Vízilabda: szobrot avattak a kétszeres olimpiai bajnok emlékére

Újpest Önkormányzata nevében Wintermantel Zsolt polgármester, a Halassy család nevében az olimpikon dédunokái, majd Csóti György, Magyarország Köztársasági Elnökének Külpolitikai Tanácsadója koszorúzta meg az emlékművet. Halassy Olivér mellszobránál a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja nevében Dömötör Zoltán elnök és Steinmetz Barnabás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Magyar Olimpiai Akadémia nevében Győr Béla tanácstag, a Magyar Vízilabda-szövetség részéről Dombi Iván és Babarczi Roland, a Fidesz Újpesti Szervezete nevében Rádi Attila, az Újpesti Városvédő Egyesület nevében Dr. Kovács Ivánné és Iványi János helyezte el a kegyelet koszorúit.

Az ünnepség megható jelenete volt, amikor a 96 éves Enyedi Gyula bácsi, Halassy Olivér egykori csapattársa is megkoszorúzta néhai barátja szobrát. Halassy Olivér 1909. július 31-én született Újpesten, az UTE úszója és vízilabdázója volt. Az egészséges sportolókkal együtt versenyzett és ért el kitűnő eredményeket annak ellenére, hogy 8 éves korában villamosbalesetben lábszárközéptől elveszítette bal lábát.

1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi, 1938-ban a londoni Európa-bajnokságot nyerte meg a magyar vízilabdacsapattal. 1928-ban az amszterdami olimpián ezüst-, 1932-ben a Los Angeles-i és 1936-ban a berlini olimpián aranyérmet szerzett a válogatottal.

Úszóként is kiváló eredményei voltak. 1926 és 1938 között 400, 800 és 1500 méteres gyorsúszásban, valamint 4x200 méteres gyorsváltóban ért el kitűnő helyezéseket. Az 1927-es Európa-bajnokságon ötödik volt 1500 méter gyorson. Ugyanezen a távon 1931-ben Párizsban Európa-bajnok lett. Egyéniben tizenegy, csapatban 9 alkalommal nyert folyamúszásban országos bajnokságot.

Az UTE sportolójaként nyolcszoros úszó és 91-szeres vízilabda válogatott volt. Összesen 36 bajnoki címet nyert, és 12-szer javított országos csúcsot.

1946-ban szovjet katonák által elkövetett rablótámadás során vesztette életét – másodmagával mészárolták le négy autógumiért. Több mint ötezer ember kísérte utolsó útjára a Megyeri temetőben. Csendes tüntetés volt ez a hatalommal szemben, hiszen akkor nem lehetett felkutatni a gyilkosokat, sőt, beszélni sem volt szabad a gaztettről. Sírjánál maga Hajós Alfréd emlékezett meg a kitűnő sportemberről.