Született: 1966. március 4. Klubjai: Volán SC (1978-1983), MTK-VM (1984-1986), Eis- und Rollsport Club Eisring Süd (1987-2003) 1994-ben Ausztriában az Év sportolónőjének választották meg. Hat téli olimpián állt rajthoz, az első 1984-ben Szarajevóban, az utolsón 2002-ben Salt Lake Cityben. Összesen tizenkét olimpiai-, világ- és Európa-bajnoki érmet szerzett, tizenkét világkupa-versenyen diadalmaskodott. Nagyobb eredményei: olimpiai bajnok (1994, Lillehammer, 1500 m) olimpiai 2. (1994, Lillehammer, 3000 m) olimpiai 3. (1992, Alberville, 3000 m) olimpiai 4. (1998, Nagano, 1500 m) olimpiai 5. (1998, Nagano, 3000 m) világbajnok (1994, Butte, négytávú összetett és 1999, Heerenveen, 1500 m) Európa-bajnok (1993, Heerenveen, négytávú összetett) |
Az ötlet a területen tulajdonosként is megjelenő osztrák síszövetségi elnök fejéből pattant ki, nem véletlenül. A térség vendégkörének negyven százaléka Magyarországról érkezett az előző téli idényben - talán ezért találunk már a hoteltulajdonosok és a síoktatók között is magyar honfitársakat -, ezért úgy gondolták: reklám és marketing szempontból kiemelten kell foglalkozniuk hazánkkal. A mindkét országban ismert és köztiszteletnek örvendő Hunyady Emesénél pedig keresve sem találhattak volna jobb és hitelesebb személyt.
„A közelmúltban kaptam a felkérést az osztrák partner részéről, amelyre örömmel mondtam igent – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Hunyady Emese. – Különösen azt követően, hogy ismertették velem közeljövőbeli terveiket, amelyben egy 5,2 millió eurós beruházás is szerepel. Ebből egy színvonalas edzőközpont valósulna meg, amelyből mondjuk van egy pár, viszont csak kevésnek van profi körítése. Gondolok itt a szervezett orvosi háttértől kezdve az egyéb kiegészítő szolgáltatásokig bezárólag mindenre."
Gyorskorcsolyázó olimpiai bajnokunk elárulta: élversenyzőként már Ausztriában élve nagyon megszerette a síelést, viszont a sérülésveszély miatt erre csak a szezon után volt lehetősége. Általában április tájékán, amikor már csak nagyon magasan volt hó, és így leginkább csak profi pályákon tudott siklani. Most viszont van ideje, és a távolság sem jelent akadályt. Badeni otthonától alig másfél órára található a fent nevezett síterep, és Budapesttől is csupán két és fél órával kell többet autózni.
„A kisfiam most öt éves, eljött az ideje, hogy megtanítsam síelni. Mert korcsolyázni természetesen már tud."
Hunyady Emese érzelmeit sem akarta elrejteni új feladata mögé, nehezen is tehette volna: „ez a két ország szívemhez oly' közel álló, így bármilyen dolog, amellyel még inkább össze tudom kötni, az számomra igen örömteli feladat."
„Szeretném a mostaninál is közelebb hozni Magyarországhoz, a magyar emberekhez a téli sportokat, ezt a fajta kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget. És szeretném megszerettetni a magyar emberekkel a hegyeket, a hegyvidéket. Magyarországon nincsenek igazán nagy hegyek, legalábbis nem az Alpokhoz mérhető. Én is csak azután ismertem és szerettem meg a hegyeket, miután kiköltöztem Ausztriába. Minden nyáron az alapozó időszakban fent edzőtáboroztunk az Alpokban, amely csodálatos élményt jelentett. Az a csend, az a tisztaság semmihez sem mérhető. Nevessenek ki, vállalom, nekem igenis hiányzik az alpesi tehenek sajátos, lassú járásának hangot adó kolomp kongása, amely valósággal összenőtt ezzel a területtel."
Hunyady Emese kiugró tehetségként csak úgy tudott versenyre kelni a sportági elittel, hogy közben hazát váltott. Az olimpiai bajnoki – és tegyük hozzá, világ-, valamint európa-bajnoki – címeit már osztrák színekben versenyezve szerezte. Ettől függetlenül azért részben mi magyarok is a magunkénak érezhettük a sikereit. A közelgő vancouveri téli olimpiai előtt meg sem kerülhette a kérdést: mit szól ahhoz, hogy kedvenc sportágában, igaz annak rövidített változatában, de mégis van világszínvonalon sem lebecsülendő „télisportos" élet hazánkban.
„A két sportág azért nagyban különbözik egymástól, én éppen ezért soha nem is beszélek ugyanannak a sportágnak a két szakágáról. Itt két teljesen más sportágról van szó. Azzal, hogy a rövid pálya is bekerült az olimpiai programba, rögtön megnőtt az elismertsége. Ez mindig nyomos ok a szponzoroknál éppen úgy, mint az állami támogatás kiharcolásánál. Segítette még az itthoni eredményességet, hogy fiatal sportágként nem kellett a riválisok többéves, évtizedes hagyományaival is versenyre kelni."
„De persze mindez mit sem érne önmagában, ha nem lennének tehetséges, elhivatott versenyzőink, akiknek nem lenne edzéslehetősége. Ők az országban egyre több helyen felépült jégcsarnokokban is tudnak készülni, ellentétben a nagypályásokkal, akiknek ez nem jelent megoldást. Utóbbiak egyedül a Műjégen tudnak készülni itthon, nyitott területen, az időjárás viszontagságainak kitéve. Viszont idén az átépítés miatt még ez a szűk lehetőség sem adatott meg. Minden elismerésem, hogy a száraz edzéseket változatlan intenzitással végzik. A legközelebbi fedett pályához pedig hat órát kell utazniuk..."
„És említtessék meg, hogy agilis apuka állt a gyorskorisok mögé, mellé, aki anyagi háttért is biztosítani tudott. Így kapott szerepet a sportág vezetésben, tudtak szerződtetni tapasztalt, külföldi szakembert. Ennek eredményét láthatjuk most, és nagyon bízom benne, élvezhetjük is, akár Vancouverben. Viszont az én szívem, ez sem titok, igazából a gyorskorisokért dobog. Jó lenne náluk is világszínvonalon teljesíteni, utolérni a sportági elitet, vagy legalábbis látótávolságon belülre kerülni. Ám ez egyelőre még mindig csak vágyálom. Részemről is..."
Az Ötscher síterület hazánkhoz, és Budapesthez egyik legközelebbi téli sportközpont. Már a 850 méteres indulómagasság is igen biztató, nem beszélve 1893 méter magas Nagy Ötscher-csúcsról. A hetven hektáros területen összességében húsz kilométer hosszú sípálya található – több lifttel –, amelynek háromnegyede hóágyúzható. A szezon idén december közepétől április elejéig tart – most ötven centiméter vastagságú havat mérnek –, de előfordult, hogy már október végén is volt sportolásra alkalmas terep.
A területre az elmúlt évtizedben tizennégy millió eurót invesztáltak be – nagyobb részt hóágyúkba, valamint hűtőtornyokba, ezek felépítésébe és felújítására, karbantartására –, de figyeltek a gasztronómiai lehetőségekre éppen úgy, mint a számtalan kiegészítő rendezvényre, amely között hőlégballon bemutatón át kutyaszánhúzó-versenyig elég széles a paletta.
A nemzetközi mércével is mérhető edzőtábort öt-hét éven belül valósítanák meg, és akkor már bejelentkeznének rangos nemzetközi versenyekre is. Immár Hunyady Emesét is a „csapatban" tudva. A bajnoknő feladata nem korlátozódik a magyarországi reklám- és marketingmunkára, hiszen ő a helyszínen is szeretné saját ötleteit megvalósítani. Mert azokból van szép számmal, úgy sporthoz kapcsolódóan, mint azon túl. „Erről azonban egyelőre nem árulnék el többet, ez most még az én titkom marad, majd mindent a maga idejében elővezetek" – zárta gondolatait olimpiai bajnokunk.