Sportpolitika: Czene szerint londoni indulóink száma elérheti a 140-et

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEMFI) sportért felelős államtitkára az V. Országos Edzői Kongresszuson mondott beszédében kitért rá: az államtitkárság több mint két héttel a november 15-i határidő előtt elkészült a sporttörvény kodifikációs részével. A munka nagyságát és komolyságát érzékeltetve rámutatott, hogy az anyaghoz 33 oldalnyi módosító javaslatot tettek.

Czene Attila közölte, hogy a tervezetet a sport- és turizmus bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek, a társadalmi vitára december végéig lesz lehetőség. Hozzáfűzte: szeretnék, ha ahhoz sok észrevétel, javaslat érkezne. Az államtitkár utalt rá: a sporttörvény célja, hogy a sport civil oldalának visszaadják a kezdeményezést, a jogokat, amivel el tudják dönteni, milyen prioritást állítsanak fel például az állami támogatások elosztásában.

Czene Attila a jövő évi ötkarikás játékokkal kapcsolatban hangsúlyozta, biztos benne, hogy a megszerzett kvóták száma hamarosan meghaladja a százat – jelenleg ez a szám 77 –, és reméli, a Magyarország színeiben Londonba utazó versenysportolók száma eléri a 140-et. Szavai szerint ez az előző olimpiáknál szerényebb részvétel lenne, de a cél az, hogy a pekingi eredményeket az érmek számában megismételjék a magyarok.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a következő időszak nemcsak az olimpiáról szól, hanem arról is, hogy a stabil, sportbarát jogszabályi háttér megteremtése mellett elegendő lehetőséget, teret és forrást biztosítsanak a sport többi területére, köztük az iskolai és szabadidősportra, az utánpótlásra, a nem olimpiai sportágakra, és egyebek mellett a hátrányos helyzetűek sportolásának támogatására is.

Az államtitkár az MTI-nek szólt arról is, hogy a kormány idén az elmúlt két évtized legmagasabb állami támogatását adta a sportnak. Ez az összköltségvetést tekintve több mint 30 milliárd forintot jelentett.

Rámutatott, mivel a sport a jelenlegi komoly gazdasági kihívások ellenére is kiemelt terület, a NEFMI büdzséjén belül a sport költségvetési támogatása 2012-ben is tartja majd az idei 23 milliárd forintos emelt szintet, és a kormány jövőre plusz 570 millió forintot is biztosít a londoni olimpiai és paralimpiai költségekhez.

Ormai László, a Magyar Edzők Társaságának elnöke kiemelte, hogy a szervezet évek óta szorgalmazza az edzőképzés színvonalának emelését, azon belül a kötelező edzői továbbképzés bevezetését. Megítélésük szerint ugyanis az elmúlt évek gyengébb sportszerepléseinek egyik oka az edzők ismerethiánya, pontosabban az, hogy egy részük „nem halad a nemzetközi színvonallal”. Utalt rá, a Magyar Edzők Társasága rendszeresen szervez konferenciákat több száz szakember részvételével, de a megoldást az államilag támogatott továbbképzések jelentenék. Az önkéntes, fizetős továbbképzéseket az alacsony edzői bérekből nehéz finanszírozni, ráadásul a klubok sem díjazzák, ha az edző továbbképzésre hivatkozva távol marad az edzésektől, az egyesületi munkától.

Ormai László kitért arra is, hogy fontos lenne javítani a tízezres létszámú hazai edzői kar anyagi helyzetén is, a jelenlegi ösztöndíj rendszer ugyanis csak néhány száz szakembernek tud jobb életkörülményeket biztosítani.

A kongresszuson először adták át a Magyar Edzők Társaságának közelmúltban alapított Aranyplakett-díját. Az évtizedeken keresztül a sportban nyújtott kimagasló tevékenysége elismeréseként Barta Margit íjászedző, Furkó Kálmán karateedző, Joszkin János birkózóedző és Takács István súlyemelőedző részesült az elismerésben.

Ormai László elmondta, hogy a díjra a mesteredzői kollégium tett javaslatot a társaság elnökségének. Az apropót az adta, hogy szigorú kritériumok alapján 20-30 pályázóból évente mindössze 4-6 szakember kaphat mesteredzői oklevelet, pedig sokan vannak, akik egész életük munkája okán megérdemelnének egy magas kitüntetést.


Czene Attila közölte, hogy a tervezetet a sport- és turizmus bizottság nyújtja be az Országgyűlésnek, a társadalmi vitára december végéig lesz lehetőség. Hozzáfűzte: szeretnék, ha ahhoz sok észrevétel, javaslat érkezne. Az államtitkár utalt rá: a sporttörvény célja, hogy a sport civil oldalának visszaadják a kezdeményezést, a jogokat, amivel el tudják dönteni, milyen prioritást állítsanak fel például az állami támogatások elosztásában.

Czene Attila a jövő évi ötkarikás játékokkal kapcsolatban hangsúlyozta, biztos benne, hogy a megszerzett kvóták száma hamarosan meghaladja a százat – jelenleg ez a szám 77 –, és reméli, a Magyarország színeiben Londonba utazó versenysportolók száma eléri a 140-et. Szavai szerint ez az előző olimpiáknál szerényebb részvétel lenne, de a cél az, hogy a pekingi eredményeket az érmek számában megismételjék a magyarok.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a következő időszak nemcsak az olimpiáról szól, hanem arról is, hogy a stabil, sportbarát jogszabályi háttér megteremtése mellett elegendő lehetőséget, teret és forrást biztosítsanak a sport többi területére, köztük az iskolai és szabadidősportra, az utánpótlásra, a nem olimpiai sportágakra, és egyebek mellett a hátrányos helyzetűek sportolásának támogatására is.

Az államtitkár az MTI-nek szólt arról is, hogy a kormány idén az elmúlt két évtized legmagasabb állami támogatását adta a sportnak. Ez az összköltségvetést tekintve több mint 30 milliárd forintot jelentett.

Rámutatott, mivel a sport a jelenlegi komoly gazdasági kihívások ellenére is kiemelt terület, a NEFMI büdzséjén belül a sport költségvetési támogatása 2012-ben is tartja majd az idei 23 milliárd forintos emelt szintet, és a kormány jövőre plusz 570 millió forintot is biztosít a londoni olimpiai és paralimpiai költségekhez.

Ormai László, a Magyar Edzők Társaságának elnöke kiemelte, hogy a szervezet évek óta szorgalmazza az edzőképzés színvonalának emelését, azon belül a kötelező edzői továbbképzés bevezetését. Megítélésük szerint ugyanis az elmúlt évek gyengébb sportszerepléseinek egyik oka az edzők ismerethiánya, pontosabban az, hogy egy részük „nem halad a nemzetközi színvonallal”. Utalt rá, a Magyar Edzők Társasága rendszeresen szervez konferenciákat több száz szakember részvételével, de a megoldást az államilag támogatott továbbképzések jelentenék. Az önkéntes, fizetős továbbképzéseket az alacsony edzői bérekből nehéz finanszírozni, ráadásul a klubok sem díjazzák, ha az edző továbbképzésre hivatkozva távol marad az edzésektől, az egyesületi munkától.

Ormai László kitért arra is, hogy fontos lenne javítani a tízezres létszámú hazai edzői kar anyagi helyzetén is, a jelenlegi ösztöndíj rendszer ugyanis csak néhány száz szakembernek tud jobb életkörülményeket biztosítani.

A kongresszuson először adták át a Magyar Edzők Társaságának közelmúltban alapított Aranyplakett-díját. Az évtizedeken keresztül a sportban nyújtott kimagasló tevékenysége elismeréseként Barta Margit íjászedző, Furkó Kálmán karateedző, Joszkin János birkózóedző és Takács István súlyemelőedző részesült az elismerésben.

Ormai László elmondta, hogy a díjra a mesteredzői kollégium tett javaslatot a társaság elnökségének. Az apropót az adta, hogy szigorú kritériumok alapján 20-30 pályázóból évente mindössze 4-6 szakember kaphat mesteredzői oklevelet, pedig sokan vannak, akik egész életük munkája okán megérdemelnének egy magas kitüntetést.