Rátgéber László: A létesítmények ne a kényelmet, a munkát szolgálják!

Erős felütéssel indult a szerdai, „Sporttudomány és -innováció a felsőoktatásban. A tehetségek azonosítása – határok nélkül” elnevezésű sportszakmai konferencia, amely a Kosárlabda Specifikus Módszertani Intézet szervezésében a Batthyány Lajos Alapítvány székhelyét is adó impozáns Lónyay–Hatvany-villában zajlott. Náray-Szabó Gábor, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány kuratóriumának elnöke a megnyitón elmondott rövid beszédében úgy fogalmazott, a mai fiatalok motiválatlanok, lanyhák.

Az első előadó, Rátgéber László, a módszertani intézet igazgatója azonban nem látja ennyire borúsan a jövőt: szerinte a tehetséges szakemberek szétszórt gyémántok, a munkájukat össze kell fogni a sportolói talentum kibontakoztatásához – vagyis akkor lesz eredményes a magyar élsport, ha a sportolók fejlődését jól képzett szakemberek szolgálják, méghozzá összehangolt, integrált munkával. A helyszín a sportvezető szerint Magyarországon adva van.

„A felépült létesítmények szenzációsak, azt kell elmagyarázni a magyar sportnak, hogy ezek nem a kényelmet szolgálják, hanem a kemény munka telephelyeként jöttek létre” – mondta Rátgéber László, aki a külföldön működő „High Performance Centerekben” látja a jövőt, vagyis olyan központok létrehozásában, ahol a csúcsteljesítményt valódi csapatmunka segítségével hozzák ki magukból az élsportolók, egyben a gyakorlati tapasztalaton keresztül kutatható, tanulható, az adott ország társadalmi helyzetében hogyan érhető el mindez. Olyan műhelyt hozna létre, amely hidat teremt a felsőoktatás és az élsport között, sportszakmai és sportolói eredmények tekintetében egyaránt, és összefogná, fejlesztené a tehetségeket.

„Problémát jelent a sportban, az oktatásban, hogy attól, hogy valaki jó pszichológus, még nem lesz belőle sportpszichológus. Lehet valaki jó analitikus vagy dietetikus, de attól még nem lesz jó sport­analitikus vagy sportdietetikus. A tornatermeknek laborokká kell válniuk, ahol ez tanulható, alkalmazható” – magyarázta.

Az Újvidékről származó szakember gyémánthasonlatát vitte tovább Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is: előadásának nyitó képe két bányászt ábrázolt, akik a sportvezető szerint csiszolatlan gyémántok, vagyis tehetségek után kutatnak.

„Amikor az ember egy nagy bajnokot lát, világraszóló eseményekkel találkozik, ahol kiváló sportolók érnek a csúcsra, olyankor ezek a versenyzők vannak a középpontban, ők a főszereplők. Pedig áll mögöttük egy sportirányítási rendszer, egy támogatási program” – hívta fel a figyelmet a háttérmunkára.

Épp ezért az eddigi rendszer átszervezése utáni új szakmai program a sportolói ösztöndíjak mellett a szakemberek ösztönzésére, anyagi és szakmai elismerésének javítására is hangsúlyt fektet. A kiemelt edzőprogram mellett többet szán az állami sportvezetés az utánpótlásedzők javadalmazására, valamint létrehoztak egy teljesen új támogatási kategóriát a nevelőedzőknek.

„Erre szükség van, hiszen az általuk vezetett foglalkozásokon sok minden eldől. Az ő feladatuk, hogy megszólítsák a gyerekeket, olyan irányba tereljék őket, amely a sportágban a legmagasabb szintre juttathatja a tehetségeket” – fejtette ki.