A Bajnokok Ligája jegyében futottunk neki a legújabb londoni csatának, hiszen a sorozatba igyekvő Arsenal az ennek lehetőségét biztosító harmadik helyének megtartásáért szerette volna legyőzni a Barcelona elleni visszavágóra tartalékoló Chelsea-t. A vendégeknek olyannyira a BL-elődöntő második felvonása lebegett a szemük előtt, hogy Roberto di Matteo átmeneti menedzser nem mentette át szerdai kezdőcsapatát, csupán a Petr Cech, Gary Cahill, John Terry védőtrió maradt meg belőle.
A Chelsea-től az Arsenalhoz |
Az Arsenaltól a Chelsea-hez 2006, Ashley Cole, 7.400.000 1983, John Hollins |
A mérkőzés élénk napsütésben, remek hangulatban és tempóban kezdődött, de az első helyzetre egészen az első negyedóra végéig kellett várnunk: ekkor Robin van Persie bombázott két lépésről a jobb oldali kapufára.
A hazaiak birtokolták többet a labdát, de kiegyenlített volt a mérkőzés, mert a „kékek” többnyire már a középpályán megszűrték támadásaikat, mint ahogyan az „ágyúsok” középső védelmi kettőse a vendégek beadásait.
Az első félidő közepére alábbhagyott a tempó, csökkent a színvonal, aztán a játékrész hajrájában kitört a parádé: előbb Laurent Koscielny fejelt a lécre Van Persie szabadrúgása után, majd az előbbi feladó püfölte a labdát nagy helyzetben a kapusba; a kettő között pedig Terry bólintott a kapu fölé hat méterről.
A fordulást követően a Chelsea magabiztos labdázgatással kezdett, és hiba nélkül verte vissza a hazaiak támadásai – pontosabban a hazaiak szórványos, nem túl lendületes és fantáziadús támadásait.
Van Persie látványosan formán kívül volt, sem közelről, sem távolról nem ment neki, és társaitól sem kapott értékelhető indításokat, helyette pedig egyszerűen senki sem tudta veszélyeztetni Cech kapuját. Az általános színvonalról csak annyit, hogy amikor elkezdődött a félidő derekán a csereberélgetés, megértően bólintottunk mindannyiszor, még az egyébként sérülése miatt a pályáról lekocogó Walcott is szürkén futballozott.
A hajrára fordulva is csak azért bolydult meg a stadion, mert beállt az Arsenal-szurkolók egyik közellensége, az egykori kedvenc, Ashley Cole. A vége előtt Van Persie még megzörgette az oldalhálót, majd túlcselezett egy helyzetet, és két védő is jelentkezett egy-egy fontos, zseniális becsúszással: Koscielny itt, az addig amúgy nem éppen acélos José Bosingwa ott.
Innentől már nem változott az állás – szoktuk írni zárásképpen, ha éppen más nem jut eszünkbe, és ezúttal is ült ez a szakállas közhely.
Egy pontot elcsent a Chelsea az Arsenaltól, így az „ágyúsokat” könnyedén beérheti két riválisuk közül a Tottenham vagy a Newcastle: eme duó ugyan hat ponttal van lemaradva, ám két mérkőzéssel kevesebbet játszott, mint az Arsene Wenger-alakulat.
35. FORDULÓ |
ARSENAL–CHELSEA 0–0 |