TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A Honvéd helyében csak azért is szembementem volna a furcsa szabállyal, akár a kizárást kockáztatva is, hogy felhívjam a figyelmet erre a képtelen helyzetre.

ALAPVONAL. Tökéletesen működő vállalkozást építettek fel Verstappen köré, és nem tűnik utópisztikusnak a felvetés, hogy egyszer ő lesz minden idők legjobban kereső holland sportolója.

ALAPVONAL. Volt tehát szerepe nálunk az olimpiai futballtornáknak, meggyőződésem, hogy most is lenne. Biztosan van valami megoldás, hogy legalább a köztudatban ott legyen, hogy egyáltalán az öt karika jegyében is létezik a labda.

ALAPVONAL. Alvarez esete arra példa, hogy mégsem kergült itt meg körülöttünk mindenki, még abban is megerősít minket, hogy pandémia ide, egyre kevésbé értékként kezelt tudás oda, a létezés továbbra is a legjobb dolog, ami velünk történhet.

ALAPVONAL. Mi a tanulság? Az sajnos nincs. Illetve annyi, hogy az eredmény minősít. De csak utólag. A tiltó, tűrő, támogató döntést viszont előre kell meghozni. Mondhatnánk, inni csak a győztesnek szabad.

ALAPVONAL. Talán most állt elő az a helyzet, hogy a sportoló hangja lesz az erősebb. És az ember az első. Rettentő naiv elgondolás, de hátha.

ALAPVONAL. Az NB II-ben nincsenek légiósok, csak magyarok, így a drukkerek gyakorlatilag itt láthatják sajátjaikat, a helyi kötődésű ifjakat. No meg neves szakembereket, korábbi jó játékosokat a kispadon.

ALAPVONAL. Nem tudom értelmezni, amikor egy sikerekbe beleőszült világsztár futballista még egy bőrt lehúzandó gyakorlatilag begurul egy közép-kelet-európai bajnokságba.

ALAPVONAL. Ebből kijön egy félelmetes, az ellenfélben ijedséget keltő rendszer, amelyről még Pep Guardiola is csak annyit tudott mondani: »Az Atalanta ellen játszani olyan, mintha fogorvoshoz menne az ember...«.

ALAPVONAL. A pénzen kívül más vonzerő nem nagyon van, hol van már az az idő, amikor például a szegediek egyetemi tanulmányokkal csábíthattak magukhoz játékosokat. Volt is perpatvar, de a szabályok szerint az egyetemista ott futballozhatott, ahol tanult.

ALAPVONAL. A 12 csapatos labdarúgó NB I-ben kilencnél magyar a vezetőedző. Sokszor hivatkozunk arra, hogy a honi futballnak a hagyományaiból kell építkeznie, nos, íme, itt a lehetőség.

ALAPVONAL. Csakhogy Tusup itt van. És attól, hogy ő továbbra sem nagyon tud mit kezdeni magával és a helyzetével, nekünk mégis kellene kezdeni vele valamit. A kollégáknak, az ellenfeleknek, akár ellenségeknek, a magyar úszásnak és sportnak.

ALAPVONAL. Szeretem, ha a „jobb” győz, ha a verseny nem úgy kezdődik, hogy a másik tudását el kell rontanom, ha nem bírói ítéleten múlik (múlhat) a dolog, ha az eredmény elfogult hevülések nélkül is könnyebben kalkulálható.

ALAPVONAL. A bizalomvesztés okainak és módozatainak, illetve az azt követő elbocsátásnak külön irodalma van, de maradjunk egyelőre az érkezésnél. Fajsúlyos kluboknál folyamatosan működik az edzői prérit pásztázó radar, még akkor is, ha épp vígan zakatol a szerelvény.

ALAPVONAL. Furán hangzik, de épp az arisztokrácia diszkrét bája miatt hihetjük el a NOB-ról, hogy a krízisben is dominál az a józanság és profizmus, amelynek hála képes lesz választ találni erre az őrült kihívásra.

ALAPVONAL. A hosszú távú fennmaradás érdekében még akkor is vállalniuk kellett az abszurdnak ható rendszert, ha a franchise-oknak a zárt kapus meccsek összességében egymilliárd dolláros bevételkieséssel járnak.

ALAPVONAL. Ezer és ezer a példa a múltból arra, hogy eleink, a klasszisok is, nem táplálkoztak, hanem ettek, de ideje áttérni a jelenre. Amikor mintha tilos lenne, büntetendő arról beszélni, hogy jóllakott valaki.

ALAPVONAL. Utáljam azt a tudóst, aki más futballklubnak szurkol, mint én, megvessem azt a színészt, akivel nem egyezik a kedvenc ételünk, pfujoljam azt a sportolót, aki hitet tett a német autók mellett, noha én a japánokat jobban kedvelem?

ALAPVONAL. Ezért el kell menni értük, fel kell fedezni őket, labdát kell adni a kezükbe. Hisz talán soha nem is fociztak még. Mint ahogyan korunk kis malmői Zlatanjai sem.

ALAPVONAL. Faragó mindent megtesz, hogy e némileg regionális s nem mindig közönségvonzó (tudniillik a „semlegeseknek” nem az) sportágat megmentse a XXI. század „nézettségi” diktatúrája közepette is.