„Elfogadni nagyon nehéz, megmagyarázni viszont annál könnyebb a történteket – mondta a meglehetősen megviselt Wenger. – Naivan futballoztunk, nem volt összhang sem a védekezésünkben, sem a támadójátékunkban, ezért vertek meg minket ilyen alaposan. Semmiben sem emlékeztettünk igazi önmagunkra. Hogy miért? Úgy sejtem, mentális okok is meghúzódnak a háttérben."

A francia szakvezető „hatalmas egyéni hibákról" és „óriási csalódásról" beszélt, s az, hogy szokásával ellentétben ezúttal nem védte, hanem nyilvánosan ostorozta játékosait, angliai elemzők szerint a múlt ismétlődése kiváltotta frusztráció következménye. Az MU elleni 1–3 a Chelsea-től – ugyancsak hazai pályán – kapott novemberi leckével (0–3) párba állítva ugyanis azt sugallja: az „ágyúsok" hiába vívták meg veretlenül legutóbbi tíz bajnokijukat, valójában továbbra sem sorolhatók az aranyesélyesek közé. A közvélemény már-már elkönyvelte, hogy öt év után újra trófeát nyerhet a csapat (a 2005-ös FA-kupa óta nem került nagy serleg a vitrinbe) – ezt figyelembe véve a vasárnapi eredmény, a taktikai fegyelmezetlenségek sora másnapos ébredésként is felfogható.

„Ma ők voltak a jobbak – folytatta az MU-t más alkalmakkor nem szívesen dicsérő, a legutóbbi párharc után például „antifutballal" megbélyegző Wenger. – Egy pillanatig sem tudtuk a valós tudásunkat nyújtani, márpedig nagy meccseket nyerni így nem lehet. A pálya minden területén rengeteg szabad területet hagytunk nekik. Játékosaim elsősorban azért lehetnek letörve, mert pontosan tudják, ennél sokkal többre képesek. Két gólt is úgy kaptunk, hogy előtte mi rúgtunk szögletet."

Sir Alex Ferguson, a United menedzsere nem látta ennyire sötéten az Arsenal teljesítményét, ő a maga részéről biztos abban, hogy a londoniak nem estek ki a bajnoki aranyért vívott küzdelemből – s például vasárnap borsot törnek a csapatát pillanatnyilag egy ponttal megelőző Chelsea orra alá. „Mert nyilvánvalóan szükségünk van arra, hogy a Chelsea pontokat veszítsen" – utalt Ferguson az éleződő bajnoki versengésre.

Szakírók szerint a United felülkerekedésének egyik fő oka, hogy miközben Wayne Rooney szinte minden megmozdulása veszélyt hozott a hazai védelemre, addig Andrej Arsavin, az Arsenal „fantáziafelelőse" többnyire már a United rendkívül agresszív, tapasztalt középpályás során fennakadt. S persze – amint azt a látottakkal roppant elégedett Sir Alex hangsúlyozta – a „vörösök" mentálisan is rendben voltak.

„Az idénynek ebben a szakaszában mindig jól jön az új lendület, márpedig a City elleni múlt szerdai Ligakupa-továbbjutás igencsak feldobott bennünket. Az Arsenallal szemben mindenki érzékelhette ezt, látván játékosaim harckészségét, okos passzjátékát, a kialakított sok helyzetet. Ami pedig az ellentámadásainkat illeti, idegenben mindig hatékony a kontrajátékunk, még egy olyan veszélyes csapat ellen is jól alkalmazzuk, mint az Arsenal, amely ezúttal is mutatott szép megoldásokat a tizenhatosunk táján."

Ferguson két játékost külön is kiemelt: az egyik Nani, aki szerinte az Old Traffordon eddig eltöltött két és fél esztendeje során ezekben a hetekben futballozik a legjobban és a legérettebben, a másik pedig természetesen Wayne Rooney, „ama ritka kivételek egyike, akiket a futballal megkeresett temérdek pénz egyáltalán nem változtatott meg". A csatára emberi tulajdonságait méltató Ferguson szerint Rooney mostanában „kifejezetten boldog", amiben szerepet játszik az is, hogy David Gill ügyvezető igazgató egyértelművé tette: mégoly jelentős pénzügyi gondok esetén sem jöhet szóba az eladása.

„Nagyszerű a Premier League-ben futballozni, büszke vagyok rá, hogy itt szerezhettem száz gólt. S remélem, ezzel még koránt sincs vége" – mondta a 100. Premier League-találatát az Arsenal ellen ünneplő támadó.