Fotó: Imago (archív)
Bár tizenhárom év telt el azóta, Stefan Edberg még majdnem olyan jó kondiban van, mint volt 1996-ban
Fotó: Imago (archív)
Bár tizenhárom év telt el azóta, Stefan Edberg még majdnem olyan jó kondiban van, mint volt 1996-ban
Meglehetősen érdekes ötlete támadt Mats Wilandernek, a svéd Davis-kupa-válogatott szövetségi kapitányának: a korábbi nagyszerű teniszező szeretné egy meccs erejéig visszahívni kortársát, Stefan Edberget az együttesbe.
Svédország márciusban hazai pályán, Malmőben fogadja Izrael legjobbjait, és a hazaiak a sérülések miatt némileg gondban vannak. (A két gárda tavaly is megmérkőzött egymással, akkor az első fordulóban rendezett találkozón a Thomas Johansson, Björkman, Aspelin, Lindstedt összeállítású svéd kvartett Izraelben nyert 3:2-re.)
„Még ma is jobb a legtöbb jelenleg hadra fogható svéd játékosnál, főleg gyors talajon. A rendelkezésre állók közül csak Robin Söderlinget mondanám erősebbnek nála. Az biztos, hogy ezen a borításon az izraeliek második számú embere semmire sem menne vele” – dicsérte a 44 éves Wilander egy évvel fiatalabb honfitársát az Aftonbladet című napilap hasábjain.
Edberg, bár kategorikusan nem zárkózott el a felkéréstől, meglehetősen hűvösen nyilatkozott.
„Nagyon, nagyon valószínűtlen” – mondta tömören a visszatérésről az őt faggató újságírónak, a Sydsvenskan munkatársának, majd szerényen hozzátette: lehet, hogy vannak, akiknek inkább ott lenne a helyük a csapatban.
Az mindenestre biztos, hogy a korábbi világelső, és egyesben hatszoros Grand Slam-győztes Edberg kondijával nem lenne gond, hiszen a mai napig rendszeresen pályára lép a szenior teniszversenyeken, és versenyszerűen fallabdázik is Svédországban.
Érdekesség, hogy 2008 szeptemberében csatlakozott a Black Rock Tour Champions Tour mezőnyéhez, és szeptemberben meg is nyerte a párizsi salakpályás viadalt, azaz azon a borításon aratott sikert, amelyen aktív versenyzőként soha nem sikerült neki Grand Slam-tornát nyerni (1989-ben döntős volt a Roland Garroson, de az akkor 17 éves Michael Chang ötszettes csatában legyőzte őt).
Az 1996-ban visszavonult svéd kiválóság egyébként négyszeres Davis-kupa-győztesnek vallhatja magát (1984, 1985, 1987 és 1994), de a sorozatban összesen hét döntőn lépett pályára, amivel mindmáig csúcstartó hazájában.
„Ha felhív, és azt mondja, hogy érdekli a lehetőség, akkor annak nagyon, de nagyon fogok örülni” – mondta lelkesen Wilander.
Mi pedig csak csatlakozni tudunk a szintén korábbi világelső legendához: mi is igazán örülnénk neki!