Ami jár, az jár, avagy szobrot Babának!

Zsebe Ferenc harminchét éves, kosárlabdázó. A barátoknak, vagyis Vas népének csak Baba.Egy híján húsz esztendeje mutatkozott be a körmendi felnőttcsapatban, stílszerűen győzelemmel (85–69 a Baja ellen). Azóta erősíti a piros-feketében pompázó gárdát. Azt a gárdát, amely éppen negyed évszázada tagja a honi élvonalnak. Egy gyors számolás: mindössze hatévnyi különbség van a Körmend, illetve Zsebe élvonalbeli múltja között.Újabb számadatok: a magyar mezőny egyik legszimpatikusabb tagja százegyszeres válogatottsággal büszkélkedhet, kétszer volt magyar bajnok, hatszor kupagyőztes. Az idén április tizenhetedikén tudta le ötszázadik fellépését körmendi színekben. A képlet, mondhatni, egyszerű: körmendi siker egyenlő Zsebe.Most jön a szomorkás része. A bedobó egyre többször mondogatja: ideje abbahagyni. A város tornatermének picinyke öltözőjében egy centi hivatott jelezni, mennyi van még hátra ebből a csodálatos pályafutásból. Naponta egy nyisszantás, avagy egyre közelebb a búcsú pillanata. Vagy mégsem? Nemrégiben ugyanis egy felirat bukkant fel a centi mellett. "Még egy év” – olvashatta azon Zsebe. Marasztalják, naná, hogy marasztalják kedvenc Babájukat a szurkolók is. Ha rajtuk múlna, heteken, sőt napokon belül egy, az élő vasi legenda dicsőségét hirdető szobor állna a csarnok előtt.Hogy mi lesz a vége (elválnak szépen, könnyes szemekkel, vagy még egy közös idény), még nem tudni. Az érintett szerint most nem is ez a fontos, hanem a finálé. A finálé, amelyre csapatkapitányként vezeti ki a Körmendet; a finálé, amely a vendégek szempontjából rémálomszerűen kezdődik (10–0-ra megugrik a Paks); a finálé, amelynek hatodik percében lép először pályára Zsebe Ferenc – elsőként a rivális hátvédjével, Fodor Gergővel pacsizik, a körmendi származású Fodorral, aki anno miatta (is) járt kosármeccsekre. És a finálé, amelynek első felvonását elbukja a Körmend. Zsebe az első, aki gratulál a győztesnek, és ő az első, aki vigasztalni próbálja fiatal társait.Meglehet, már csak két meccse van hátra, az is előfordulhat, hogy négy, miként az is megeshet, hogy jövőre vele ugyanitt találkozunk. De alakuljon bárhogy, a szobor mindenféleképpen jár neki!