Sportpolitika: Prioritást kell élveznie a sportnak Európában - Czene

A sportvezető hangsúlyozta, Magyarország a féléves Európai Uniós elnöksége alatt kiemelt területként kezeli a sportot, s mindent megtesz azért, hogy elősegítse a tervek szerint 2020-tól érvénybe lépő EU-s sport keretprogram létrehozását.

Czene elmondta, Magyarország sporttal kapcsolatos munkáját az Európai Bizottság (EB) január 18-i közleményében foglaltak határozzák meg. Az államtitkár hozzátette, az uniós elnökség ideje alatt a sporttémájú kérdésekben mind a 27 tagállammal szeretnének egyeztetni, ugyanakkor a sportszervezetek meghallgatását is fontosnak tartják.

„A sport európai dimenzióinak fejlesztése" című közlemény a sporttal kapcsolatos, uniós szinten szükséges és lehetséges tevékenységeket összegzi. Erről az EU sportért felelős miniszterei várhatóan idén májusban állásfoglalást fogadnak majd el, s ennek tartalmi előkészítése, egyeztetése is a soros magyar elnökség egyik feladata.

„A tagállamok a sporttal kapcsolatban sokat tanulhatnak egymástól – fogalmazott Czene. – Február 22-én és 23-án Budapesten és Gödöllőn rendezzük meg a sportminiszterek informális értekezletét, Magyarország uniós elnökségének záróeseményeként pedig júniusban Gödöllőn kerül sor a sportigazgatók ülésére."

Az EB február 21-én és 22-én Budapesten tartja az EU-s sportfórumot, amelynek témája az uniós sportegyüttműködés lehetőségei, és annak fejlesztése lesz. Az eseményre a sportszervezetek több száz európai képviselőjét, vezetőjét hívják meg.

Czene a bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta, a sport segítségével sok uniós célkitűzést meg lehet valósítani, s a január 18-i közleményben ezek a jelentős témák, így többek között az egészségvédelem és az esélyegyenlőség is helyet kaptak.

„Tudjuk, hogy a versenysportba fektetett pénz megfelelő piaci körülmények között nem csak megtérül, de hasznot is hoz – mondta az államtitkár. – Nemzetközi kutatások azt is igazolták, hogy a szabadidősport fejlesztése révén egészségesebb lesz a társadalom, így az országok gazdasági teljesítőképessége, termelékenysége is nő. Ennek megfelelően kimondhatjuk, hogy a sport társadalmi és gazdasági hatásai markánsan befolyásolják a nemzetgazdaságok fejlődését."

Czene hozzátette, Magyarország célja az EU-s átlag elérése, vagyis az, hogy az ország lakosságának 25-30 százaléka rendszeresen sportoljon, azaz heti 2-3 alkalommal végezzen legalább másfél óra testmozgást.



Czene elmondta, Magyarország sporttal kapcsolatos munkáját az Európai Bizottság (EB) január 18-i közleményében foglaltak határozzák meg. Az államtitkár hozzátette, az uniós elnökség ideje alatt a sporttémájú kérdésekben mind a 27 tagállammal szeretnének egyeztetni, ugyanakkor a sportszervezetek meghallgatását is fontosnak tartják.

„A sport európai dimenzióinak fejlesztése" című közlemény a sporttal kapcsolatos, uniós szinten szükséges és lehetséges tevékenységeket összegzi. Erről az EU sportért felelős miniszterei várhatóan idén májusban állásfoglalást fogadnak majd el, s ennek tartalmi előkészítése, egyeztetése is a soros magyar elnökség egyik feladata.

„A tagállamok a sporttal kapcsolatban sokat tanulhatnak egymástól – fogalmazott Czene. – Február 22-én és 23-án Budapesten és Gödöllőn rendezzük meg a sportminiszterek informális értekezletét, Magyarország uniós elnökségének záróeseményeként pedig júniusban Gödöllőn kerül sor a sportigazgatók ülésére."

Az EB február 21-én és 22-én Budapesten tartja az EU-s sportfórumot, amelynek témája az uniós sportegyüttműködés lehetőségei, és annak fejlesztése lesz. Az eseményre a sportszervezetek több száz európai képviselőjét, vezetőjét hívják meg.

Czene a bizottsági meghallgatáson hangsúlyozta, a sport segítségével sok uniós célkitűzést meg lehet valósítani, s a január 18-i közleményben ezek a jelentős témák, így többek között az egészségvédelem és az esélyegyenlőség is helyet kaptak.

„Tudjuk, hogy a versenysportba fektetett pénz megfelelő piaci körülmények között nem csak megtérül, de hasznot is hoz – mondta az államtitkár. – Nemzetközi kutatások azt is igazolták, hogy a szabadidősport fejlesztése révén egészségesebb lesz a társadalom, így az országok gazdasági teljesítőképessége, termelékenysége is nő. Ennek megfelelően kimondhatjuk, hogy a sport társadalmi és gazdasági hatásai markánsan befolyásolják a nemzetgazdaságok fejlődését."

Czene hozzátette, Magyarország célja az EU-s átlag elérése, vagyis az, hogy az ország lakosságának 25-30 százaléka rendszeresen sportoljon, azaz heti 2-3 alkalommal végezzen legalább másfél óra testmozgást.