesz a hangulat, ám most olyan nagy a tét, hogy nem szabad másra figyelni, a játékra kell összpontosítani.”

Zsoldos András, az Atomerőmű edzője:
– Nagyon érdekes párharc lesz. A Kaposvár, mint alapszakaszgyőztes esélyesebbnek tűnik, de sok minden szól a Körmend mellett is. Szerintem sokat számíthat, hogy a vasiak pihentebbek. A Körmend stílusa rendkívül kellemetlen, és ezt okosan és jól ki is használja. Ami a Kaposvárt illeti, Miljkovics csapata tele van rutinos játékossal, ráadásul ebben az évadban bajnoki meccsen még nem kapott ki odahaza. Főleg a somogyiak harmadik negyede fantasztikus, ekkortájt rendszerint elkapnak egy olyan ritmust, amikor majdhogynem megállíthatatlanok. Hazudnék, ha azt mondanám, tudom, ki nyeri meg a bajnoki címet.

Fodor Péter, az ASE korábbi trénere:
– A helyzeti előny a Kaposváré azzal, hogy otthon vághat neki a sorozatnak, ám a döntőben bármi előfordulhat. A Körmend játékát a jó mezőnymunka jellemzi, ami érvényes a magas emberekre is. Ha a vasiak külső dobásai sikerülnek, akkor nagyon veszélyesek, bárhol bárkit meg tudnak verni. Amiben esetleg gyengébbnek tűnnek, az a centerek elleni védekezés, de már ebben is javultak, jól szervezett csapatvédekezéssel megoldják az óriások semlegesítését. A Kaposvárt kiszámíthatóbb stílus jellemzi, ami viszont kisebb ingadozásokat mutat. A papírforma somogyi sikert ígér, ám szerintem közel azonosak az esélyek.

Rátgéber László, a Pécsi VSK mestere:
– A hazai pálya miatt talán a Kaposvár kezében az előny, de szerintem az első meccs döntő lehet, hiszen a Körmend pihentebb, és a rájátszás során már többször is tudott nyerni idegenben. Eldöntheti a párharcot, hogy a kaposváriak palánk alatti centermunkája vagy a körmendi centerek külső játéka dominál-e. Azt hiszem, az évad elején nem sokan várták döntőbe ezt a két csapatot, mindez pedig azt bizonyítja, hogy itt is, ott is remek szakmai munka folyik. Mindkét együttesnek megvan a maga játékstílusa, amely ellentétes egymással, ezért is várok magas színvonalú mérkőzéseket, melyeket, ha csak tehetem, élőben fogok végignézni.