Christian Abbiati

Christian Abbiati napjaink talán harmadik legjobb olasz kapusa Buffon és Toldo mögött, csak balszerencséjére éppen a Milanban véd a világbajnok szuperkapus, a brazil Dida is... Amúgy néha még klub kispadjáról is bekerül a válogatott keretébe, egyre elégedetlenebb is helyzetével - ám ha szárnyra is kapnak a pletykák távozásáról, végül mindig maradt a vörösöknél.

A Forma 1-es város közelében született fiú a Monzában kezdett el focizni, s a kis klubbal járta meg a 3. és 4. osztályok bugyrait. 18 éves koráig nem mutatkozott be a nagyok között, kölcsön is adták a nagyon-nagyon alsó osztályú Borgosesia Calcionak erősödni egy kicsikét. Visszatérte után - 19 évesen - már ő a kezdőkapus a második osztályba feljutott gárdában s a Milan egy év múlva le is igazolta a fiatal srácot - őt szánták a veterán, 34 éves Sebastiano Rossi utódjának. Egy legendás Milanba érkezett: rengeteg remek játékos, nagy eredmények nélkül: Bierhoff, Leonardo, N'Gotty, Helveg, Ba, Donadoni, Weah, Boban, Ayala, Ianuzzi, Ziege, Giuly Giunti, Morfeo...

Első évében viszont azonnal olasz bajnok lett, s javára szól, hogy félig kiszorította Rossit, ellenére, hogy Lehmannt is csak félig. Mindenesetre 18-szor kapott lehetőséget (az elsőt a Perugia ellen a német eltiltása és Rossi formahanyatlása miatt, s egy tizenegyes kivédésével debütált), s remek formája miatt bekerült az olasz U-21-es válogatottba is, mellyel 2000-ben Európa-bajnok lett Szlovákiában! Ő számított a vörösök alapkapusának, így Buffon sérülése után Zoff mester őt vitte ki az EURO2000-re harmadik számú kapusnak, azaz EB-ezüstérmesként térhetett haza nyáron. Ezek voltak legjobb napjai: ősszel részt vehetett a sydneyi olimpián (az egyébként végül csalódást okozó olasz csapattal), ahol övé volt az 1-es mez.

2001-ben már korántsem ment neki ilyen jól a játék, kikerült a kezdőből, s többször is arról lehetett hallani, hogy elhagyja a Milant - a következő szezonra viszont alaposan összeszedte magát, visszaverekedte magát a Milanba. Nyáron Trapattoni mester magával vitte a 2002-es VB-re, ahol Buffon és Toldo mögött a újfent harmadik számú kapusként ücsöröghetett a kispadon. Ám a torna után az óriás Dida kiszorította őt klubcsapatából, Abbiati egy év alatt mindössze három bajnoki meccsen kapott bizalmat Ancelottitól, s jelenleg sincs sok esélye hogy visszavegye egykori kezdőbeli helyét. Némi sikerélménnyel így is gazdagodhatott: egyrészt 2003-ban ő is BL-győztes lett, majd az összes Olasz Kupa-összecsapáson ő állhatott a háló előtt, s a döntőben is remekelve Coppa Italia-győztes lett.

Bár nagyon jó kapus, úgy látszik, Dida miatt megfeneklett pályafutása - talán jól tette volna ha idejében eligazol? Kérőben nincs is hiány: bejelentkezett érte a Manchester United (hét millió eurót ajánlottak fel érte!), a Palermo és az AS Roma is! 2005 nyara roppant fura volt számára: először némi meglepetésre kölcsönadták őt a Genoának, azonban a kikötővárosiak kizárása miatt kútba esett a transzfer. Buffon sérülése azonban óriási lehetőséghez juttatta Abbiatit: a szerencsétlenül járt kapus Kakával ütközött a hagyományos Berlusconi-Kupán, és a brazil ráadásul még véletlenül meg is taposta Buffont. A milánói klub vezetői feltehetően erős lelkiismeret-furdalást éreztek, mert noha a legnagyobb vetélytársról van szó, azonnal felajánlották a segítséget a 28-szoros bajnoknak s kölcsönadták egy esztendőre Abbiatit a zebráknak.