Megtalálták a 43. jaroszlavli áldozatot is

Vágólapra másolva!
2011.09.08. 09:48
null
Gyászoló szurkolók a minszki sportcsarnok előtt (Fotó: Reuters)
Címkék
Az orosz ITAR-TASSZ hírügynökség szerint megtalálták az utolsó, a 43. holttestet is a Lokomotiv Jaroszlavl jégkorongcsapatát ért tragédia helyszínén, így az áldozatok utáni kutatást befejezték. Az orosz nyílt profi jégkorongligában (KHL) érdekelt klubok vezetői közösen döntik el, hogy miként folytatódjon a bajnokság a Lokomotiv Jaroszlavl csapatának szerdai légi szerencsétlensége után.

 

KÉT-HÁROM NAP ALATT ÚJ CSAPAT ÉPÜLHET

Más klubtól kaphat játékosokat a Lokomotiv Jaroszlavl jégkorongcsapata, amelynek teljes első kerete szerdán légi szerencsétlenség áldozata lett.

 

Vjacseszlav Fetyiszov, az orosz nyílt profi liga (KHL) felügyelőbizottságának elnöke – aki maga olimpiai és világbajnok, Stanley-kupa-győztes hátvéd volt – csütörtökön a Rosszija 24 televíziónak elmondta: a tragédia után néhány órával több hokis is jelezte, hogy szívesen játszana a Jaroszlavl színeiben.

 

„Ez is egy példa, hogy milyen elhivatottak a játékosaink, és milyen nagy hagyománya van nálunk a sportágnak” – mondta Fetyiszov, hozzátéve, a többi klub szurkolói is támogatják az ötletet. A Szpartak Moszkva drukkerei azt az álláspontot képviselik, hogy azok a hokisaik, akik utánpótláskorukban szerepeltek a Jaroszlavlban, térjenek vissza anyaegyesületükbe.

 

Fetyiszov szerint 2-3 nap alatt is fel lehet tölteni a Lokomotiv keretét a többi klubtól érkezőktől, és ez a csapat folytathatja a KHL-szezont. Úgy véli, a legjobb megoldás az lenne, hogy az új csapat edzőjének a helyi korosztályos együttest irányító Pjotr Vorobjovot kérnék fel.

 

Nem ez lenne az első eset, hogy katasztrófa sújtotta klubot a többi csapat játékosaival töltenék fel: 1979-ben a Pahtakor Taskent labdarúgói haltak meg légi szerencsétlenségben – szintén Minszkbe tartva. Akkor a többi csapat adott futballistákat, és úgy folytatódott a szovjet bajnokság – azzal a kikötéssel, hogy a Taskent három évig nem eshetett ki az élvonalból.

 

A jaroszlavli területen háromnapos gyászt rendeltek el a sportolók emlékére, míg a KHL bajnoki rajtját bizonytalan időre elhalasztották. A Lokomotiv székházához virágokat, gyertyákat visznek az emberek, és egész Oroszországban sok sportrendezvényen gyászszalaggal versenyeznek csütörtökön a sportolók, csakúgy, mint a litvániai Eb-n szereplő kosárlabda-válogatott, amely ma Finnországgal játszik.

Twitter-oldalán több labdarúgó (Roman Sirokov, Dinyijar Biljaletgyinov, Vjacseszlav Malafejev) és teniszező (Dinara Szafina, Anasztaszija Pavljucsenkova, Viktorija Azarenka) is részvétét nyilvánította ki, de természetesen a hokivilágból is sokan megszólaltak az esettel kapcsolatban.

A KHL honlapján közölte, most a gyászolók megsegítése a legfontosabb, és – ha majd lehet – hideg fejjel kell döntéseket hozni a hogyan továbbról. A szezon szerdán rajtolt, ám a tragédia miatt félbeszakadt a Szalavat Julajev–Atlant nyitó meccs. Csütörtökre volt kiírva a Dinamo Minszk–Jaroszlavl találkozó (éppen a fehérorosz fővárosba tartott a Lokomotiv), és a másik három, e napra tervezett találkozót sem tartják meg.

Viktor Tyihonov, a sportág legendás edzőalakja azt javasolja, hogy a másik 23 klub adjon egy-egy játékost a Jaroszlavlnak, és ők így alkossanak egy csapatot, amely végigjátssza az idényt. De elképzelhető az is, hogy a Lokomotiv nélkül rendezik meg a szezont.

A szerdai tragédiában olimpiai és világbajnokok, Stanley-kupa-győztesek, junior-világbajnokok haltak meg. Az elhunyt világsztárok között van például a szlovák Pavol Demitra, a cseh Karel Rachunek, Josef Vasícek, Jan Marek, a svéd Stefan Liv, a fehérorosz Ruszlan Szalej, a lett Karlis Skrastins, míg az edzői stáb tagjai – a kanadai Brad McCrimmon vezetőedző, és segítői, az orosz Igor Koroljov és Alekszandr Karpovcev – szintén elismert és híres alakjai voltak a hokivilágnak.

A játékosok közül egyedül Alekszandr Galimov élte túl a balesetet, az ő testfelületének 80 százaléka megégett, és az orvosok küzdenek az életéért. Rajta kívül még egy ember élte túl a katasztrófát, ő a repülőgép személyzetéhez tartozott. Égési sérüléseik kezelésére a fővárosból rendeltek ki szakorvosokat. Összesen 43-an haltak meg.

A 183 DB JAK-42 KÖZÜL 9 SZENVEDETT BALESETET

Jaroszlavlban szerda óta nemzetközi politikai fórumot tartanak, amelyre sok külföldi politikus mellett csütörtökön oda utazik Dmitrij Medvegyev orosz elnök is. Hivatalos közlés szerint legelőször felkeresi a baleset helyszínét, és értekezletet is tart az illetékes főhatóságok képviselőivel.

A gép „fekete dobozait” csütörtökön reggel még keresték, a feltételezések szerint a víz alá került farrészben vannak.

Az áldozatok többségét a Volgában, illetve az ott beleömlő Tunosonka folyóban találták meg, a helyi Tunosna repülőtértől nem egész két kilométernyire, ahová a gép mintegy 100 méteres magasságból zuhant.

Az első feltételezések szerint a Jak–42 egy antennába ütközhetett felszállás közben, vagy három hajtóműve közül az egyik felmondta a szolgálatot. Szakértők a csütörtöki lapokban elmondták: a Jak–42 két hajtóművel gond nélkül repül, de a felszálláshoz mindháromra szükség van.

A gépet a Jak–Szervisz elnevezésű charter légitársaság üzemeltette, és az űrkutatás terén tevékenykedő Hrunyicsev Intézettől bérelte. Belül egyetlen VIP-szalonnak van berendezve, és a lapok értesülései szerint gyakran vették igénybe sportcsapatok. Ez volt a társaság egyetlen ilyen gépe, a további négy Jak–40-es.

A Jak–42 közepes távolságokra a Jakovlev intézetben tervezett gép, amelyet az Il–18 és a Tu–134-es gépek felváltására szántak. Első ízben 1975-ben emelkedett a levegőbe, és széles közben 1980 végén kezdték használni. A gép utazósebessége 810 kilométer/óra, utazó magassága 9100 méter, egyhuzamban 2900 kilométert tud megtenni, 120 utasra tervezeték, személyzete két pilóta és egy fedélzeti mérnök. A szmolenszki és a szaratovi repülőgépgyárakban gyártották 2002-ig, összesen 183 darab készült, és ebből többet szállítottak Kubába és Kínába. Az összes Jak–42 közül 9 szenvedett balesetet, 562 emberéletet oltva ki.

Oroszországban igen gyakoriak a légi balesetek, és nem telik el úgy nap, hogy a hatalmas országban legalább egy-két géppel ne lenne menet közben műszaki probléma, a kényszerleszállások mindennapiak. A szakértők ezt a csütörtöki lapokban is a géppark elöregedésével hozzák összefüggésbe, valamint azzal, hogy a kisebb magántársaságok elsősorban a pénzkeresetet tartják szem előtt, s nem a biztonságot.

Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek minisztere a minap úgy nyilatkozott: magánvéleménye szerint ahhoz, hogy kevesebb repülőgép zuhanjon le, nem az orosz repülőgépipart kellene támogatni és várni az eredményeket, hanem annyi új gépet kellene vásárolni, amennyire szükség van. Gennagyij Gudkov, az állami duma biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottságának elnök-helyettese emlékeztetett az utóbbi idők hajó- és repülőgép-baleseteire, és úgy vélte, ez azt mutatja, hogy „a nemzet minden téren degradálódik”.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik