Egy hetessel búcsúzott a playofftól a Flyers

A Flyers erősített talán a legjobban a tavaly nyári szabadügynök-rohamban: Peter Forsberg, Derian Hatcher vagy Mike Rathje megszerzése után a kupaesélyes csapatok között is tartották számon a Phillyt, az egyetlen kérdés az volt: a bivalyerős, óriási termetű védőket nem tréfálja-e meg egy gyors, sokat korcsolyázó gárda. Mondjuk egy olyan, mint a Buffalo.

A párharc első öt mérkőzésén egyaránt hazai győzelem született (így vezettek 3-2-re a Szablyások a párharcban), bár az első gólt minden összecsapáson a Sabres szerezte. Most sem volt ez másként, de a Flyersnek ezúttal nem sikerült fordítania. Sőt.

Az első buffalói gólt még lehetett a balszerencse számlájára írni: egy sikertelen felszabadítási kísérlet után a Flyers kapuja előtt álló Mike Grier elé került a korong, ő meg betuszkolta, ha már ott volt. Az első harmad utolsó perceiben aztán a már a szünetre tartalékoló Philly kapott még kettőt, és ettől végleg meg is roggyant a csapat. “Ennél nagyobb csapás nincsen. Hazai pályán játszol, épp megúsznád 0-1-gyel a harmadot, erre kapsz két gólt” – érzett együtt Lindy Ruff, a Buffalo edzője is a legyőzött ellenféllel.

“Pedig remekül kezdtük a meccset, mindenki felpörgött már az öltözőben, és aztán piff-puff vége volt. Tökéletesen összezuhantunk” – értékelte a helyzetet Ken Hitchcock, a Flyers szigorú mestere is.


A szárnyakat kapott Sabres a második két harmadban aztán koncentrálva, de félgőzzel is kivégezte a hazaiakat, akiknek sokat elmond a szerencséjéről, hogy 0-5-nél ugyan a hálóba találtak, de 49 másodperc múltán már kapták is az újabbat. Végül 7-1-nél állt meg a Buffalo-expressz, miközben a philadelphiai szurkolók már a helyi amerikaifoci-csapatot, az Eagles-t éltették csalódottságukban. Nem csoda: a város 1983 óta vár valamiféle sportsikerre, akkor a 76ers kosárcsapata lett NBA-első. “Pályafutásom legnagyobb leégése volt a mai” – búslakodott is Derian Hatcher, a Flyers védője.

A másik oldalon persze nagy volt az öröm. “Nem akartunk hetedik meccset, mert tudtuk, hogy a Philly nagyon veszélyes. Inkább mindent beleadtunk és eldöntöttük most a párharcot” – árulta el Derek Roy, a fiatal buffalói csatár. A Sabres-nek a következő körben is mindent bele kell adnia, hiszen az ellenfél a főcsoport-elődöntőben az alapszakasz keleti legjobbja, a Tampa 4-1-es kiverése óta már pihenő Ottawa lesz.

A másik ágon a New York Rangerst 4-0-val kisöprő New Jersey Devils ellenfele a Carolina lesz. A Hurricanes ugyanis 0-2-ről felállva 4-2-re megnyerte a Montreal elleni párharcot, miután tegnap hosszabbításban 2-1-re legyőzte a Canadienst, és ezzel hozta mindhárom kanadai találkozót.

A csata fordulópontjának – értelemszerűen - a harmadik mérkőzés tekinthető, amikor Justin Willams, a Canes csatára véletlenül fejbetalálta botjával Saku Koivut, a Montreal finn kapitányát. Koivu súlyosnak látszó szemsérülést szenvedett, és bár már jobban van, arról szó sem lehetett, hogy játsszon még a sorozatban, és ez nyomot is hagyitt a Habs addigi gólerős játékán: az első két meccsen 12-szer találtak a kapuba, azóta ötször – és ebben már a tegnapi, hatodik mérkőzés is benne van.

A Carolina emellett kapust is váltott: a harmadik meccstől kezdve már nem a svájci Martin Gerber, hanem az újonc Cam Ward őrizte a Hurrikánok hálóját, és kiváló teljesítményt nyújtott. Persze igaz volt ez Cristobal Huet-re, a Canadiens francia kapuvédőjére is, aki csapata veresége ellenére a tegnapi találkozó legjobbja volt. “Fantasztikus volt, már megint. Az egész sorozatban olyan védései voltak, hogy az ember nem talált rá szavakat. Nélküle régen kiestünk volna” – dicsérte kapusát a montreali bekk, Craig Rivet is. “Szomorú dolog ez, mert mi is és a szurkolók is mindent megtettek, mégsem tudtunk itthon nyerni” – szomorkodott Huet is.

Igaz, ami igaz, a tegnapi meccset nem kis balszerencsével bukta el a Habs. Az 1-1-es első harmad után mindkét kapus parádézott, így a döntés a ráadásra maradt. A hosszabbítás második percében aztán Cory Stillman, a Hurricanes rutinos csatára lövésre szánta el magát a bal bedobókör tetejéről, a korong kissé irányt változtatott egy védő botján, és a kapuvasról a ketrecbe pattant – továbbjutott a Carolina.

“Hallottam, ahogy fémesen csattan a pakk a vason, aztán lehuppan a jégre. Annyi jó lövésem volt már a sorozatban, és mindet simán védte Huet, ez a mai viszont végre bement, még ha meg is pattant egy ütőn” – örvendezett a gólszerző.

Bob Gainey, a Montreal általános menedzsere és edzője ellenben érthetően letört volt a kiesés után, főképp, mikor arra emlékeztették, hogy csapata egy góllal veszítette el négy legutóbbi találkozóját. “Könnyű lenne szoros vereségek mögé bújni, de ez igazából azt jelenti, hogy két gólra voltunk a győzelemtől, ami azért elég sok.”