„Ahogy tudom, az edzői stáb már rég megvan, de senkitől sem kaptam se telefonhívást, se e-mailt, hogy egyáltalán számítanak-e rám. A szövetségi kapitányt nem is ismerem, életemben egy szót sem beszéltem még vele, tehát arról sincs fogalmam, mik lennének a tervei” – nyilatkozta Szuper Levente.
A nyáron az egyik nyilatkozatában rendesen kiosztotta a válogatott felduzzasztott szakvezetőségét, a véleményét pedig ma is fenntartja.
„A stábból senkit sem akartam bírálni vagy megbántani, de tény, hogy túl sok volt az edző, és ezt továbbra is fenntartom. Senki sem reagált rá, nem is hiszem, hogy lehet egyáltalán... Szerencsére nem hallottam semmit, ám ki is vontam magamat a nyáron, sokkal fontosabb dolgaim voltak, és elhatároztam, többet ilyeneken nem fogok idegeskedni. Idegeskedtem már eleget, amit a családom bizony érzékelt, de ez senki másnak nem tűnt fel... Ha hívnak, jó, ha nem, úgy is jó. Ugyanakkor fontos elmondanom, hogy számomra a válogatott mindig a legkitüntetettebb helyen volt.”
Harmincegy évesen már nem tartozik a fiatalok közé, ám ennek is megvannak az előnyei, élvezi az idősebbek kiváltságait.
„Például táskákat már nem cipelünk. Jó, a sajátunkat talán igen, de az élet már csak ilyen, mindenki volt újonc és fiatal, ám lesz tapasztalt és idősebb is. Mindkettőnek megvan a maga szépsége, csak tudni kell kezelni” – mondta erről a kapus.
A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁBAN OLVASHATJA.
