Unokatestvérként bármikor számíthatnak egymásra – a válogatottban került újra egy csapatba Klujber Katrin és Grosch Vivien

A holland, német világbajnokságon már Klujber Katrin vezette ki csapatkapitányként a magyar játékosokat. Az FTC jobbátlövője először a szeptemberi, svédek elleni felkészülési meccsen töltötte be ezt a posztot, azóta volt alkalma beleszokni az új szerepkörbe, bár egy világverseny azért teljesen más közeget, felhajtást jelent.
„Ami igazán újdonságot jelentett, hogy a pályára lépésünk előtt mindig tartok egy kis motivációs beszédet – mondta lapunknak Klujber a válogatott zaltbommeli szállásán. – Általában előre átgondolom, hogy mit szeretnék mondani, de olyan is előfordul, hogy rögtönzök. Figyelek arra, hogy mindenki jól érezze magát a csapatban, akinek bármi segítségre van szüksége, nyugodtan fordulhat hozzám. Alapvetően egy jó kedélyű, viccelődős lánynak tartom magam, de mióta csapatkapitány lettem, azt vettem észre, hogy többször vagyok komoly, és többet is kell beszélnem, amely korábban kevésbé volt rám jellemző.”
Viccesen megjegyezte, kapóra jött neki, hogy már a második évét kezdte a Dunaújvárosi Egyetemen kommunikációs szakon, az ott szerzett tudást egyből élesben kamatoztathatja. Klujber esetében mindig sarkalatos pont, miként van az ugrótérde, ezzel kapcsolatban elmondta, sokat számított, hogy a tavalyi, olimpiai évvel ellentétben idén nyáron sokat tudott pihenni, és a kezelések is használtak, valamint sokat dolgozott azon, hogy még jobban megerősítse a combját, ezért jelenleg fájdalom nélkül tud játszani.

A magyar keret kilenc helyen változott a tavalyi Eb-bronzérmes csapathoz képest, a jobbszél például teljesen kicserélődött, így került be Klujber unokatestvére, Grosch Vivien is, akivel legutóbb még Dunaújvárosban játszottak egy klubcsapatban.
„Nekünk még mindig furcsa, hogy kevesen tudják rólunk, rokonok vagyunk – reagált Klujber. – Dunaújvárosban az elején még egy poszton is szerepeltünk, miután beljebb kerültem, élveztük, hogy egyszerre is lehetünk a pályán. Már akkor különleges volt, hogy egy közeli rokonommal játszhatok együtt. Aztán külön utakra kerültünk, míg most a válogatottban egy világversenyen szerepelhetünk újra egymás mellett. A lányokat már ismerte, viszont nálam csendesebb, így biztos örült neki, hogy egy rokona is van a csapatban. Nekem is biztos pontot jelent, összetartunk, lelkileg is könnyebb így elviselni egy ilyen hosszú időszakot.”
A csapatkapitány szerint egyébként a közösségre és a hangulatra a sok változás ellenére nem lehet panasz: „Inkább a rutinos játékosok hiánya lehet meghatározó, akik sokat tudtak hozzátenni a játékunkhoz. El is gondolkodtam, mi lesz velünk, hogy egyszerre ilyen sokan kiestek. Nem azt mondom, hogy megijedtem, de közösen beszélnünk kellett róla. Végül túl tudtunk ezen is lépni.”
A mieink egyébként a kikapcsolódás jegyében délelőtt csapatépítő programon vettek részt a városban, amely az elejtett félmondatok alapján igen jól sikerülhetett.

Természetesen Grosch Vivien véleményére is kíváncsik voltunk. A DVSC jobbszélsője ugyan két évvel idősebb unokatestvérénél, mégis Klujber a jóval rutinosabb, ha a válogatottra gondolunk.
„Mindkettőnk nevében mondhatom, jó érzés, hogy Dunaújváros után újra egy csapatban játszhatok Ketivel, akivel bármikor számíthatunk egymásra. Az otthoniak biztos büszkék ránk. Keti nagyon határozott személyiség, nagyon fekszik neki a csapatkapitányi szerep, odafigyel ránk, és elvárja, hogy egységesek legyünk. Másfelől rendkívül laza, így mókából sincs hiány.”
Grosch első felnőtt világversenyén vesz részt, és elmondása szerint nem is volt egyszerű számára a torna kezdete:
„Az első meccsen még megilletődött voltam, egyébként is feszélyezettebb vagyok az új helyzetekben. Irán ellen a második félidőben szakadt át a gát, előtte magamat is fel kellett ráznom, hogy végre kapjam össze magamat. Megtiszteltetés, hogy itt lehetek. Tavaly kívülről néztem az Eb-t Debrecenben, már ott hidegrázós élmény volt. Minden kézilabdázó álma, hogy idáig eljusson, nekem ez több időbe telt, de a munka végül kifizetődött.”
NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG
A B-CSOPORT PROGRAMJA ('S-HERTOGENBOSCH)
November 27., csütörtök
Svájc–Irán 34–9
MAGYARORSZÁG–Szenegál 26–17
November 29., szombat
Svájc–Szenegál 25–24
Irán–MAGYARORSZÁG 13–47
December 1., hétfő
18.00: Szenegál–Irán
20.30: MAGYARORSZÁG–Svájc
| A B-CSOPORT ÁLLÁSA | |||||||
| 1. MAGYARORSZÁG | 2 | 2 | – | – | 73–30 | +43 | 4 |
| 2. Svájc | 2 | 2 | – | – | 59–33 | +26 | 4 |
| 3. Szenegál | 2 | – | – | 2 | 41–51 | –10 | 0 |
| 4. Irán | 2 | – | – | 2 | 22–81 | –59 | 0 |
A MAGYAR VÁLOGATOTT 18 FŐS VILÁGBAJNOKI KERETE
Kapusok: Szemerey Zsófi (Győri ETO), Janurik Kinga (FTC), Bukovszky Anna (Esztergom)
Jobbszélsők: Grosch Vivien (DVSC), Falusi-Udvardi Laura (Mosonmagyaróvár)
Jobbátlövők: Klujber Katrin (FTC), Papp Nikoletta (CS Minaur Baia Mare – Románia), Albek Anna (Metz Handball – Franciaország)
Irányítók: Vámos Petra (Metz Handball – Franciaország), Simon Petra (FTC)
Beállók: Tóvizi Petra (DVSC), Bordás Réka (FTC), Szmolek Apollónia (Esztergom)
Balátlövők: Kuczora Csenge (Thüringer HC – Németország), Faragó Lea (Esztergom), Csíkos Luca (Váci NKSE)
Balszélsők: Márton Gréta (FTC), Hársfalvi Júlia (FTC)
Szövetségi kapitány: Golovin Vlagyimir








