Sportpolitika: Hangsúlyosabb szerepet kap a sport a felsőoktatásban - Czene

A NEFMI csütörtöki tájékoztatása szerint az államtitkár a jelen lévő egyetemi és főiskolai vezetők előtt tartott beszédében elmondta:

„A rendszerváltás óta eltelt időszakban, a kialakult új felsőoktatási rendszerben a szervezett, intézményi keretek között zajló sport fokozatosan kikerült a hazai egyetemek és főiskolák oktatási, nevelési és felkészítő programjából. A felsőoktatásban évekkel ezelőtt megszűnt a kötelező testnevelés, beszűkültek a felsőoktatási sportszervezetek, sportlétesítmények által kínált lehetőségek, állandósultak a fenntartási nehézségek, csökkent a sportoló hallgatók száma, és elhalt a főiskolai-egyetemi versenyrendszer is."

A sportpolitikáért felelős államtitkár úgy látja: paradox helyzet alakult ki, mert a felsőoktatásban egyre kevesebben sportolnak, de ha többen akarnának sportolni, akkor viszont a meglévő infrastruktúra nem tudná kellően kiszolgálni a megnövekedett igényeket. A sporttörvény újraszabályozása kapcsán a NEFMI államtitkára kitért arra is:

„A magyar sport szervezeti, irányítási, finanszírozási rendszerének újjászervezésével a Magyar Olimpiai Bizottságon belül működő szakmai tagozatok között a felsőoktatás sportjának képviselete törvényi szinten garantált, a főiskolai-egyetemi sportért is felelős szakmai tagozat automatikusan – alelnöki szinten – képviselteti magát a MOB elnökségében. Ez a sportra fordított állami források elosztási rendszerében is új, az eddigieknél lényegesen kedvezőbb helyzetet teremt a felsőoktatási sportnak, hiszen a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség MOB-tagsága biztosíthatja a forráselosztás tervezése és az arról való döntés során a felsőoktatási intézmények és az ezek mellett működő sportszervezetek szervezett érdekképviseletét a döntéshozatalban."

Czene Attila közölte: egy sajnálatosan leépült rendszert kell a mai társadalmi követelményekhez igazított szolgáltatási szerkezettel, szakmai (kiemelten testnevelői, szakedzői, sportmenedzseri) erőforrásokkal és az igények kiszolgálásra alkalmas létesítményparkkal újjáépíteni.

A felsőoktatás sportlétesítményi hátterének fejlesztéséről szólva az államtitkár azt mondta:

„A nagyobb felsőoktatási központoknál sportcentrum-jellegű – integrált szolgáltatásokkal bíró, a hallgatói testnevelés, az amatőr sporttevékenység és a felsőoktatás versenysportjának igényeit is kiszolgáló – létesítmény-fejlesztésekre lenne szükség. A kisebb főiskolák esetében ugyanakkor olyan létesítmények kialakítása és fenntartása indokolt, amelyek képesek a körzet több oktatási intézményének, például az általános- és középiskolai testnevelési és sportprogramok kiszolgálására is."

Az úszásban olimpiai bajnok államtitkár emlékeztette a jelenlévőket arra is, hogy a látvány-csapatsportokat támogató források között támogatható területként megjelent a felsőoktatás sportja, ami a sportfelszerelés- és sporteszközbeszerzések támogatása mellett adókedvezményekkel ösztönzi az infrastruktúra-fejlesztést is. A felsőoktatási intézmények vezetőinek ezért a velük stratégiai együttműködési megállapodásban álló és az intézmény sportéletének szervezésében is aktív szerepet vállaló felsőoktatási sportszervezeteken keresztül a költségvetési közvetlen források mellett érdemes élnie az adókedvezményekkel ösztönzött, közvetett állami támogatási lehetőségekkel is – javasolta.

Czene Attila végezetül kiemelte: „A Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség közelgő tisztújító közgyűlésén várhatóan elfogadásra kerülő alapszabály-módosítás éppen a fenti stratégiai céloknak való megfelelés lehetőségét teremti meg a magyar felsőoktatási sport számára."