Edzői papírja helyett eddigi eredményeit mutatja fel Szabó Bence

– Az ön neve sokszor szerepel az említett interjúban, mi az, ami kiverte a biztosítékot?
– Az elnök úr néhány kijelentését pontosítani szeretném, mert nem igazán fedik a valóságot.

– Hallgatom!
– Először is, Gémesi György azt mondja, Athén után felajánlották nekem a kardozók szövetségi kapitányi posztját. Ez így igaz, ám öt nap múlva az ajánlatot visszavonták, és azt mondták, pályázzak. Nem nagyon értettem, hogy kétezer-nyolcig érvényes szerződésem birtokában miért kellene pályáznom, így nem pályáztam.

– Gondolom, az sem esett jól, hogy Gémesi György szerint önnek előbb kezdőkkel foglalkozva kellene bizonyítania rátermettségét, hiszen Venezuelában is fiatalokkal kezdte.
– Egyáltalán nem derogálna, ha fiatalokkal kellene foglalkoznom, de ez a kijelentés is finoman fogalmazva csúsztatás. Venezuelában ugyanis nem utánpótlásedző voltam, hanem a felnőttválogatottat irányítottam tizennégy hónapig, a versenyzőim három Világkupa-döntőbe jutottak, ketten érmet is szereztek. Ráadásul, azt hiszem, azért sem kell szégyenkeznem, hogy nyolc vívóm kijutott a pekingi ötkarikás játékokra. Eddig Venezuelából legfeljebb hárman szerepeltek egy olimpián.

– Van megfelelő képesítése a kapitányi poszt betöltéséhez?
– Szakedzői végzettségem nincs, viszont vannak eredményeim! Nem hiszem, hogy azok után magyarázkodnom kellene, hogy Athénban huszonnyolc év legeredményesebb vívószereplését ünnepelhettük szövetségi kapitányságom alatt. Ehhez képest Pekingben az elmúlt száz esztendő legrosszabb szereplése következett. S ha már Gémesi György ellát engem megfelelő tanácsokkal, hogy mivel kellene foglalkoznom, hadd emlékeztessem a tragikus monori vonatbalesetre, ahol nem a miniszter állította át a váltót, mégis levonta a megfelelő konzekvenciákat…

– Úgy emlékszem, mintha önök között régebben nem lett volna ennyire feszült a viszony. Mitől változott meg a helyzet?
– Nem tudom. Azt gondolom, Gémesi György személyes sértésnek vette, hogy úgy értékeltem egy interjúban a pekingi szereplést, hogy az elfogadhatatlan. Kétszeres olimpiai bajnokként nem mondhattam arra mást.
A TELJES INTERJÚ A PÉNTEKI NEMZETI SPORTBAN OLVASHATÓ!