Szuperóriás-tehetség – az EYOF-győztes Bányai Attila a legjobb alpesi sízők közé juthat
Az alpesi sízésre tette fel az életét Bányai Attila, aki január végén az európai ifjúsági olimpiai fesztiválon aratott, sporttörténelmi bravúrgyőzelmével jelezte, hogy megérett a nagy feladatokra.
![]() |
Az alpesi síző Bányai Attilának fekszenek a gyors számok, nem fél a sebességtől (Fotó: MOB-Média) |
Az idei európai ifjúsági olimpiai fesztivál (EYOF) férfi szuper óriás-műlesiklásában a magyar Bányai Attila nyerte meg az aranyérmet, ami olyan különleges teljesítmény és nagy bravúr, hogy elsőre az ember el sem akarja hinni. Ismerve legalábbis Magyarország természeti adottságait és a világ legnagyobb sínemzeteinek szinte korlátlan lehetőségeit emberanyagban, edzéslehetőségben és szaktudásban, a józan észre hallgatva magyar síző még korosztályos szinten sem lehetne potenciális vetélytársa egyetlen „hegyi menőnek” sem.
Ehhez képes mit láttunk? Az EYOF-on Ausztria, Olaszország, Franciaország, Svájc és Szlovénia mellett Magyarország nyert csak aranyérmet alpesi síben, férfi szuper-G-ben pedig osztrák és norvég ellenfele fogta közre két oldalról a 17 éves magyar győztest a dobogón. Még egyszer hangsúlyozzuk, szuper óriás-műlesiklásban, vagyis egy gyors versenyszámban (a másik ilyen szám a lesiklás). Csak hogy érzékeljük, mennyire más játszótérre lépett be Bányai Attila: ebben a két számban mindössze nyolc ország – Ausztria, az Egyesült Államok, Franciaország, Kanada, Németország, Norvégia, Olaszország, Svájc – sízője tudott olimpián és világbajnokságon aranyérmet nyerni a férfiak között. S ha még idevesszük a lesiklás és a szuper-G szakági világkupagyőzteseit, Luxemburggal gyarapszik csupán a győztes nemzetek száma – az egyébként osztrák Marc Girardelli „jóvoltából”. Ami pedig a korábbi ifjúsági olimpiákat illeti, ha egyáltalán szerepelt a szuper-G a programban, valamelyik nagy sínemzet fia ért oda az első helyre.
![]() |
Sporttörténelmi siker: Bányai Attila első magyar alpesi sízőként nyert aranyérmet az európai ifjúsági olimpiai fesztiválon (Fotó: Imago Images) |
Ennek fénytörésében illik tehát vizsgálni Bányai Attila győzelmét, aki ha nem is egyértelmű aranyvárományosként, de kiváló formában érkezett az olaszországi Friuli Venezia Giulia tartományban rendezett EYOF-ra, hiszen nem sokkal előtte már a junior-világbajnokságon is jól szerepelt. Lesiklásban 33., szuper óriás-műlesiklásban 20. helyen zárt a nála két-három évvel idősebbek között, saját, U18-as korcsoportjának összevetésében pedig a második (lesiklás) és a harmadik (szuper-G) helyen végzett. Az EYOF indulói között neki volt a negyedik legmagasabb FIS-pontszáma, ám a végelszámolásnál nem ez, csak az időeredmény számított. „Nem volt komplikált a pálya, de az elején a meredek részen tempót kellett menni – értékelt Bányai Attila a Képes Sportnak. – Sajnos ott volt egy apróbb hibám, ami miatt veszítettem a sebességemből, ám később, a lankásabb, egyenes szakaszon ezt szerencsére vissza tudtam hozni. A futamot megelőző pályabejáráson mindent alaposan feltérképeztem, így tudtam előre, hogy merre fogok menni, milyen íveket húzok és mekkora sebességre kell felgyorsulnom. Azt hiszem, én voltam a mezőnyben az egyetlen, aki igazán nagy rizikót vállalt, de a gyors számokban csak akkor van esélyed a győzelemre, ha egyszer sem fékezel.” Bányai végül négy századdal ért el jobb időt (1:03.75 perc), mint a második helyezett norvég Rasmus Bakkevig (1:03.79 perc), ezzel övé lett a sporttörténelmi magyar siker – alpesi síben korábban sosem diadalmaskodott magyar sportoló az EYOF-on. Nem véletlen, hogy a záróünnepségen Attila és a műkorcsolyában 7. helyen végző Zsembery Katinka vihette a magyar lobogót.
![]() |
Útban a szuper-G aranyérme felé a 2023-as európai ifjúsági olimpiai fesztiválon (Fotó: MOB-Média) |
A 2020 novembere óta a franciaországi Tignes-ben létesített, Apex 2100 nevű, világszínvonalú síinternátusban tanuló Bányai Attila kiemelte, abban, hogy a szezonban ilyen jól teljesít a gyors számokban, az elvégzett edzésmunka mellett nagy szerepe van annak, hogy ősszel az iskola tanulójaként lehetősége nyílt előfutóként részt venni a Lake Louise-i női világkupafutamokon. Nagy dolog ez, csak internátus legjobbjai élhettek a sansszal, hiszen nem veszélytelen túrára mentek: Kanadában extrém hideg, mínusz 25 fok várt rájuk a vk-futamokon, mindez a világ talán leggyorsabb lesiklópályáján, ahol 110 km/h-s átlagsebességgel mennek a legjobbak, elérve sokszor a 140 km/h-t is. Az előfutóknak fontos szerep jut, hiszen velük „tesztelik” a szervezők, hogy minden rendben van-e a pályán, működik-e az időmérés, állnak-e a kapuk, optimális-e a pálya állapota.
![]() |
2020 novembere óta az Apex 2100 nevű franciaországi síinternátus tanulója (Fotó: Bányai Attila archívumából) |
Ahhoz, hogy egy 17 éves fiatalember idáig eljusson, elképesztően sok munka, edzés, gyakorlás, alázat és lemondás szükségeltetik, nemcsak a versenyző, hanem a szülők részéről is, utóbbiaknál mindez még a tetemes anyagi ráfordítással is kiegészül. Hogy a véletlenről vagy a szerencséről már ne is beszéljünk. Bányai Attilát is a véletlen terelte a havas lejtőkre. Illetve először még csak egy műanyag sípályára, miután a szülei már nem tudták másként levezetni a karácsonyi készülődés izgalmától kissé túlmozgásossá vált hároméves gyermekük fölös energiáit. A síelés tökéletes „terápiának” bizonyult, ráadásul kiderült, hogy a kissrácnak kiváló érzéke van a sportághoz. Mivel akadt sikerélmény, később más helyeket is kipróbáltak, és hasonlóan biztató szakvéleményeket kaptak, jöhetett az igazi hegyi síelés Ausztriában. „Vadidegen emberek jöttek oda gratulálni, vagy csak a hüvelykujjukat felemelve mutattak ki a felvonóból, hogy milyen ügyes a gyerek” – mesélte Attila édesanyja, aminek eredményeképpen egyre több és több időt töltöttek a havon. „Láttuk, hogy tehetséges, de tudatosan nem akartuk abban az illúzióban ringatni magunkat, hogy valami kivételes képességekkel megáldott csodagyerekről lenne szó” – veszi át a szót Attila édesapja. – Lépésről lépésre teszteltük őt, magunkat, a lehetőségeket, mindig a többiekhez viszonyítva. Először csak hétvégékre jöttünk ki, aztán következtek a rövidebb kiköltözések, végül már azon kaptuk magunkat, hogy elkezdte az iskolát ősszel otthon, amit a síszezon kezdetén már Murauban folytatott. És közben magabiztosan vette a kapukat a szó szoros és átvitt értelmében is, hiszen gyorsan beilleszkedett, megtanulta a nyelvet, és jobban síelt, mint a született osztrák gyerekek, sorra nyerte a különböző versenyeket.” Az igazi vízválasztó a Kids Trophy volt 2013-ban – ez a legjelentősebb gyerekverseny Ausztriában, gyakorlatilag a világ minden szegletéből sereglettek ide a 7-13 éves sípalánták. Mégis, a győztest abban az évben Bányai Attilának hívták, neki szólt a magyar himnusz a dobogó tetején. A szülők ekkor hitték el úgy istenigazából, hogy érdemes mindent feladni a sízésért, onnantól fogva Ausztria lett a bázis, és az edzésrend határozta meg a mindennapokat. „Kezdett komolyodni a dolog – emlékszik vissza Attila az ausztriai iskolai napokra. – Nyolctól negyed kettőig tanulás, utána 45 perc autózás a síklubig, majd edzés délután kettőtől négyig, legalább heti három alkalommal. Majd este a bérelt apartmanunkban befejeztem a leckét, utána pihenés és alvás, hétvégén pedig versenyzés következett.Ilyenkor az autóban ebédeltem, tanultam a verseket, írtam a házi feladatokat, de ott is öltöztem át.” Az edzéseken és a versenyeken a szülők is aktívan részt vettek: a logisztikán túl figyelték a pályát, videóra vették Attila siklásait, amiket ő aztán este a vacsoránál kielemzett.
![]() |
A norvég ezüstérmes és az osztrák bronzérmes között a szuper-G magyar aranyérmese (Fotó: Imago Images) |
Franciaországba természetesen már nem kísérték el fiukat, hiszen amúgy is egy bentlakásos intézmény tanulója, nem tudnának találkozni, meg aztán profi szakemberek (Arnaud Favre edző vezetésével), felkészült stáb segíti egész évben a magyar tehetség fejlődését. Nagy kérdés azonban, hogy meddig, mivel Attila csak az első esztendőre kapott ösztöndíjat, onnantól a szülők saját maguk állják a horribilis (euróban is ötszámjegyű) költségeket, és bizony a síző édesapja, bár nem panaszkodik, azt azért elárulja, hogy már nem nagyon van mit feláldozni azért, hogy fia folytathassa a munkát. A család büszkén és boldogan fogadta, hogy Attila az EYOF-sikert követően, a sportági szövetség ajánlására szinte azonnal bekerült a sportért felelős államtitkárság Tehetség Plusz elnevezésű programjába, s ahogy Schmidt Ádám államtitkár február elsején bejelentette, a hódeszkázó Kozuback Kamillával együtt évi 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak. Ám ettől függetlenül is remélik, hogy a mostani győzelem utat nyit néhány, ahogy Bányaiék fogalmaznak, „magyar szívű” támogató előtt, mert a legjobb sízők között már ebben a korban is nagy a konkurenciaharc. És arról majd a most következő évek döntenek, hogy Bányai Attilának – noha a tehetsége amúgy arra predesztinálja – lesz-e lehetősége eljutni felnőttként is a legjobbak közé, akár a világkupa-sorozatban is.
![]() |
Az EYOF záróünnepségén Zsembery Katinkával vitte a magyar zászló (Fotó: MOB-Média) |
Bányai Attila különleges talentum, nemcsak alpesi síben, hanem vitorlázásban is kiválóan teljesít. Az Optimist hajóosztályban kezdte vitorláskarrierjét, korosztályos magyar bajnoki címeket nyert, négy évig volt válogatott, de aztán kinőtte a hajót, ám aligha bánja, mert így legalább átnyergelhetett a talán legdinamikusabban fejlődő RS AERO 5 típusra. Ebben sem elveszett ember, hiszen 2019-ben szinte „azonnal” Európa-bajnok lett a Garda-tavon megrendezett kontinensviadalon, majd a 2021-es Eb-n ugyancsak ő volt a legjobb.![]() |
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. február 25-i lapszámában jelent meg.)