Kifújt a sztrájk, azaz fújhatnak

A függetlenségüket féltő, az eljárás módja miatt magukat sértve érző bírók sztrájkba kezdtek, és megfogalmazták követelésüket, így például azt, hogy legyen képviseletük az MVLSZ elnökségben. A szövetség azonban következetesen kemény maradt, a bírói összefogás pedig szép lassan meggyengült. Előbb hatan váltak ki a huszonkettekből, majd augusztus közepén - miután kezdeményezéseik ellenére az MVLSZ nem kívánt tárgyalni - a maradék 16 játékvezető is feladta a harcot. Igaz, két részletben, ugyanis előbb öten döntöttek úgy, hogy inkább vezetnének, majd az állhatatos tizenegyek látták be: az általuk remélt módon nincs értelme küzdelmüknek. A már a vége felé járó férfi MK-küzdelmekben a sztrájkot első alkalommal befejező hat bíró működhetett közre, míg a csatabárdot második részletben elásó öt kolléga az utánpótlás-bajnokság küzdelmeiben kapott feladatot. A megmaradó 11 játékvezető (köztük Kiszelly Gábor, aki a női olimpiai finálét és júliusban a férfiak vb-bronzmérkőzését vezette) egyelőre hoppon maradt. Székely Balázs ezt oly’ módon is érezhette, hogy hiába küldték a LEN-kupa rijekai selejtezőjére, a feladatot végül Madarasi Attila kapta meg…

A versenyszabályzatot április végén megváltoztatták, az OB I-es bírói keretre vonatkozó pontja mindazoknak lehetővé teszi a munkát, akiknek játékvezetői vizsgájuk van - így aztán valamennyi hazai találkozóra jut sípos ember, ám közöttük sokan rutintalanok vagy kiestek a gyakorlatból. Az MVLSZ egyébként az eddigiektől eltérő módon szabályozná a játékvezetők, ellenőrök és versenybírók jogállását, valamennyiüket egy testületbe (JVET) tömörítené. De hogy a még levegőben lógó 11 bíró sorsa miként alakul (vezetnek-e egyáltalán az OB I-ben), az a szeptember 29-i elnökségi ülés előtt nem derül ki.