Lakner Gábor Mészáros János, a karateszövetség elnöke februárban megtartott évértékelő – egyben évnyitó – beszédében úgy fogalmazott, a következő négy évben megalapozhatják a küzdősport jövőjét, ha sikerül jól kihasználni az olimpiai részvétel adta lehetőségeket. Mint ismeretes, tavaly augusztusban döntött úgy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy a sportág a 2020-as tokiói játékok programjába kerül. Nos, az elnök szavai óta eltelt szűk két hónap azt mutatja, jól haladnak az alapozással.

A Budapesti Honvéd legfiatalabb karatékái  •  Forrás: Honvéd-Takara Karate Sportegyesület

Az MTK Budapest, az Újpest, a Vasas és a BVSC-Zugló után két újabb nagy múltú fővárosi egyesület is fantáziát látott a sportágban, így már a Budapesti Honvéd és a KSI SE is működtet karateszakosztályt. Mindkét klub már meglévő és eredményesen működő műhelyt vont szárnyai alá, a piros-fehérek a Takara Karate SE-ben, a kék-sárgák pedig az Arashi Karate SC-ben leltek partnerre.

„Komoly kitörési pont a sportágnak, hogy ilyen komoly klubok is úgy látták, érdemes a hónuk alá venni a karatét. Az elmúlt évtizedekben mindegyikük bebizonyította, hogy komoly szakmai munka folyik náluk, és akár olimpiai bajnokokat is nevelnek – mondja Tahon Róbert, a szövetség főtitkára. – Mi természetesen támogatjuk a szakosztályok létrejöttét, és kiálltunk amellett, hogy a szerepet vállaló szakemberek képesek minőségi munkát végezni.”

A szövetség a vidéki városokról sem feledkezik meg, állami segítséggel öt regionális központot hoz létre. Miskolc, Debrecen, Dunaújváros, Zalaegerszeg és Kecskemét egyaránt komoly szerepet tölthet be a sportágfejlesztésben.

„Három kritériumnak kell megfelelnie, hogy a szakosztály csatlakozzon hozzánk. A jövőbe mutató sportszakmai és a fenntartható működést biztosító gazdasági terv mellett arra is figyelünk, hogy a szövetséggel jó viszonyt ápoljon a műhely. A karatéban minden feltétel adott volt – mondja az új szakosztályról Gergely István, a Budapesti Honvéd vízilabdázóként kétszeres ötkarikás bajnok ügyvezetője. – Az elsődleges célunk a nevelés, nem pedig az, hogy mindenáron olimpiai győzteseket faragjunk a fiatalokból, de amennyiben a szakmai munka a felvázoltaknak megfelelően folyik, abból a válogatott is profitál.”

„Szerencsés találkozás volt a miénk, hiszen miközben éppen a profilunk bővítését terveztük, a szövetség elnöke a figyelmünkbe ajánlotta a karatét. Populáris sportág, ráadásul szerepel az olimpiai programjában, így nem gondolkodtunk sokat – veszi át a szót Zsoldos Péter, a KSI SE elnöke. – A partnerünk már felnevelt olyan versenyzőket, akik korosztályos világversenyeken dobogóra állhattak, és az is pozitívum, hogy Zuglóban, tőlünk nem messze működik. Mi is az utánpótlás-nevelést tartjuk a fő feladatunknak, de biztos vagyok benne, hogy Szinák Attila vezetésével a karatékák olyan eredményeket érnek el, amelyek méltók a KSI hagyományaihoz.”

A karate mindig is jelentős tömegbázissal büszkélkedhetett, de az élsport irányába kevesen mozdultak el azok közül, akik életmódszerűen űzték. Ebben jelenthet nagy változást az olimpiai jelenlét, hiszen mindenki láthatja: fel lehet érni a csúcsra.

„A célunk egyértelmű: szeretnénk a sikeres magyar olimpiai sportágak családjába tartozni. Még ha a legnagyobbak, mint például a kajak-kenu szintjét nem is közelíthetjük meg egyhamar, a következő lépcsőfok az elmúlt évek eredményei alapján nekünk is elérhető” – bizakodik Tahon Róbert főtitkár.

Utánpótlássport - 62 sportág egy helyen az utanpotlassport.hu-n
További hírekért kattintson ide!