„Az ünnepek alatt, karácsonykor és újévkor Sandringhamben, illetve a legtöbb nyári szünet alkalmával a balmorali kastélyban az egész család együtt futballozott” – idézi Robert Jobson újságírót, az uralkodóház szakavatott ismerőjét a The Times visszaemlékezése.
Az ifjú Erzsébet is játszott, és ha csak tehette, a kapuba állt be. A futball később is fontos szerepet töltött be az életében. 1953. június 2-án koronázták királynővé a Westminster-apátságban, napra pontosan egy hónappal azután, hogy az FA-kupa-döntő végén egyenként kezet rázott a győztes Blackpool játékosaival – elsőként a csapatkapitány Stanley Matthewsszal. Mindkét eseményt közvetítette a televízió (amelynek hatására ugrásszerűen megnőtt az értékesített készülékek száma az országban), így tömegek láthatták az angol futball királyát és a britek királynőjét.
Az 1926. április 21-én született II. Erzsébet – fényképezőgépek és kamerák kereszttüzében leélt – életébe persze később is számtalan nagyszerű sportesemény sűrűsödött bele. Maradva a labdarúgásnál: 21 világbajnokságot és 16 Európa-bajnokságot élt át, s a két hazai rendezésű torna, az 1966-os vb és 1996-os Eb végén ő maga adta át a trófeát a honfitárs Bobby Moore-nak, illetve a német Jürgen Klinsmann-nak. De a 70 éven és 214 napon át tartó uralkodása alatt megrendeztek 18 nyári olimpiát, amelyből kettőt (1976: Montreal, 2012: London) őfelsége nyitott meg.
A 96 esztendős korában elhunyt uralkodó teljes szívéből rajongott a lovassportokért is, családja több tagja is versenyszerűen lovagolt (férje, Fülöp herceg fogathajtásban volt világbajnok, lánya, Anna hercegnő Eb-t nyert lovastusában, unokája, Zara Phillips pedig olimpiai ezüstérmet), és a királynő is nyeregbe ült, amikor csak tehette, még élete utolsó időszakában is. Volt Ascotban nyertes lova, rendszeresen megjelent az epsomi derbin, de részt vett rangos krikett- és rögbimérkőzéseken, személyesen gratulált wimbledoni teniszbajnokoknak, lovaggá ütött számtalan ismert és elismert sportembert.
Azt ellenben nem tudni bizonyosan, melyik csapatnak is drukkolt a brit történelem leghosszabb ideig hivatalban lévő uralkodója, akit ma, szeptember 19-én helyeznek végső nyughelyére a windsori Szent György-kápolnában. A West Ham Unitednek? Az Arsenalnak? Netán másik együttesnek? Lényegtelen apróságnak tűnik, ám valójában mindennél pontosabban meghatározza II. Erzsébet a köz szolgálatáról alkotott véleményét és a hozzá fűződő viszonyát. Az uralkodó úgy gondolta, még ebben a kérdésben sem foglalhat nyíltan állást, mert sérülne a semlegessége, és úgy nem tudná megfelelően képviselni a nemzet egységét.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. szeptember 17-i lapszámában jelent meg.)
