Az 1942. december 3-án született sportember a Bp. Honvéd versenyzőjeként többnyire az aranycsapat árnyékában maradt, de habitusával, örök vidámságával, szorgos háttéremberként nagyban hozzájárult a nagy trió sikereihez. Az öttusacsaládban mindenki ismerte, mindenki szerette.
Pályafutása befejezése után lovasedzőként tevékenykedett, és Tóth Béla hagyományait, módszereit követve számos magyar öttusázóval szerettette meg a lovaglást. Mint abban az időben oly sok aktív és egykori öttusázó, kaszkadőrként egészítette ki a keresetét, így számos magyar és nemzetközi filmalkotás őrzi az emlékét.
68 éves volt. Elment, de színesen előadott történeteivel örökké az öttusacsaládban marad.