Budapest lovasfőváros lenne

Szabadidomítás, sportolók és művészek versenye, rekordkísérletek, látványos lovasbemutatók gyerekekkel és felnőttekkel, gyerekeknek és felnőtteknek: az év végi OTP Bank lovasvilágkupa az idén sem maradhat el.

Négy éve a semmiből nőtt ki, mára pedig a magyar lovasélet egyik fő rendezvényévé vált az esemény, amelynek egyik fő célja, hogy a hagyományokat szórakoztató elemekkel ötvözve kellemes kikapcsolódást nyújtson, és közelebb hozza az emberekhez a lovat. De jobban belegondolva ez „csak" ráadás, mert díjugratásban és fogathajtásban is világkupafordulónak ad otthont Budapest. Emellett a szervezésbe beletanuló Lázár Vilmos és csapata elképzelései szerint a fedeles vk egy hasonló, nyári rendezvény mintájául szolgálhat, amelyet az Európa-bajnokság köré építenének fel.

Sztereotípiák nélkül – előtérben a szórakoztatás

Nem volt azonban egyszerű eljutni idáig, számos lovas sztereotípiát kellett eloszlatni.

„Üzleti körökben korábban, ha kiderült, lovakkal foglalkozom, úgy tekintettek rám, mint valami űrturistára. Ma már viszont rendszeresen azt hallom, ki lovakat vesz, kinek a gyereke elkezd lovagolni – mondta Lázár Vilmos, a Magyar Lovasszövetség elnöke. – Az idősebbek a ló hallatán arra gondolnának, hogy kalapos, bajszos emberek bő ujjú ingben vezetgetik paripáikat, és néha suhintanak egyet a karikás ostorral. A fiataloknak viszont már nem ez jut eszébe: új célcsoportot találtunk."

Az új célcsoport számára pedig a lehető leglátványosabb, legszórakoztatóbb műsorral készülnek az idén is a szervezők. A változatosságot szem előtt tartva a szabadidomítás mestere, Jean Francois Pignon távollétében az övéhez hasonló, egyéb elemekkel fűszerezett magyar és külföldi előadások szerepelnek a programban, többek között az ukrán kozák lovasok bemutatójával és a hazai műfaj színe-javának közreműködésével. Kassai Lajos íjászmester ezúttal pajzslövőrekordra tör, de bemutatót tart Dobrovitz József fogathajtó-világbajnokunk is, aki fiával, ifjabb Dobrovitz Józseffel, nővérének fiával, Osztertág Márkkal és svájci kollégájával, Daniel Würglerrel hajt egy-egy hatos fogatot.

„A show és a sport olyan elegyével találkozhat a közönség, amellyel máshol nem, az élményt pedig tovább erősíti az Aréna vonzereje – tette hozzá Lázár Vilmos, aki a szponzorokkal való kapcsolatra is kitért: – A lovasvilágkupa első évében csak elmagyarázni tudtuk, milyen elképzeléseink vannak, mostanra viszont már megértették a szponzorok, mi a rendezvény lényege, ők is magukénak érzik, és minél nagyobb részt akarnak vállalni belőle."

Az esemény Lázár Vilmos elnöki programja kicsiben

A lovas-vk különösen fontos a Lázár testvéreknek, hiszen Zoltán fedeles szereplése során ötlött fel bennük először a gondolat, hogy itthon is lehet kereslete show-műsorokkal tarkított lovasversenynek, továbbá az első lovasvilágkupa után vetődött fel a lovasvilág részéről, legyen az idősebb fivér, Vilmos a lovasszövetség elnöke.

„A világkupa az elnöki programom leképezése kicsiben. Benne van az összefogás, mert mind a nyolc szakág képviselteti magát, és az egész lovaságazat képviselői felsorakoztak a program mögött. Benne van az a törekvésem is, hogy a lovaséletet modernizálni kell, hogy tömegbázist kell kialakítani, hogy divatossá kell tenni a lóval való foglalkozást a fiatalok számára, amellyel évről évre több embert szeretnénk elérni" – folytatta Lázár Vilmos.

Vk-forduló, Eb, lovasvilágjátékok

A csillogó lovasszínház nemcsak kezdőpontja, hanem fontos állomása is egy másik, szintén Lázár Vilmos céljai között szereplő elképzelésnek. Az elnök régóta hangoztatja, minél több világversenyt szeretne elhozni Magyarországra, köztük a lovastársadalom csúcseseményét, a négyévenként sorra kerülő lovasvilágjátékokat, a nyolc szakág egy helyen, egy időben megrendezett világbajnokságát. A magyar szövetség a 2018-as eseményre nyújtana be pályázatot, amelynek egyik jelentős ajánlólevele lehet a 2011-es fogathajtó Európa-bajnokság – az Eb-k története 1981-ben ért véget, de most úgy tűnik, csak egyelőre.

„A téli világkupához hasonlóan nagyszabású rendezvényt szeretnénk szervezni nyárra is, lehetőleg Budapesten, amelynek középpontjában a fogathajtó Európa-bajnokság állna – mondta Lázár Vilmos. – A végső cél a kétezer-tizennyolcas lovasvilágjátékok, amely óriási fellendülést hozna a magyar lovaséletbe. Budapest Európa egyik lovasfővárosa lehetne, hazánk pedig Kelet-Közép-Európa lovasközpontjává válhatna. Ahhoz, hogy elnyerjük a rendezés jogát, látványos nyári eseményen kell megmutatnunk, mire vagyunk képesek szervezőként. A kétezer-tizenkettes négyesfogathajtó-világbajnokságra beadott pályázatunk elesett, ezután gondoltunk arra, hogy feltámaszthatnánk az Európa-bajnokságot. Jövőre lesz negyven éve, hogy az első, 1971-ben Budapesten megrendezett kontinensviadal elindította hódító útjára a fogathajtást, jó lenne, ha Magyarország megkapná a lehetőséget, hogy újra Európa-bajnokságnak adjon otthont. Erre alapozva minden évben megpályáznánk egy világversenyt. A nyári eseményeinken a fogathajtás mellett a díjugratásé lenne a főszerep. Az Európa-bajnokságról csak akkor mondhatok konkrétumot, ha a Nemzetközi Lovasszövetség fogathajtó-bizottsága elfogadja a tervezetünket: nagy esélyt látok rá, hogy így lesz, de nem szeretnék előre inni a medve bőrére. A kérdés még az idén eldőlhet, hiszen a nemzetközi szövetségtől sokan itt lesznek az Arénában, márpedig ha zöld utat kapunk, azonnal el kell kezdeni a szervezőmunkát."