GYŐRI FERENC 2022.01.23 07:15 Frissítve: 2022.01.24 07:35

Kitoloncolás, bojkott, karantén, körözés: nem Djokovics az egyetlen, akit megállítottak

Egészen különleges és egyedi szituációt szült, hogy Novak Djokovics oltatlanul szeretett volna részt venni az Australian Openen – az viszont nem számít példátlannak, hogy a sportolók a politikai helyzet miatt nem akarnak vagy nem tudnak beutazni valahová.

Puskás, Bicskei, Sándor György, Bobby Fischer és Mhitarjan előtt is zárva maradtak a kapuk (Fotó: NS-montázs)

 

Benne volt a levegőben, hogy ez nem lesz sima menet... Hosszú heteken, sőt, hónapokon át kérdéses volt, a szerb teniszező, Novak Djokovics részt vehet-e a 2022-es Australian Openen, miután nem volt hajlandó elárulni, beoltatta-e magát. Erősen lehetett gyanakodni, hogy nem, hiszen a hússzoros Grand Slam-győztes ismert minimum vakcinaszkeptikus nézeteiről. Bár Djokovics fél éven belüli koronavírus-fertőzésre hivatkozva (mint kiderült, valóban oltások nélkül) különengedélyt kapott a részvételre az évnyitó majortornán, és Melbourne-be érkezett, a reptéren szabálytalan vízuma miatt feltartóztatták. Csaknem két héten át tartott a világelső kálváriája, amelynek az lett a vége, hogy haza kellett utaznia Szerbiába (a részleteket megtudhatják, ha ránéznek idővonalunkra a cikk alján).

Fotó: Reuters

A történet összességében méltatlan volt mindkét fél, vagyis az ausztrál kormány és Djokovics szempontjából is, de az „ősvétséget” a sportoló követte el azzal, hogy igyekezett megkerülni a szabályokat, ráadásul több vonatkozó témában sem bontotta ki az igazság minden szeletét – hogy finoman fogalmazzunk. Craig Tiley, az Ausztrál Teniszszövetség egyébként felettébb népszerű első embere szorult helyzetbe került, miután jóhiszeműen – és persze a torna presztízsének növelése érdekében – áldását adta a szakértők véleményére, amit állítólag anonim dokumentumok áttanulmányozása után hoztak meg, vagyis hogy Novak Djokovics orvosi mentességet kaphat.

A világjáró Bicskei Bertalan csak szaúdi vízum és bélyegző nélküli útlevéllel léphetett be Izraelbe
A világjáró Bicskei Bertalan csak szaúdi vízum és bélyegző nélküli útlevéllel léphetett be Izraelbe
Bicskei Bertalan nagy világjáró volt, több országban és kontinensen – Európán kívül Ázsiá­ban, Afrikában és a Közel-Keleten is – edzősködött, mi több, sohasem sajnálta az időt és az energiát arra, hogy a külföldön játszó magyar futballistákat személyesen is megnézze.
A második szövetségi kapitányi időszakában (1998–2001) Izraelbe azonban nem tudott volna elutazni, hogy klubmeccsen a helyszínen is lássa a válogatott keretnél számításba vett labdarúgókat – így például Hamar Istvánt, Sallói Istvánt, Pisont Istvánt –, mert az útlevelében az edzősködése kapcsán szaúdi vízum és pecsét is szerepelt, ugyanis 1995-től egy évig az al-Rijádnál dolgozott.
A 2011 július 16-án elhunyt mesteredző felesége, Bicskei Ani így emlékezett a történetre: „Amikor Berci az izraeli utazást szervezte, előre szóltak neki, az útlevelében szereplő egyes országok pecsétei, vízumai miatt megtagadhatják tőle a beléptetést, ilyen volt a szaúdi bélyegző is.
Új útlevelet kellett tehát csináltatni, amelyik még üres volt. Nem volt egyszerű menet, az utazás során már Budapesten, a ferihegyi indulásnál nagyon alapos ellenőrzésen esett át, még azt is megkérdezték, ki fuvarozta ki a reptérre – amúgy az egyik fiunk volt a sofőr –, és természetesen szükség volt a makulátlan útlevélre is, hogy végül elutazhasson Izraelbe.”
V. A.

Ausztráliáról érdemes tudni, hogy lakosai másfél éven keresztül igen szigorú szabályok szerint éltek, szinte teljesen lezárták az országot (amit egy szigetállam esetében nyilván könnyebb megoldani, mint másutt), éppen a melbourne-iek például 250 napig voltak karanténban, ami világrekord. Akár már egyetlen fertőzött miatt is lezártak egész városokat, de volt eredménye az intézkedéseknek, rengeteg életet mentettek meg, hiszen összesen 3053-an haltak meg csupán a több mint 25 millió lakosú országban a Covid–19 szövődményei következtében.

Puskás Ferenc nem jött a vasfüggöny mögé
Nem vízumproblémákból adódóan, hanem a politikai helyzetet figyelembe véve, biztonsági okokból nem lépett pályára a vasfüggönyön inneni, tehát a szovjet érdekszférához tartozó keleti blokkban rendezett mérkőzéseken Puskás Ferenc, miután 1956-ban elhagyta az országot. Mivel a Honvéd játékosaként és alkalmazásában távozott, hivatalosan katonaszökevénynek volt tekinthető, a dezertálást pedig halállal is büntethették. Új csapata, a Real Madrid kétszer szerepelt Magyarországon a pesti forradalom és Puskás 1966-os visszavonulása közötti időszakban. Először 1958. április 16-án a Vasas ellen, amikor a Bajnokcsapatok Európa-kupája elődöntőjének visszavágójára érkezett a Madridban elért 4:0-s győzelme után. Ekkor azonban a magyar világklasszis eltiltását töltötte, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség kért rá a FIFA-tól, és amely eredetileg két évre szólt (aztán valamivel korábban, 1958 augusztusában már bemutatkozhatott a Realban, Franco tábornoknak köszönhetően).
Aztán 1961. szeptember 6-án rendeztek Vasas–Real Madrid mérkőzést a BEK első fordulójában. Ezúttal az első meccs volt Budapesten (a Népstadionban 90 ezer néző előtt Justo Tejada duplájával nyertek 2:0-ra a spanyolok), és Puskás Ferenc erősen fontolgatta a pályára lépést, hogy bizonyítsa, még mindig világklasszis, Östreicher Emil menedzser azonban óva intette az utazástól, Santiago Bernabéu elnök pedig egyenesen megtiltotta neki, nem akarta megkockáztatni, hogy féltett kincsének esetleg baja essék (a madridi visszavágón játszott). Olyannyira veszélyesnek volt ítélhető a hazautazása, hogy aztán édesanyja, majd gyerekkori barátja, volt csapattársa, Bozsik József temetésére sem mert eljönni. Csak akkor állt kötélnek, amikor már hívták, 1981-ben, felesége, Erzsébet asszony azonban akkor is félt a következményektől. Akkor azonban már nem kellett aggódnia. Budapestre érve első útja édesanyja sírjához vezetett a kispesti temetőbe.
B. Z.
Fotó: Shutterstock

Ezek után nem meglepő, ha Ausztrália polgárai nem veszik jó néven, ha valaki oltás nélkül akar beutazni az országba, miközben náluk egyrészt gyakorlatilag kötelező, másrészt rengeteg lemondással jár, hogy elejét vegyék a vírus terjedésének. A kormány is erre az álláspontra helyezkedett, így rögvest megtorpedózta Djokovics ausztráliai tartózkodását, karanténhotelbe dugta, miközben hangsúlyozta, a földkerekség egyik leghíresebb sportolójával sem tesz kivételt – miért is tenne, ha ezzel nagyon népszerűtlenné válna a választópolgárok körében, és valószínűleg egyébként tényleg így tartotta helyesnek a kabinet.

Nem mindenki volt ám annyira vakmerő (vagy felelőtlen), mint a 34 éves szerb csillag, honfitársunk, Babos Tímea például „nem tudott azonosulni a Covid-intézkedésekkel”, ezért nem utazott el Melbourne-be (azt nem tudjuk, hogy ő megkapta-e a vakcinákat, állítása szerint abból, hol versenyez idén, kiderül). A hozzá hasonlóan páros GS-győztes és világbajnok francia Pierre-Hugues Herbert deklarálta, hogy nem oltakozott, ugyanakkor őt nem zavarta volna Djokovics mentessége.

Sándor Györgyéket örökre kitiltották Ukrajnából
Az elmúlt években is többször előfordult, hogy vízumproblémái adódtak a futballistáknak egy-egy nemzetközi kupamérkőzés előtt: 2012-ben a Barcelona középpályása, Cesc Fabregas a vnukovói repülőtéren éjszakázott a Szpartak Moszkva elleni BL-mérkőzés előtt, nem engedték be Oroszországba. Kiderült, hogy a világbajnok futballistának két útlevele volt, s csak az egyikben volt érvényes orosz vízum, de azt elveszítette Panamában, ahol egy héttel korábban játszott a spanyol válogatott.
A Roma örmény középpályásának, Henrih Mhitarjannak korábban Dortmund- és Arsenal-játékosként is fontos meccsekről kellett hiányoznia, mivel a két ország között fennálló ellenséges viszony miatt nem engedték be Azerbajdzsánba. Sőt, le is tartóztathatták volna, mert 2011-ben „engedély nélkül” lépett be a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah területére, 2015-ben így ki kellett hagynia a Gabala elleni Európa-liga-meccset, 2019-ben pedig a Chelsea–Arsenal El-döntőt Bakiban.
Magyar vonatkozású eset, hogy a 2018-ban a FIFA által el nem ismert labdarúgó-szövetségek világbajnokságát (CONIFA-vb) Londonban megnyerő Kárpátalja csapatának magyar állampolgárságú szervezőit és játékosait életük végéig kitiltották Ukrajna területéről, köztük a kilencszeres magyar válogatott Sándor Györgyöt. „Ki kell hallgatni a csapat játékosait, valamint meg kell vizsgálni a kárpátaljaiak megbízott szervezőinek a cselekedeteit Ukrajna területi integritásának megsértése miatt, valamint megvizsgálni, hogy köthetőek-e terrorista, valamint szeparatista csoportokhoz” – jelentette ki akkor Ihor Zsdanov ukrán sportminiszter.
Vannak más magyar példák is a közelmúltból: 2015-ben adminisztrációs problémák miatt a Videoton három légiósa, Braniszlav Danilovics, Filip Pajovics és Mirko Ivanovszki nem kapott időben vízumot a walesi New Saints FC elleni BL-selejtező előtt, így Bernard Casoni vezetőedző két újonc kapust, Gábor Pétert és Gyánó Józsefet volt kénytelen magával vinni Walesbe.
B. Z.

Az orosz Natalja Vihljanceva azért járt szerencsétlenül (vagyis nem indulhatott az AO-kvalifikációban), mert bár be van oltva, két Szputnyik V-t kapott, amit decemberben és január elején még nem fogadott el Ausztrália. A 24 éves játékos teljes nyugalomban fogadta ezt, aztán január 17-én fanyar stílusban újságolta, hogy immár be lehet utazni a Szputnyikkal Ausztráliába – jobb később, mint soha…

Volt olyan teniszező, aki még mérkőzést is játszott a világ másik felén, mielőtt kiutasították volna.

A cseh Renata Vorácová Djokovicséhoz hasonló különengedélyt kapott, a határon sem tartóztatták fel, párosban pályára is lépett a Summer Set 2 elnevezésű melbourne-i WTA-tornán, és az első körben kiesett.

Később neki is visszavonták a vízumát, január 7-én őrizetbe vették, s nyolcadikán már ki is toloncolták Ausztráliából – Vorácová nem fellebbezett a döntés ellen, mert túl macerásnak érezte a folytatást.

A párizsi Roland Garros május végén kezdődik – a hírek szerint csak oltottaknak...

Bobby Fischer kálváriája Jugoszláviától Izlandig
Történelmi párbajt vívott egymással 1972-ben, a hidegháború kellős közepén két nemzetközi sakknagymester, az amerikai Bobby Fischer és a szovjet Borisz Szpasszkij, amelyet Fischer nyert meg, így megszerezte a világbajnoki címet. Amit azonban három év múlva nem volt hajlandó megvédeni, mert nem tetszett neki a döntő lebonyolítási formája, így elvesztette címét, s az játék nélkül a szovjet kihívó, Anatolij Karpov ölébe hullott. Az akkor 32 éves Fischer visszavonult a sakkélettől, de továbbra is világbajnoknak tartotta magát, hiszen – mint mondta – nem szenvedett vereséget, majd két évtizeddel később, 1992-ben Jugoszláviában mégis hajlandó volt másodszor is összecsapni Szpasszkijjal. Az eseményre Budvában és Belgrádban került sor, újra nyert és világbajnoknak kiáltotta ki magát, holott a párbajt nem a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) égisze alatt szervezték, így nem ismerték el. A mérkőzés azonban ennél súlyosabb következményekkel is járt, ugyanis a Szlobodan Milosevics vezette háborús Kis-Jugoszlávia területén rendezték, amellyel szemben az Egyesült Államok szankciókat vezetett be, így Fischer megszegte az embargót azzal, hogy júliusban odautazott. Sőt az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztető levelét egy sajtótájékoztatón, nagy nyilvánosság előtt leköpte. Mivel az amerikai törvények értelmében bűncselekményt követett el, decemberben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Fischer ezután már sohasem térhetett vissza hazájába, évekig élt Budapesten is, kerülte a nyilvánosságot. Legközelebb 2004-ben lehetett hallani róla, mikor Japánban élt, és egy Fülöp-szigeteki utazás miatt használni akarta lejárt útlevelét. A helyi hatóságok őrizetbe vették, állítása szerint durván bántak vele, egy ablaktalan cellában tartották fogva, az amerikaiak pedig kérték a kiadatását. Az egész világ védelmébe vette, a nagy ellenfél, Szpasszkij levélben kérte az amerikai elnököt, George W. Busht, hogy engedjék ki egykori riválisát vagy őt is zárják be mellé a börtöncellába, bánjanak vele ugyanúgy. Fischert végül Izland fogadta be, amely titokban megadta neki az állampolgárságot, így kijátszotta a körözést, igaz, sosem hagyhatta el az országot. Ott halt meg 2008. január 17-én.
V. SZ.
 A DJOKOVICS-SAGA KRONOLÓGIÁJA

November 29.
Az ausztrál egészségügyi miniszter, Greg Hunt egy kiszivárgott levélben jelezte az Australian Open versenyigazgatójának, Craig Tileynak, hogy az elmúlt hat hónapban átvészelt koronavírus-fertőzés az oltások nélkül nem felel meg a karanténmentes belépés követelményeinek.
Január 4.
Novak Djokovics bejelenti, hogy különengedéllyel részt vehet az Australian Openen.
Január 5.
A szerb helyi idő szerint 23.30-kor megérkezik a melbourne-i repülőtérre.
Január 6.
Három óra tájban a világelső édesapja közli, hogy fiát elkülönítették a reptéren, miután a hatóságok nem fogadták el a vízumát, majd karanténhotelbe küldték, miközben jogi képviselői fellebbeztek a döntés ellen.
Január 8.
A sportoló ügyvédeinek beadványában az áll, hogy Djokovics Covid-tesztje pozitív volt december 16-án, így kérdés lett: ha valóban így történt, a sztár miért vett részt másnap maszk nélkül egy belgrádi nyilvános eseményen?
Január 10.
Djokovics és stábja fellebbezésének helyt adtak, Anthony Kelly bíró megsemmisíti a vízum törlésére vonatkozó döntést, és kötelezi az ausztrál kormányt a teniszező szabadon bocsátására. Kelly bíró ugyanakkor kimondja, Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter továbbra is fenntartja a jogot, hogy kitoloncolja Djokovicsot.
Január 11.
Az ausztrál határőrség vizsgálja, hogy a hússzoros Grand Slam-győztes hamis utazási nyilatkozatot adott-e le Ausztráliába érkezése előtt.
Január 12.
Djokovics azt mondja, csapata további információkkal látta el az ausztrál kormányt az utazási nyilatkozattal kapcsolatban. A határőrség ugyanakkor a szerb pozitív
PCR-tesztjét, és az azt követő mozgását is ellenőrzi.
Január 13.
Honfitársát, Miomir Kecmanovicsot sorsolják ki Djokovics ellenfelének az Australian Open első fordulójára.
Január 14.
Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter ismét visszavonja Djokovics vízumát, mert ezt tartja helyesnek a köz érdekében.
Január 15.
A hatóságok őrizetbe veszik Djokovicsot az ügyében tartandó bírósági tárgyalás előtt.
Január 16.
A szerb újabb fellebbezését elutasítják, a döntés után nem sokkal fel is száll egy Dubaiba tartó gépre, s hazaindul.

Fotó: AFP

 

2022.05.28 21:22:28

Egyéb egyéni BALLAI ATTILA

ALAPVONAL. Elsősorban azonban nem Rapport Richárdnak kellene tisztáznia a viszonyát a magyar sakkozáshoz, hanem Magyarországnak. Ha fontos nekünk a sakk, tartsuk meg legnagyobb értékünket, talán még nem késő. Ha nem fontos, értsük meg, hogy kinőtt minket, ne bánjuk, ne bántsuk, hadd menjen!

2022.05.27 23:03:34

Egyéb egyéni RÁCZ PÉTER

NS-VÉLEMÉNY. Nincs az a profi, akinek nincs szüksége segítségre.

2022.05.27 23:14:18

Egyéb egyéni N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. A ma ötvenéves korábbi cselgáncsozó, Kovács Antal nemcsak sporttörténeti tettet hagyott reánk, hanem győzelme az egyik legkatartikusabb – üzenetértékű! – olimpiai diadallá is lett egyben.

2022.05.27 15:45:01

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

A hétvégén kerül sor a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjére a budapesti MVM Dome-ban (x).

2022.05.26 13:23:54

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

Schmitt Pál 1968-ban egyéni ob-t is nyert, pedig nem is tartotta magát kiugróan tehetségesnek.