Nemrégen zajlott le egy UEFA "A" licences továbbképzés, ahol az egyik téma a 2014-es VB elemzése volt a FIFA szemszögéből.Nemrégen zajlott le egy UEFA "A" licences továbbképzés, ahol az egyik téma a 2014-es VB elemzése volt a FIFA szemszögéből.
A FIFA évtizedek óta küzd azzal az elemzési problémával, hogy a VB-t sose az a csapat nyeri, aki az ő statisztikai mutatóiban a legjobb. Értsd: a FIFA elemzések indikátorai nem a valóságot tükrözik.
De azt sem árt tudnunk, hogy az a gondolkodásmód, ahogy megközelíti a FIFA a labdarúgást,hat a tagországok edzőinek gondolkodásmódjára. Hiszen az elemzés szempontrendszere csak abból a játékmodellből származtatható, amit a megfigyelő vall magáról a labdarúgásról.
Röviden:
- Minden labdarúgó kultúra más-más játékmodellt vall.
- Egy adott mérkőzés elemzése magából a játékmodellből származtatható.
Nézzünk egy konkrét példát!
Kovács Ferencet kérdezték 1985-ben, hogy milyen játékot játszik következő kupaellenfelük a Zeljeznyicsar?
- Milyen az ellenfél stílusa?
- Mik a stílusjellemzőik?
- Milyen a játékkoncepció-kép és ataktikai kép?
- Vannak -e és mely csapatrészben kiemelkedő tudású, esetleg különleges játékosaik?
A fenti sorok színei egymásnak feleltethetők meg.
Maga a játékmodell, ahogy gondolkozott Kovács Ferenc, a következő volt.
Nézzük a FIFA játékmodelljét!
A FIFA, modelljéből kifolyólag az alábbi kérdésköröket vizsgálta:
- Játékrendszerek, formációk
- Játékelképzelés, taktika
- Átváltások szerepe
- Kondíció és intenzitás
- Posztok szerepe és jellemzői.
Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy sem a magyar szakma és sem a FIFA nem definiálta még az elmúlt 115 évben, mióta játsszák a futballt, hogy mit ért játékrendszerek, formáció, taktika, játékelképzelés, játékfelfogás stb. alatt. Értsd: még az alapfogalmakban sincs egységes álláspont a szakmában sem hazai, sem nemzetközi szinten.
De térjünk vissza az elemzésekhez!
A FIFA részletes elemzése az alábbi linken érhető el.
Az alábbi linken látható egy tipikus Bicskei-féle német elemzése a 2006-os EB-ről. A két elemzés elvi felépítése- FIFA és Bicskei -, köszönő viszonyban sincs egymással.
A két futballmegközelítés - FIFA és magyar tradíció -, között a lényeges különbség a következő:
A magyar tradíció edzői
- STÍLUS KIINDULÓPONTÚ GONDOLKODÁST KÉPVISELTEK (Lásd Kovács Ferenc nyilatkozatát), míg
a FIFA szakemberei
- JÁTÉKRENDSZER KIINDULÓPONTÚ GONDOLKODÁST KÉPVISELNEK.
Minden további megállapítás ezekből a kiinduló pontokból következik.
A magyar tradíció edzői a VB-tSTÍLUSOK CSATÁJÁNAK, míg a FIFA JÁTÉKRENDSZEREK CSATÁJÁNAK értékeli.
A FIFA elemzése csak a következő szakmai kérdésekre nem adott választ.
- Mely karakteres stílusok vettek részt a VB-n?
- Hogyan változott, (fejlődött/visszafejlődött) a karakteres stílust valló országok játéka? Itt külön érdekesség Anglia és Németország.
- A többi ország stílusa melyik családfához tartozott?
- A stílusok milyen játékkoncepciókat alkalmaztak?
- Az egyes stílusok domináns formaelemei mik voltak?
- Stílusok és játékrendszerek, játékszerepek összefüggései?
- Hogyan változtatta meg a stílust, a játékkoncepciót, a játékrendszert a stratégia cél és az aktuális ellenfél játékereje?
- Tipikus labdakihozatalok, támadásszövések, áttörések az egyes stílusokban, játékkoncepciókban? stb.
- Európai és dél amerikai területvédekezés közti különbségek és azok bemutatása?
- Feladta saját gyökereit és sikeres lett Hollandia, feladta saját gyökereit és nem lett sikeres Brazília. Mik a tanulságok?
- Nem adta fel saját gyökereit Spanyolország, Olaszország és buktak. Mik a tanulságok?
- Kis országok, nagy sikerei. Tanulságok?
Azt se feledjük, hogy a FIFA - elemzés, mindig követő magatartást tanúsít, mert egy megtörtént eseményt próbál értékelni a saját szemüvegén keresztül.
Utólag.
Nem innovátor, nem hajt végre játékfejlesztést. A FIFA minden jó szándéka ellenére,téves gondolkodásmódjának a terjesztésével kárt okoz a magyar futballnak, mert a követendő, világos gondolatokat összezavarja.
Ti. Magyarországon rengeteg szakanyag forog kézen-közön, melyek más-más gondolkodási rendből, más-más eszmerendszerből származnak. Van klasszikus német modell, angol modell, olasz modell, holland modell, álholland modell, a magyar tradíció modellje és még mindezek tetejébe vannak olyan öszvér modellek, amik csak a káoszt fokozzák. Ezek a szakanyagok sokszor filozófiai értelemben is ellentmondanak egymásnak és ezek sajnos megjelennek azedzői gondolkodásban. Lásd Pintér Attila "játékrendszer kiindulópontú gondolkodása" és Kovács Ferenc "stílus kiindulópontú gondolkodása".
Nem viccbőla magyar futball legnagyobb baja, hogy nem egységes az iparági tudás. Rengeteg edzői felfogás forog kézen - közön, melynek végterméke az ügyeske magyar focista, aki sok mindent tud, de semmit sem tökéletesen. Lásd a magyar tehetségek vesszőfutását nemzetközi szinten. Ezen kellene javítanunk minél előbb.Mert a magyar tradíció játékelméletével évtizedekkel előzzük meg a világot, csak megfelelően használni és alkalmazni kellene.
Szakíthatott Curtis és Barnai Judit
Balog Tibor: Aggódhatnak a belga szövetség vezetői, ha nem sikerül a torna
Műveltségi kvíz: ha 7-re tudod a választ, már átlag felett vagy!
A pedagógusok nyara: legenda, hogy csak vakációznak, sok a teendő a szünetben is
Ez a retró kvíz még azon is kifog, aki benne élt!
A németek rettentően félnek a magyaroktól – és nem Szoboszlai Dominik miatt
Be kellett volna lőnünk azt a második gólt – Southgate
Váratlan orosz lépés: ezt üzenték a Nyugatnak
Rácz László az ukrán reményekről és a válogatott küldetéséről
Nagyon szeretem a játékát – a volt liverpooli Karl-Heinz Riedle Szoboszlairól
Ádám Marin reagált a nemzetközi sajtónak: „Jókat szoktam röhögni”
