Az eddigi győztesek:
Egyesült Államok 31
Ausztrália 28
Nagy-Britannia 9
Franciaország 9
Svédország 7
Németország 3
Spanyolország 2
Csehszlovákia 1
Olaszország 1
Oroszország 1
A legutóbbi tíz döntőről dióhéjban
1994: Oroszország-Svédország 1-4
Az első két egyes, majd a szombati páros is ötszettes csatát hozott, és miután mind a három partit a Stefan Edbergre és Magnus Larssonra épülő vendégek nyerték meg, a finálé is eldőlt szombatra. Érdekesség, hogy az első napon Alekszandr Volkov és Jevgenyij Kafelnyikov is 0:2-es szettállásról egyenlített, hogy aztán az ötödikben alulmaradjon.
1995: Oroszország-Egyesült Államok 2-3
Pete Sampras emlékezetes alakításával kezdődött: az első meccsen drámai ütközetben, öt játszmában múlta felül Andrej Csesznokovot, a legendás amerikait úgy kellett lecipelni a salakról. Ehhez képest ő volt az, aki eldöntötte a finálé sorsát, mert Todd Martin oldalán megnyerte a párost, az első vasárnapi egyesben meg három szettben elintézte Kafelnyikovot.
1996: Svédország-Franciaország 2-3
Tizenegy évet kellett várni arra, hogy a DK-döntő ismét a legutolsó, ötödik mérkőzésen dőljön el. Thomas Enqvist 0:2-ről fordított Cédric Pioline ellen, 2:2-re alakítva a párharc állását, majd következett Nicklas Kulti és Arnaud Boetsch - végül utóbbi győzött, stílszerűen öt gyilkos játszmában, 7:6, 2:6, 4:6, 7:6, 10:8-ra.
1997: Svédország-Egyesült Államok 5-0
Sampras pénteken megsérült nagy mumusa, Larsson ellen, és ez rá is nyomta a bélyegét az amerikaiak szereplésére, mákszemnyi esélyük sem volt a göteborgi döntőben. A Davis-kupában tíz év után fordult elő ismét, hogy 5-0-val végződjön a finálé, ezt megelőzően az indiaiak kaptak ekkora verést - éppen a svédektől.
1998: Olaszország-Svédország 1-4
Ne szépítsük, az elmúlt évtized egyik legsilányabb befejezése volt, a nagy meglepetésre döntőbe jutó olaszok csak az utolsó, már tét nélküli mérkőzést tudták megnyerni, Diego Nargiso révén. Ilyen könnyed címvédésre talán még maguk a svédek sem számítottak.
1999: Franciaország-Ausztrália 2-3
Hiába "lassították le" a franciák a nizzai salakot, a nehézbombázó Mark Philippoussis, illetve a Todd Woodbridge, Mark Woodforde kettős megnyerte az ausztráloknak a Davis-kupát. Rájuk is fért, elvégre a sportág egyik nagyhatalma ezt megelőzően 1986-ban hódította el a puncsostálat.
2000: Spanyolország-Ausztrália 3-1
Megszületett az első és ez ideig egyetlen spanyol Davis-kupa-siker! Lleyton Hewitt az első meccsen őrületes küzdelemben, öt szettben legyőzte Albert Costát, a folytatásban viszont csak a spanyolok nyertek mérkőzést, Juan Carlos Ferrero kettőt is. Vasárnap ő verte meg Hewittot, kialakítva a 3-1-es végeredményt.
2001: Ausztrália-Franciaország 2-3
Az utóbbi évek talán legnagyobb meglepetése történt Melbourne-ben: a toronymagas esélyes ausztrálok odahaza - ráadásul füvön! - kaptak ki a franciáktól, akik egyszersmind rendezték a nizzai számlát. Nicolas Escudé napjai voltak ezek, hiszen az első meccsen legyőzte Hewittot, a sorsdöntő ötödik derbin meg Wayne Arthurst.
2002: Franciaország-Oroszország 2-3
Világelsőség, Grand Slam-trófeák, olimpiai aranyérem és immár Davis-kupa-diadal - teljessé vált Kafelnyikov "gyűjteménye", bár az is igaz, hogy a sokáig emlékezetes párizsi döntőben neki csak mellékszerep jutott. Marat Szafin két meccset nyert meg, hogy aztán a mindent eldöntő ötödiken az akkor még nem túl ismert Mihail Juzsnij 0:2-ről és brékhátrányból győzzön Paul-Henri Mathieu ellen; az oroszok először nyerték meg a Davis-kupát.
2003: Ausztrália-Spanyolország 3-1
Füves borítás ide vagy oda, rendkívül nehezen született meg az előzetesen könynyen megszerezhetőnek vélt ausztrál diadal. Carlos Moyá például legyőzte Philippoussist, Ferrero pedig mindkét egyesét öt szettben veszítette el, Hewitt, illetve Philippoussis ellen.