Kevin Primeau: A vezetőség csak az alkalomra várt

– Pénteken még értékelte a Ljubljana elleni vereséget, aztán vasárnap este már nem volt a csapat edzője. Mi történt a kettő között?
– A vezetőség úgy határozott, hogy lecseréli az edzőket. Ennyit mondott nekem Ocskay Gábor szakosztály-igazgató. Többet nem igazán. Volt még egy-két furcsa megjegyzése, például hogy a szombati tréning nem volt megfelelő intenzitású. Csakhogy a pénteki és vasárnapi mérkőzések közötti edzések sokszor opcionálisak, és teljesen más a céljuk, mint egy hétközinek – a lényeg a regeneráció, ezért a sebesség is más.

– Ez lett volna a fő indok?
– Ugyanolyan meglepett vagyok, mint bárki más. Nem igazán tudom, mi történhetett, hiszen a csapat jól hokizott mostanság. Salzburgban nyertünk, előtte a Villach ellen domináltunk a harmadik harmadban, csak kihúzták ikszre, és az Innsbruck ellen is győztünk. Tudom, mindenki gálára számított, és csak eggyel nyertünk, amiért sokat kritizáltak is minket, de meglett a két pont. Büszke vagyok az elvégzett munkámra, hiszen a klubtörténelem legjobb helyezését értük el az előző idényben. Most is kezdtünk belelendülni, az emberelőnyös és -hátrányos játékunk is javult, fórban például másodikak vagyunk a mezőnyben. Nem értem...

– Valami csak rosszul ment, ha leváltották.
– Tíz rossz percünk volt a Salzburg ellen. Ha így elvernek valakit, az mindig pánikreakciókat vált ki. Most is ez történt: hirtelen előkerült egy lista az állítólag rosszul menő dolgainkkal.

– Ezekről nem esett szó időközben?
– Nem, soha. A vezetőség csak az alkalomra várt. Mintha még mindig a tavaszi negyeddöntős kiesést cipelné, pedig a Salzburg is kizúgott az első körben. És elfelejti mindenki, hogy a középszakasz végét leszámítva a Ljubljana egész szezonban előttünk állt a táblázaton. Bizonyos szempontból rosszul jött, hogy annyira elvertük a negyeddöntő első két hazai meccsén.

– Nem érzi úgy, hogy a levegőben volt a kirúgása?
– Nem, soha. A vezetőség csak az alkalomra várt. Mintha a negyeddöntős kiesést cipelnénk még mindig.