TALÁLATOK A(Z) Népsport CÍMKÉRE

A 140 éve született legenda labdarúgásban, gyorskorcsolyában és vízilabdában sporttörténeti elsőségekből vette ki a részét.

Vezetőedzőként folytatta, és huszonöt éves böjt után, 1980-ban bajnoki címre vezette a kispestieket.

Az 1971-es kontinensbajnokságon három arany-, egy-egy ezüst- és bronzérem volt a mérleg.

„Állítólag jó hangja volt, a meccs után cigánnyal húzatta fülébe a nótát a Mátyás-pincében.”

A Vasas elnöke feljelenti klubját, a csapat nem játszhat otthon, az adósság örök…

Ép lélek helyett – Pierre de Coubertin Budapesten 1911-ben igazította ki a híres latin mondást.

„Nehéz mérkőzés ez, barátom! Meg kell küzdenünk a hazai pálya hátrányával is...”

Az 1917-es bolsevik forradalom évtizedekre elválasztotta egymástól Szovjet-Oroszországot és az olimpiákat.

A pályák bűvöletében éltek, egyikük, Béla egyenesen a válogatottságig vitte.

Munkácsi Márton úgy halt meg, ahogyan élt: izgulva és fényképezőgépével a kezében.

Bécsben olyan ihletett állapotban védett, hogy nemcsak országos népszerűségre tett szert…

Az első Görög Kupa-siker magyar kovácsa, Rauchmaul Emil máig megfejthetetlen búcsúja.

Májusfára akasztható győzelem 1961-ben: nagy lépés a chilei világbajnokság felé!

„Szenzáció lettem és maradtam azzal a valósággal, hogy Budapestről jöttem és a magyar főváros utam végcélja is.”

Jobb lett volna, ha ép marad Salvadoriék kerámia esernyőtartója.

Nemcsak szeme, füle is volt hozzá: ha hallotta, hogy bunyósa ritmust téveszt zsákolás közben, azonnal leállította.

Hiába telt el több mint fél évszázad, képtelenség indulatok nélkül olvasni az 1941. áprilisi mérkőzésről írottakat.

A csarnok végül 2010-ben, Gerevich Aladár születésének századik évfordulóján a hétszeres olimpiai bajnok kardvívó nevét vette fel.

Hidat képezett a régi magyar vívórendszer és az új olasz iskola között.

Szókimondó egyéniség volt, azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy pezsgést hozott a honi futballba.