Cseh László: Muszáj lemérni, hol is tartok

– Jónak tűnik, tényleg jónak, de nem merek jósolgatni – válaszolta Cseh László a formáját firtató kérdésre.

– A hétvégén kezdi meg sorozatát, tíz nap alatt három nemzetközi versenyen indul. Utána már bátrabb lesz?
– Bizakodó vagyok, a három verseny után saját magamtól szeretnék jó visszajelzéseket kapni, ha nem úgy lesz, csalódott leszek.

– Nem számít ilyenkor az sem, ha az edzőjétől vagy éppen a szövetségi kapitánytól dicséretet kap?
– Dehogynem számít, ám ilyenkor elsősorban a saját érzéseimre vagyok kíváncsi. Kicsit azért rákészülünk a versenyekre, mégiscsak háromról van szó…

–…és nem is akármilyenekről! A Mare Nostrum-sorozat mindig színvonalas szokott lenni.
– Pontosan erről van szó. Úgyhogy ezúttal leginkább a fő számaimban indulok, mert muszáj lemérni, hol is tartok. Mivel ezek kétnapos viadalok, a kétszáz pillangót inkább kihagyom,
a két vegyesen próbálok meg minél jobb eredményt elérni.

– Hogy egy adott versenyen, adott számban éppen mi lesz az elérendő cél, azt már tudja? Vagy csak az úszása előtt beszéli meg az edzőjével, Turi Györggyel?
– Csak ott, a helyszínen dől el a cél. Akkor úgyis megbeszéljük, mi várhat rám az adott futamban, s annak tükrében szoktuk azt is megvitatni, mit kell majd tennem a medencében.

– Ha hazajön ilyen vagy olyan időeredménnyel a tarsolyában, remélhetőleg elégedetten, marad még elég idő a július végi világbajnokságig valamire?
– Hogyne maradna! A csúcsformát a világbajnokságra időzítjük, az alapokat már megszereztük hozzá a felkészülés során. Mindez azt is jelenti, hogy a hátralévő hetekben az állóképességet már kevésbé lehet fejleszteni, annál többet kell foglalkozni a forma csiszolásával. A finomhangolás mindig az utolsó hetek, napok legfontosabb feladata.