Labdarúgás: még érnie kell a „fiatalszabálynak”

Majer Dániel Második évadának végéhez közeledik a Magyar Labdarúgó Szövetség 21 éven aluli játékosok szerepeltetését ösztönző ajánlása. A köznyelvben csak „fiatalszabályként” emlegetett direktívával az említett korhatár alá eső labdarúgók pályára küldését jutalmazza a szövetség, a jelek szerint eredményesen. Az eddigi időszak tapasztalatairól NB I-es edzőket kérdeztünk.Majer Dániel Második évadának végéhez közeledik a Magyar Labdarúgó Szövetség 21 éven aluli játékosok szerepeltetését ösztönző ajánlása. A köznyelvben csak „fiatalszabályként” emlegetett direktívával az említett korhatár alá eső labdarúgók pályára küldését jutalmazza a szövetség, a jelek szerint eredményesen. Az eddigi időszak tapasztalatairól NB I-es edzőket kérdeztünk.

Míg az ajánlás bevezetésének első évadában lényegesen nagy különbség mutatkozott a fiatalok játékperceiben az előző idényhez képest, az első és a második év között nem találunk szembeötlő eltérést. Ez azonban nem is baj, hiszen azt jelenti, hogy a klubok többsége továbbra is előszeretettel küldi pályára az U21-es korosztályba tartozó játékosait.

Rácz Barnabás (fekete-fehérben jobbra) a Haladás alapemberévé nőtte ki magát az MLSZ ajánlásának is köszönhetően  •  Forrás: Frisss.hu

„Nagy segítség ez nekik, mivel több lehetőséghez jutottak az elmúlt két idényben, mint amennyit egyébként kaptak volna, valamint egyfajta védettséget is élveztek az idősebb játékosokkal szemben” – mondja Mészöly Géza, a Haladás vezetőedzője. Ami a fiatalokat illeti, a szombathelyiek rendre az élen zárják az NB I-es fordulók létszámversenyét, mert sok 1996. január elseje után született játékost szerepeltetnek, ráadásul ők relatíve hosszú időt töltenek a pályán. „Szerencsére az Illés Akadémián szép számban nevelkednek az élvonalra is alkalmas srácok, akiket igyekszünk beépíteni a keretbe. A következő évadban is legalább öt-hat fiatallal tervezünk.”

Mészöly a Haladás vezetőségével közösen kijelölt irányvonalat követi, azaz minél több fiatal pályára küldésére törekszik. „Ezeknek a játékosoknak a szerepeltetése komoly anyagi bevételt jelent a klubnak, nekem ezt is figyelembe kell vennem, ugyanakkor közvetlenül senki nem szól bele a keret összeállításába. Mindig a lehető legerősebb csapattal állunk ki; az, hogy abban ennyi fiatal szerepel, csak az ő teljesítményüket dicséri.”

A védettség ugyanakkor nem tart örökké, a korhatár évről évre történő változtatásával a legidősebbek mindig kiesnek az ajánlásból, és többé már nem kap utánuk pluszbevételt a klub. „Nekik a nyáron bizonyítaniuk kell, hogy az MLSZ ajánlása nélkül is meg tudnak ragadni az NB I-ben. Néhányuknak már a szezon során sikerült ezt megtennie – most elsőként Rácz Barnabás neve ugrik be –, de a többségüknek azért harcolni kell majd a stabil helyéért.”

Nincs ez másképp az utánpótlás-nevelést mindig is kiemelten kezelő, az ország első labdarúgó-akadémiáját létrehozó MTK Budapestnél sem. A különbség mindössze annyi, hogy a kék-fehérek kizárólag a teljesítményt veszik figyelembe a csapatba kerüléskor. „Az MTK a klub filozófiájából adódóan mindig is épített a fiatalokra, ezért a mi hozzáállásunkon semmit sem változtatott az MLSZ ajánlása. A játékosaink formaingadozás miatt bármikor kimaradhatnak, az értük járó juttatásokat pedig bónuszként fogjuk fel” – vázolja az MTK megközelítését az együttes trénere, egyben a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia vezetője, Tamási Zsolt.

A tabella alsó felében helyet foglaló együttes első csapatának keretében jelenleg hat fiatal esik a szövetség szabályának hatálya alá, tehát nem csak egy-két U21-es játékosra összpontosít a klub, hasonlóan a szombathelyiekhez. „A saját bőrömön tapasztaltam, hiszen én is tizennyolc évesen mutatkoztam be a Vasasban, hogy ebben a korban még nagyobb a hullámzás a futballisták teljesítményében. Ezért előfordul, hogy valaki játszik néhány meccset, majd egy-két találkozóról kimarad, és más kerül a helyére. Így egyiküknek sem száll a fejébe a dicsőség, mert folyamatosan rotációban mozognak, és meg akarják mutatni, hogy jobbak, mint az éppen a posztjukon játszó másik fiatal.”

De nem csak a Haladás és az MTK adja meg a lehetőséget az utánpótlásból érkező, feltörekvő labdarúgóknak. A kizárólag magyar játékost a soraiban tudó Paksnál is hisznek az MLSZ „fiatalszabályában”. „Természetesnek vesszük, hogy szem előtt tartjuk az ajánlást, igyekszünk megfelelni neki, és klubunk filozófiáját, érdekeit, céljait, valamint az itt folyó szakmai munkát összeegyeztetjük vele” – foglalta össze a klub hozzáállását Csertői Aurél, a Duna-partiak vezetőedzője.

A fiatalok játékperceinek alapján összeállított listát Gazdag Dániel (21) révén vezető Budapest Honvéd tulajdonosa, George F. Hemingway a magyar futballisták előretörésének szempontjából is hasznosnak tartja a szövetség direktíváját. „Az ajánlás támogatható és hasznosnak mondható, a magyar labdarúgás fejlődését szolgálja. Ezen túl úgy látjuk, a fiatalok szerepeltetése a magyar játékosok dominanciáját is elősegíti, nem utolsósorban pedig anyagilag is fontos azoknak a kluboknak, amelyeknél nincs túl sok szponzor.” A kispestiek első ember hozzáteszi: nem hiszi, hogy a minél jobb nemzetközi szereplés érdekében a keretet fiatalok helyett légiósokkal feltöltő klubok jól gondolkoznak, hiszen a nemzetközi porondon jó teljesítményre képes külföldieket nem tudják megfizetni.

Murka Benedek (19) győztes gólt lőtt a Videoton ellen a Vasasban  •  Fotó: Marjai János/MTI

Ezt az utat követő klubból is akad néhány. A Videoton és a Ferencváros például a bajnoki cím megszerzését tartja az elsődleges feladatnak, ezért ezekben a csapatokban ritkán szorítanak helyet a fiataloknak. A fehérvári együttesben egyedül Sejben Viktor (20) lépett pályára U21-esként a szezonban, és töltött el – a hosszabbítást nem számolva – nyolc (!) percet a gyepen. A zöld-fehérek esetében valamivel jobb a helyzet, de Csernik Kornél (18) 162 perce is messze elmarad az élmezőny tagjainak kétezernél is több játékpercétől. „Az NB I-es edzők eredménykényszer alatt dolgoznak, ezért nem volt jellemző korábban sem, hogy bátran mélyvízbe dobják a fiatalokat, ahogyan teszik azt például Horvátországban, vagy Szerbiában” – mondja Tamási.

Az eddig még nem említett klubok között is találunk a fiatalokra nagy mértékben építő egyesületeket, elég csak az ily módon jókora extra bevételhez jutó, ennek tetejébe még eredményesen is szereplő Vasast példaként felhozni. Az angyalföldiek magyar válogatott középpályása, Vida Máté (20) mellett Szivacski Donátnak (20), Murka Benedeknek (19) és Kleisz Márknak (18) is rendszeres játéklehetőséget nyújtanak. Ők pedig meg is hálálják a bizalmat, az április 8-án rendezett Videoton elleni bajnokin például utóbbi kettő összjátéka eredményezte a győztes gólt a Vasasnak.

Michael Oenning, az angyalföldiek német vezetőedzője a magyar futball szempontjából hasznosnak tartja a szövetség ajánlását, de, akárcsak magyar kollégái, ő is kiemeli: a fiataloknak teljesítményükkel kell kiérdemelni a pályára lépést.„Az anyagi ösztönzés segít, de nem erre építünk. Klubfilozófiánk egyik központi eleme a fiatal magyar játékosok beépítése a keretbe, akiknél még természetesek a teljesítménybeli kilengések. Bízunk benne, hogy akiket pályára küldünk, megbírkóznak a rájuk rótt feladattal és tanulnak a hibákból. A fiatalok esetében a legfontosabb, hogy érezzék a bizalmat, lássák: érdemes odatenni magukat az edzésen, illetve pontosan tisztában legyenek azzal, mit várnak el tőlük a pályán”– fejti ki álláspontját a német mester.

Az MLSZ ajánlásáról tehát kijelenthető, hogy már az első évében jelentősen növelte a fiatalok játékperceit az élvonalban, azok a klubok pedig, amelyek a kezdetektől építettek a 21 éven aluliakra, továbbra is előszeretettel játszatják őket. Ahhoz azonban, hogy egyértelműen látni lehessen a „fiatalszabály” pozitív hatásait, Mészöly Géza és Tamási Zsolt szerint is kettőnél több évre van szükség. Ezután derül csak ki ugyanis, hogy valóban tudtak-e élni a lehetőséggel az ajánlásnak köszönhetően játszó fiatalok.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.