Kerékpár: Blazsó Márton nyerte meg a Trans Hungária Maratont

Augusztus 17-én, szerdán reggel tömegrajttal startoltak el az aznapi 100 km-es távra vállalkozó atléták. A 153 induló teljesítményét a nagy meleg nehezítette, így a 30 fokos hőségben közel 1000 liter víz fogyott el az útvonal öt pontján felállított frissítőállomásokon. Az első nap 2200 méteres szintkülönbséget kellett leküzdenie a versenyzőknek a gyönyörű nógrádi hegyek között. Poros, száraz pálya, kemény lejtőzések és a melegben tikkadt versenyzők küzdelmes csatái a hegyekkel – ez látszott a versenyzőkön az első epikus szakaszon. Az elsők - a legoptimistább szervezői kalkulációkhoz képest is - közel 30 perccel jobb időt futottak a száraz pályán; a legjobb négy és fél óra alatt teljesítette a távot.

A második napon a Trans Hungária Maraton hegyikerékpárosai töretlen lendülettel vágtattak Tokaj felé. A 32 fokos nyári meleg továbbra is nehezítette a végvári útvonalon kerékpározó legények és hölgyek dolgát. Folyamatos volt az ivóvízpótlás; a terep nehéz, tüdőszaggató, száraz és poros, de mindezek és a sziklás terep ellenére is fantasztikus sebességet diktáltak a legjobbak. A második etapon összesen 1890 méteres szintet kellett feltekerniük a Mátrában. A kékestetői mászás nagyon megerőltető volt, láthatóan sokkal nehezebb, mint amire a mezőny nagy része számított!

A Bükk hegységen átvezető 96 kilométeres 3. napi szakasz egy erős mászással indult az összesen 1980 méteres szintből. Az első 30 kilométeren több mint 900 métert kellett kitekerniük. Kiváló utakon lehetett végighaladni a versenyen, ez többnyire apró kavicsos terepet jelentett, így az erős, sziklás szakasz most nem nehezítette a versenyzők tekerési ritmusát. A szervezők - a verseny komolyságát is szem előtt tartva - beraktak egy erősebb mászást a nyomvonal végébe, így volt, aki nem bírta már a tekerést, de az is szégyen nélkül tolhatta a bringát a továbbra is tomboló nyári melegben. A 3. etap végén, záró akkordként ébresztőként egy erős lejtőzés következett. Ez a szakasz legmeredekebb része, ami korábban a lejtőző szakág down hill verseny nyomvonala is volt már. A főszervező szakaszteljesítésre szóló előzetes jóslata itt majdnem percre pontosan beigazolódott – bár Blazsó Márton addigi ritmusát tovább javította és elhúzva a mezőny elől majd 10 percet vert az üldözőire.

A 4. és egyben az utolsó nap talán a legszebb rajt-környezetben volt részük a versenyzőknek, hiszen a 477 kilométeres távot vállalók közvetlenül a várból indulhattak el. A Trans Hungária Maraton utolsó etapja a bicikliseknek még nem annyira ismert Zemplén hegységben volt kijelölve, persze a három napos hosszú távú szakaszok után ez egy kicsit –hosszát tekintve- könnyített pálya volt. A 66 kilométeres távon 1270 méteres szintet kellett összesen leküzdenie a versenyzőknek, a legmagasabb pont 471 méteren volt. Az útvonal szőlőkben, egy vulkánból kivájt kőbányában, a gyönyörű Zempléni-hegység domborulatain volt végig vezetve és érintette a minőségi borászatáról híres Erdőbényét is. A nehezen kerékpározható zempléni utak kicsit megkeserítették az erejük határait feszegető versenyzőket, a köves talaj és sok helyen tüskés aljnövényzet több defekttel lassította a bringásokat.

Tokajban a befutó helyszín a főtéren, fantasztikus környezetben lett kiépítve, és az eddigi etapokon is tapasztalt pazar vendéglátás itt is ízletes ételekkel kényeztette a versenyzőket, a helyi szakácsok jóvoltából. A leggyorsabb versenyzőnek a 377 km-es távot és a 7400 méter szintkülönbséget alig több mint 15 óra alatt sikerült teljesítenie.