Nagy jövés-menés mindenütt - írtuk az október 23-án rajtoló férfi vízilabda-bajnokság nyitánya előtt a csapatok adatait tartalmazó összeállításunk címeként. Beharangozónkban megemlítettük, hogy csak a bajnok Domino-BHSE és az OSC-British Knights háza táján telt nyugalomban a nyár, azaz csak kis mértékben változott a keret az előző idényhez képest. Az egyébként jelentős átalakulások ismeretében a megkérdezettek válasza közös nevezőként volt értékelhető, hiszen mindenki azt vallotta, hogy a Honvéd kiemelkedik majd a mezőnyből, utána következett a nyolc BVSC-játékossal, valamint Weszelovszky Lászlóval, Kiss Csabával, Matajsz Márkkal és Gerendás György edzővel erősítő Brendon-ZF-Eger, amelyet minimális (előre jósolható) előnnyel tettek a több sztárját vesztő TEVA-VasasPlaket elé. Aztán gyakran hangzott el, hogy a négy közé jutásért izgalmas versenyt vív majd a medencében a bizonytalan nyarat maga mögött tudó, végül szűk kerettel induló Betonút-FTC, valamint az UTE-VB Leasing és a Szeged-Beton VE, de el-elhangzott a Szentes neve is, mint az előbb említetteknek kellemetlen meglepetést okozni tudó alakulat. Nos, rápillantva a tabellára, minden a várakozásoknak megfelelően történt. Az első három helyet a Honvéd, az Eger és a Vasas foglalja el, majd a Fradi, a Szeged, az Újpest és a Szentes következik. Érdekesség, hogy a nagy fölénnyel uralkodó trió tagjai körbeverték egymást: a 2. fordulóban az angyalföldiek nyerni tudtak a Kőér utcában, mindjárt másnap, a 3. játéknapon a piros-kékek elvéreztek Egerben, a Domino pedig a hevesiek ellen szerezte meg a két pontot a 6. fordulóban. A gólkülönbség egyértelműen a rendkívül hatékony támadójátékot nyújtó címvédőt hozza ki elsőként a holtversenyben, mindjárt hozzátéve, hogy az alapszakasz végén az egymás elleni eredmények döntenek azonos pontszám esetén. (Ez utóbbi olvasatban is a Honvéd vezetne.) A három nagyot tisztes távolból figyelő hármasban a Fradi jól bírta a gyűrődést, rövid kispaddal papírforma-vereségeket szenvedett (kivétel a Szeged elleni hazai derbi), és megfogta idegenben az UTE-t. A csongrádiak csak magukat okolhatják, hogy nem tartanak előbbre, ugyanis hiába ütötték ki az Újpestet (9-4), hiába loptak pontokat a Népligetben, a Szentestől alapos leckét kaptak, ráadásul egy pontot Szolnokon is hagytak. Az UTE leginkább a szegedi fiaskó mértékét és az FTC elleni hazai kudarcot szégyellheti, de a nagyok megszorítása sem sikerült Petrovics Mátyás együttesének.
Pillanatkép a Honvéd–Eger rangadóról: Fodor Rajmund figyeli a megjátszható dominós játékostársat, Nyéki Balázs pedig igyekszik megakadá-lyozni olimpiai bajnokunkat a pontos végrehajtásban (Fotó: Mirkó István)
Ami az alsó régiót illeti, a szerény lehetőségekkel bíró Szolnok csak dicsérhető a táv felénél elfoglalt nyolcadik helyéért, míg a BVSC csak a 7. fordulóban örülhetett először győzelemnek. A Szőnyi útiaknak általában jobban szokott sikerülni a tavasz, kérdés, a végül összegyűjtött három sikerhez még hányat tud hozzátenni az alapszakasz január 12-én az Domino-OSC találkozóval rajtoló második felében. Az utolsó múlt évi fordulóban akadt még egy érdekes kérdés: egy vagy két csapat kénytelen-e sikerélmény nélkül letudni a bajnoki idény első felét. Nos, a két nyeretlen csatáját az újonc Neptun nyerte meg az előző szezonhoz képest szerényebb produkciót nyújtó Ybl ellen. Unatkozni pedig továbbra sem fogunk, hiszen az első három helyezett versenyfutása és az alapszakasz negyedik helyéért hajtó trió (a Szentessel kiegészülve esetleg kvartett?) küzdelme minderre nem ad alkalmat.
A 10-11. forduló jubilánsai 350. ob I-es mérkőzés: Tóth László (Szeged-Beton VE). 325: Vári Attila (Domino-BHSE). 300: Hesz Máté (TEVA-VasasPlaket). 250: Ofner Dániel (OSC-British Knights), Varjas Attila (BVSC). 150: Seress Tibor (Brendon-ZF-Eger). 100: Ludányi Kadosa (Neptun VSC), Tory Zoltán (OSC-British Knights). 75: Vígh Róbert (Lerand-Szentesi VK). 50: Max Mátyás (Neptun VSC)